A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27283/2007/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MÉDIAÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 61. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 252. §, 253. §, 1996. évi I. törvény (Rttv.) 2. §, 3. §, 4. §, 41. §, 112. §, 135. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bírók: Huszárné dr. Oláh Éva, Losonczy Erzsébet, Rothermel Erika

Fővárosi Ítélőtábla

4.Kf.27.283/2007/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Lipták Eszter ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Országos Rádió- és Televízió Testület (1088 Budapest, Reviczky u. 5.sz.) alperes ellen médiaügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2007. március hó 5. napján kelt 24.K.35.362/2006/2. számú ítélete ellen a felperes 4. és az alperes által 3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán 2007. november hó 21. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú perköltséget a felek maguk viselik.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az alperest terhelő fellebbezési illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a 2006. szeptember 18-ai esti, éjszakai, valamint a 19-ére virradó hajnali műsorszolgáltatásában részben helyszíni élő tudósításokkal, részben hírösszefoglalókkal tájékoztatott a székháza előtti, valamint az azzal összefüggő budapesti és vidéki eseményekről.

Az alperes a műsorszolgáltatásnak helyszíni riportra vonatkozó példákkal alátámasztott vizsgálata során megállapította, hogy a felperes által sugárzott képanyag helytálló volt, az abban foglaltak minden megfeleltek a valóságnak. A felperes egyik riportere azonban nem tudott távolságot tartani az eseményektől, számos alkalommal hangsúlyozta az '56-os forradalom és a kormánytüntetés rokon vonásait, a rendőrség tevékenysége és a katonaság bevetése kapcsán használt kifejezések fokozták a közölt képanyag félelem keltő hatását. Az alperes értékelése szerint, ha a helyszíni tudósító nem is tudta megfelelően kezelni az eseményeket, a felperesnek a stúdióból sugárzott műsorszámokban ki kellett volna igazítani a riportert. Sérült a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. (a továbbiakban: Rttv.) tényszerű és tárgyilagos tájékoztatásra vonatkozó követelménye; a helyszíni tudósító kijelentéseinek adásba szerkesztésével pedig a felperes nem tartotta tiszteletben a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét.

Minderre tekintettel az alperes a 2233/2006. (X. 11.) számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette az Rttv. 4.§-ának (1) bekezdése szerinti tényszerű és tárgyilagos tájékoztatási kötelezettségét, valamint az Rttv. 3. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott, az alkotmányos rend tiszteletben tartására vonatkozó előírást. Ezért az Rttv. 112.§-a (1) bekezdésének e/ pontja, valamint a 135.§-ának (1) bekezdése alapján, 1.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte a felperest.

Határozatának indokolásában az alperes hivatkozott a BBC "zavargások bemutatásával kapcsolatos" irányelveire.

A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az alperes figyelmen kívül hagyta, hogy a történések soha nem tapasztalt kihívás elé állították a magyar médiát, így a felperest is, miközben nem volt kialakult módszertan arra, mi minősül ilyenkor megfelelő tájékoztatásnak. Az alperes nem tárta fel a tényállást, ezért bizonyítási indítványokat terjesztett elő tanúmeghallgatásra, okiratok beszerzésére. Sérelmezte tovább, hogy az alperes a brit közszolgálati műsorszolgáltatók részére felállított irányelveket kérte számon a felperesen. Hivatkozott arra, hogy helyszíni tudósítója saját magát igazította ki, illetőleg több alkalommal is elhatárolódott a bekiabálóktól.

Vitatta az Rttv. 3.§-a (2) bekezdésének megsértését is, mivel maguk az események sem sértették az alkotmányos rendet. Álláspontja szerint az alperesi indokolás csak abban lelhető fel, hogy a riporter megismételte azt a bekiabálást, hogy "Szabadság, ezt szeretnék a fiatalok."

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy eljárási kötelezettségeit elmulasztotta volna, az anyagi jogi jogszabályok értelmezése tekintetében fenntartotta álláspontját. Kifejtette, hogy nem az alkotmányos rend megsértését, hanem az alkotmányos rend tiszteletben tartásának sérelmét rótta a felperes terhére.

Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy a felperes nem sértette meg az alkotmányos rend tiszteletére vonatkozó kötelezettségét, ezért a felperest terhelő bírság mértékét 500.000 forintra mérsékelte. Ezt meghaladóan elutasította a felperes keresetét.

Az alperesi határozat szerinti tényállást az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában hét csoportban foglalta össze: a 4/, 6/ és 7/ pontok szerint jelölte az Rttv. 3.§-a (2) bekezdésének sérelméhez, az 1-4/ pontok szerint pedig az Rttv. 4.§-a (1) bekezdésének megsértéséhez tartozókat.

A tényállás feltáratlanságára vonatkozó felperesi indokolás kapcsán az elsőfokú bíróság elemezte a média ügyek speciális bizonyítási rendszerét, és ehhez képest megállapította, hogy a felperes nem jelölte meg azokat a körülményeket, amelyek a tanúbizonyítás lefolytatását, illetve szakértő bevonását szükségessé tették volna, a képanyag alapján pedig nem volt indokolt további a bizonyítási eljárás lefolytatása.

A BBC által kidolgozott műsorszolgáltatási elvek tekintetében az elsőfokú bíróság osztotta a felperesi álláspontot: az alperes csak olyan kritériumokat kérhet számon, amelyeket előre, egyértelműen lefektetett, és a műsorszolgáltatók tudomására hozott. Ezekre való alperesi hivatkozás azonban nem minősül a hatályon kívül helyezést megalapozó súlyos eljárási jogsértésnek.

Az alkotmányos rend tiszteletben tartásának sérelmére vonatkozó megállapítások körében az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az Rttv. nem határozza meg az "alkotmányos rend" fogalmát, ezért azt értelmezéssel adta meg. További értékelése szerint az a műsorszolgáltató sérti meg az alkotmányos rend tiszteletére vonatkozó kötelezettségét, aki az alkotmányos rendet tagadó, elveit megkérdőjelező műsorszolgáltatást folytat, ilyen tartalmú műsorszámokat ad közre. Az állam aktuális működésével kapcsolatos esetleges kritika megfogalmazása és közzététele, a rendfenntartó erők tevékenységének kritikája, az erről kialakított vélemény, avagy az események hatása alatti helytelen helyzetértékelés, nem jelenti az alkotmányos rend iránti tisztelet megértését.

A tárgyilagos és tényszerű tájékoztatás kötelezettségének sérelmére vonatkozóan az elsőfokú bíróság az alperesi álláspontot fogadta el. Kiemelte, hogy az Rttv. 3.§ (1) bekezdésének értelmében a szerkesztői szabadság a műsorszolgáltatót megillető jogosultság, valamint felelősség. Ezért a felperesi műsorszolgáltató és nem a tartalom létrehozásában közreműködő riporter-tudósító jogosultsága, és felelőssége mindaz, ami a műsorszolgáltatásban megjelenik. A továbbiakban az elsőfokú bíróság a csatolt videó kazetta anyagának elemzésével vizsgálta a tárgyilagos tájékoztatás követelményének teljesülését: a felperesi műsorszolgáltatást összességében értékelte. Megállapította, hogy a felperes lényegében szerkesztetlenül adta közre a történteket, ezért abban ellentmondó, nem kontrolált információkat is közöltek. Ezek, valamint a szükségtelenül alkalmazott jelzők, és minősítések, a garázda alakokkal kapcsolatosan következetesen alkalmazott "fiatalok" és hasonló szófordulatok, az '56-os forradalomhoz történő hasonlítás, alkalmas volt a nézők befolyásolására. A helyszíni tudósítások meghatározó jellege közömbösítette a felperes azon törekvését, hogy a hírszolgáltatásában eleget tegyen a tárgyilagos tájékoztatás követelményének.