ÍH 2024.80 MENTESÜLÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ALÓL

I. Nem eredményezi a munkáltató kártérítési felelősség alóli mentesülését az a tény, hogy a büntetőeljárást a nyomozóhatóság bűncselekmény hiányában megszüntette, és azt állapította meg a határozat indokolásában, hogy a baleset bekövetkezéséért senki sem vonható büntetőjogi felelősségre. E megállapítás a bíróságot a kártérítési felelősség megítélése során nem köti.

II. Kizárja a kizárólagos és elháríthatatlan munkavállalói magatartást és ezzel a munkáltató Mt. 166. § (2) bekezdés b) szerinti mentesülését, ha a károkozó körülményt a munkáltató átlagos erőfeszítéssel, a technika általános eredményeinek felhasználásával (irányító kijelölésével és hatékony ellenőrzéssel) elkerülhette volna. [Mt. 166. § (2) bek. b) pont, Mvt. 51. § (4) bek., Mvt. 54. § (7) bek. b) pont, Mvt. 60. § (1) bek.]

Pertörténet:

Kaposvári Törvényszék M.70008/2022/47., Pécsi Ítélőtábla Mf.30001/2024/5. (*ÍH 2024.80*)

***********

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2018. január 3. napjától december 7. napjáig, majd 2019. március 1. napjától szeptember 13. napjáig állt munkaviszonyban az alperesnél betanított munkásként. Feladatai közé tartozott egyebek mellett a vágóhídra szállított sertések kamionról történő lehajtásában való segédkezés.

2018. január 10. napján 15.15 óra körül T. L. kamionvezető lehajtotta a pótkocsiról a sertéseket a rakodóliftre, amely az állatok ürülékével szennyezett volt. A liftet L. Zs. udvaros leengedte, és a felperessel együtt terelte le az állatokat az ólba. A lift a talajtól számított mintegy 20 centiméter magasságban volt, amikor a felperes fellépett rá, majd hátralépett, elveszítette az egyensúlyát, és a fejét a betonpadozatba ütötte, amelynek következtében eszméletét vesztette, ezért kórházba szállították, ahol 10 napig ápolták.

A baleset miatt a felperes koponyaboltozat és koponyaalapi töréssel, keményhártya alatti vérzéssel, pókhálóhártya alatti vérzéssel és arczúzódásokkal szövődött fejsérülést szenvedett, amely miatt epizodikusan megjelenő, rohamszerű, alkalmanként látásvesztésig fokozódó látás beszűküléssel, szédüléssel és eleséssel járó rohamok, valamint az időbeli és térbeli tájékozódás, a figyelem, a végrehajtó funkciók és a felidéző emlékezés zavarának hátra hagyásával járó maradványállapot alakult ki nála. Az organikus eredetű pszichés károsodása okán a balesetből eredően 25%-os az össz-szervezeti egészségkárosodása, amely végleges, abban változás nem várható. Állapotára tekintettel bevonták a gépjármű-vezetői engedélyét. A mindennapi tevékenységeket fokozott körültekintéssel képes ellátni, balesetveszélyes tevékenység azonban nem javasolt a számára. Az általános iskola 8 osztályát végezte el, nyugdíjas, amely mellett munkaviszonyban áll.

A N.-i Rendőrkapitányság a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt indult nyomozást megszüntette a 14.050/14/2018. Bü. számú határozatával 2018. március 27-én, mivel a cselekmény nem bűncselekmény.

A felperes a fizetési meghagyásos eljárásból ellentmondás folytán perré alakult eljárásban keresetében 1.500.000 forint sérelemdíj és ennek 2018. január 10. napjától a kifizetésig számított törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest, miután munkaviszonyával összefüggésben súlyos egészségkárosodása alakult ki.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. Álláspontja szerint a balesetet az okozta, hogy a felperes figyelmetlen volt, egyébként tiltás ellenére lépett fel a kamion emelőjének hátfalára (liftre), így a felperes kizárólagos és elháríthatatlan magatartása miatt következett be a baleset. Hivatkozott arra is, hogy a felperesnek magasvérnyomás betegsége van, szédülése ezzel áll összefüggésben, illetőleg a balesetet követően, 2018. február 17-én a lépcsőn leesett az otthonában, és egészségi állapotában alkoholfogyasztása is közrejátszott.

Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta, és az alperest 1.500.000 forint sérelemdíj és törvényes mértékű késedelmi kamata, megfizetésére kötelezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 166. § (1) és (2) bekezdése alapján az alperes köteles megfizetni a felperesnek a munkavégzése során elszenvedett balesetből eredő kárát, amelyért a munkáltató objektív felelősséggel tartozik. Az igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján fennállónak tekintette az okozati összefüggést a baleset és felperes jelen állapota között. A munkavédelmi igazságügyi szakértői véleményt is értékelte, és a tanúvallomások, valamint az alperes ügyvezetőjének nyilatkozata alapján arra a következtésére jutott, hogy tiltott volt ugyan a felperes számára a liftre állni, mégis volt olyan alkalom, amikor arra fel kellett lépnie munkavégzés céljából, így ha elhullott állat kihúzásában kellett segédkeznie a kamionvezetőnek. Ezért az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a felperes utasítás ellenére lépett a liftre. Nem állapítható meg tehát, hogy a felperes kizárólagos elháríthatatlan magatartása okozta a balesetet, ezért a felelősség alól a munkáltató nem mentesülhet.