12/1998. (IV. 17.) AB határozat

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 334. § (2) bekezdése és 337. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

1. Az indítványozók alkotmányellenesnek tartják azokat a szabályokat, "amelyek a társtulajdonosok egyetemleges felelősségéről intézkednek" a társasházak egyes közüzemi tartozásai tekintetében. Beadványukban vizsgálni kért jogszabályként a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 334. § (2) bekezdését és 337. § (2) bekezdését jelölték meg, s hivatkoztak az Alkotmány 55. § (1) bekezdése és 70/E. § (1) bekezdése sérelmére. Az indítványozók ugyanakkor kifejtették azt is, hogy "nem felel meg a valóságnak a társasházak esetében a Ptk. 334. § (2) bekezdésének az a feltételezése, hogy a szolgáltatás nem osztható".

Az Alkotmány hivatkozott szabályai értelmében mindenkinek joga van a személyi biztonságra, és a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz.

A Ptk. 334. § (1) bekezdése szerint, ha többen tartoznak egy szolgáltatással, illetőleg egy szolgáltatást többen követelhetnek, és e szolgáltatás osztható, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában minden kötelezettől csak a ráeső részt lehet követelni, és minden jogosult csak az őt megillető részt követelheti. A kötelezettek, illetőleg a jogosultak részaránya kétség esetében egyenlő. A (2) bekezdés szerint, ha a szolgáltatás nem osztható, a teljesítés bármelyik kötelezettől vagy valamennyiüktől követelhető (a kötelezettek egyetemlegessége).

A Ptk. 337. § (2) bekezdése szerint az egyetemlegesen kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek.

2. Az indítvány alaptalan.

A Ptk. 334. és 337. §-a a Ptk. Negyedik Része I. címében, a szerződésre vonatkozó szabályok között (XXVIII. fejezet) helyezkedik el. Ez a fejezet a társasház-tulajdonra vonatkozó szabályt nem tartalmaz, és nem tartalmaz különös rendelkezést a társasházak szerződéseire sem.

A Ptk. 334. § (1) és (2) bekezdésének konkrét tényállásra vonatkoztatása és ezzel kapcsolatban az értelmezése nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. A Ptk. e szabályainak mikénti alkalmazása társasház közüzemi szerződéseire, esetleges tartozásaira a rendes bíróságra tartozik. A rendes bíróságra tartozik annak eldöntése is, hogy a tartozások esetén a kötelezettek egyetemlegessége pusztán a Ptk. e szabályai alapján, más jogszabály közbejötte nélkül megállapítható-e.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 20. §-a szerint az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el. Az Abtv. 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy az indítványozónak meg kell jelölnie nemcsak a jogszabályt, hanem a jogszabálynak azt a konkrét rendelkezését, amelyet az Alkotmánynak ugyancsak valamely konkrét rendelkezésébe ütközőnek tart (440/B/1993. AB végzés, ABH 1993. 910.).

Az Alkotmánybíróság eljárásában tehát az vizsgálható, hogy az indítványban megjelölt és megsemmisíteni kért jogszabály ellentétben áll-e az indítványban felhívott alkotmányi rendelkezéssel.

A Ptk. 334. § (2) bekezdése és 337. § (2) bekezdése általános rendelkezései nem hozhatók összefüggésbe a szociális biztonsághoz való joggal és az Alkotmány 55. § (1) bekezdésével.

3. Az indítvány benyújtását követően az Országgyűlés elfogadta a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvényt (a továbbiakban: T.). A T. - a 40. § (1) bekezdése szerint - 1998. március 1-jén hatályba lépett.

A T. 3. § (1) bekezdése szerint a társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása, felújítása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.

A T. 3. § (3) bekezdése szerint a közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy az alapító okiratban, illetőleg a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.

Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy a gázszolgáltatásról szól az 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) és a végrehajtására kiadott 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gszt. Vhr.); a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szól az 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Vet.) és az egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vet. Vhr.).

A gázszolgáltatási közüzemi szabályzat szerint, ha a gázszolgáltatást egy szerződés alapján többen veszik igénybe (több fogyasztó van), egyetemlegesen felelősek a fogyasztott gáz díjának megfizetéséért [Gszt. Vhr. 1. számú melléklete 5. §-ának (4) bekezdése].

A villamos energia közüzemi szabályzat szerint a közös fogyasztókat - a villamosenergia-szolgáltatás és -vételezés tekintetében - egyenlő jogok illetik meg, és a fogyasztás díjának megfizetéséért egyetemlegesen felelősek [Vet. Vhr. 1. számú melléklete 13. §-ának (4) bekezdése].

A T. 44. §-a szerint a Gszt. Vhr. 1. számú melléklete 13. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Nem vonatkozik az egyetemleges felelősség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő fogyasztás díjfizetési kötelezettségére."

A T. 45. §-a szerint pedig a Vet. Vhr. 1. számú melléklete 5. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Nem vonatkozik az egyetemleges felelősség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő fogyasztás díjfizetési kötelezettségére."

Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel az indítványt elutasította.

Az Alkotmánybíróság a határozatban foglalt alkotmánybírósági álláspont közérdekűségére tekintettel rendelte el határozatának a hivatalos lapban való közzétételét.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Németh János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1146/B/1996/12.