3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet
a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény végrehajtásáról
A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) 34. §-ának (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
(A Gszt. 3. §-ához)
1. §
E rendelet és az 1. számú mellékletét képező Gázszolgáltató Közüzemi Szabályzat alkalmazásában:
a) Fogyasztási hely: a gázfogyasztó tulajdonában (kezelésében) vagy használatában lévő ingatlan, illetve bérlemény, ahol a gázfogyasztó fogyasztói berendezése, továbbá a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, gázmérőhely vagy fogyasztói főcsap van.
b) Gázellátás: a gázértékesítés és a gázszolgáltatás együtt.
c) Gázelosztó vezeték: a Gszt. 3. §-ának f) pontjában meghatározott csővezeték rendszer, amely a fogyasztói lőelzárónál, ennek hiányában a telekhatárnál ér véget. Tartályos gázszolgáltatás esetén a gázelosztó vezeték tartozékát képező tartályból indul és a fogyasztói főelzárónál. ennek hiányában a telekhatárnál ér véget.
d) Gázelosztó vezeték létesítésének engedélyezése: a gázelosztó vezeték építésének, továbbá a minőségbiztosítási rendszer alkalmazásáig a megépült gázelosztó vezeték használatba vételének engedélyezése.
e) Gázszolgáltatás: gázelosztó vezeték üzemeltetésével együtt járó vezetékes gázszolgáltatás. Egybefüggő telephelyen belül a gáz továbbadása nem minősül gázszolgáltatásnak.
(A Gszt. 6. §-ához)
2. §
(1) Az engedélyes köteles a legkisebb költség elvét betartani, s az ezt igazoló adatokat a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) számára hozzáférhetővé tenni.
(2) Az engedélyes köteles a folyamatos gázellátást veszélyeztető változásról a Hivatalt nyolc napon belül tájékoztatni. Ilyen változásnak minősül a különösen a gázértékesítési szerződés megszűnése, a fizetésképtelenség beállta, a műszaki-biztonsági eszközök vagy a szakemberek összetételének, létszámának az előírt mérték alá csökkenése.
(A Gszt. 9. §-ához)
3. §
(1) A gázértékesítésre vonatkozó működési engedélynek, a Gszt. 9. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, tartalmazni kell a gázértékesítési tevékenység gyakorlásához szükséges
a) az engedélyes üzemeltetésében álló gázszállító és -tároló rendszer leírást,
b) az a) pontban foglaltak alapján meghatározott gázszállító és -tároló rendszer üzemeltetési kötelezettségének előírását, továbbá
c) a gázszállító és -tároló rendszernek a hosszú távú folyamatos és biztonságos gázellátáshoz szükséges fejlesztési kötelezettségét, illetve jogát.
(2) A Magyar Bányászati Hivatal, a Hivatal eljárását megelőzően, műszaki-biztonsági szempontok szerint minősíti
a) a gázszolgáltató üzemeltetésében álló, valamint az üzemeltetésébe kerülő gázelosztó rendszer, illetve
b) a gázértékesítő üzemeltetésében álló gázszállító és föld alatti gáztároló rendszer
figyelembevételével a kérelem benyújtóját.
(3) A Magyar Bányászati Hivatal eljárásának lefolytatásához szükséges kérelemhez a 2. számú mellékletben felsorolt okiratokat, iratokat és adatokat kell csatolni. A Magyar Bányászati Hivatal a minősítést tartalmazó határozatát egyidejűleg küldi meg a kérelem benyújtójának és a Hivatalnak.
(4) A Hivatalhoz benyújtott kérelemhez csatolni kell a 3. számú mellékletben felsorolt okiratokat, iratokat, adatokat és igazolásokat.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglaltakon túlmenően a Hivatal, a gázértékesítési kérelem elbírálásánál
a) figyelembe veszi a gázértékesítő ellátási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges törvényi feltételek teljesíthetőségét is, továbbá
b) az engedélyben előírhatja a biztonságos gázellátás műszaki feltételeit, továbbá gázüzemi szabályzat készítésének kötelezettségét.
(6) Az engedélyes köteles a környezeti kárelhárítás pénzügyi fedezetét biztosítani, a források megjelölésével.
(7) A működési engedélyeket a Hivatal határozata tartalmazza.
4. §
Ha a gázszolgáltatásba még be nem kapcsolt települések, településrészek, területek gázszolgáltatására létesíteni tervezett gázelosztó vezeték nem a gázszolgáltató tulajdonába kerül, az üzemeltető gázszolgáltató kijelölésére vonatkozó eljárásban a Hivatal az építtető tulajdonos véleményét is köteles megkérni, s döntésénél figyelembe venni.
(A Gszt. 11. §-ához)
5. §
A Hivatal ötmillió forintig terjedő összegű bírságot szabhat ki. A bírság ismételten kiszabható.
(A Gszt. 18. §-ához)
6. §
(1) A csatlakozó és a fogyasztói vezetékek kiviteli tervét a 200 m3/h és annál nagyobb teljesítmény felett vételező fogyasztók esetében a gázszolgáltató műszaki-biztonsági szempontból díjazás ellenében köteles felülvizsgálni, továbbá a felülvizsgált terv szerint elkészített gázszerelést üzembe helyezés előtt ellenőrizni és minősíteni. A felszámítható díj mértékét az ipari és kereskedelmi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben* állapítja meg.[1]
(2)[2] A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés létesítésére, felülvizsgálatára, biztonsági előírást érintő leszerelésére vagy gázfogyasztó készülék le- és felszerelésére jogosult gázszerelők nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási rendjét, továbbá a nyilvántartást vezető szervezetet a miniszter rendeletben* állapítja meg, illetve jelöli ki.[3]
(A Gszt. 21. és 28. §-aihoz)
7. §
(1) Az általános gázszolgáltatási közüzemi szerződés tartalmi előírásait és feltételeit, a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait az 1. számú mellékletként közzétett Gázszolgáltatási Közüzemi Szabályzat tartalmazza. A Szabályzat kötelező rendelkezéseitől a felek megállapodással sem térhetnek el.
(2) Az üzletszabályzatok tartalmi követelményeit a Hivatal állapítja meg.
(A Gszt. 24. §-ához)
8. §
(1) Üzemzavar vagy gázforráshiány miatt szükségessé vált fogyasztói korlátozást a gázértékesítő, illetve a gázszolgáltató a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott módon kijelölt sorrendben és mértékben hajtja végre.
(2) A fogyasztókat a következő kategóriákba kell sorolni, kategóriánként meghatározva a korlátozás alá vonható legnagyobb gázteljesítményt:
I. kategória egyedi közüzemi szerződés alapján vételező fűtési fogyasztó;
II. kategória egyedi közüzemi szerződés alapján vételező technológiai fogyasztó, állandó felügyelettel;
III. kategória az egyedi közüzemi szerződés alapján vételező, az I-II. kategóriába nem tartozó összes többi fogyasztó;
IV. kategória a kommunális fogyasztó;
V. kategória az ápoltak és gondozottak elhelyezését szolgáló egészségügyi- és szociális intézményi fogyasztó és a lakossági fogyasztó.
(3) A gázértékesítő az üzletszabályzatában köteles meghatározni a gázszolgáltatókkal egyeztetett korlátozási sorrendet, a korlátozás végrehajtásának rendjét és mértékét.
(4) Az engedélyes üzletszabályzatában köteles nevesítve feltüntetni az egyedi közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztók köréből a korlátozás alá csőket és a korlátozás alá vonható gázteljesítményt.
(5) A jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltak alapján a gázszolgáltató, a gázértékesítő köteles az egyedi közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztóit tájékoztatni arról, hogy az egyes fogyasztói berendezései tekintetében a korlátozási sorrendben melyik fogyasztói kategóriába kerültek, és arról, hogy fogyasztói kategóriánként mekkora a korlátozás alá vonható legnagyobb teljesítmény.
(6) A korlátozás végrehajtásáról a gázértékesítő, illetve a gázszolgáltató gondoskodik. Az egyes átadási ponton szükséges korlátozást - a jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltakkal összhangban - az engedélyes állapítja meg, és erről a fogyasztót tájékoztatja.
(7) Az általános közüzemi szerződés körébe tartozó lakossági és kommunális fogyasztókat érintő korlátozásról oly módon kell tájékoztatást adni, hogy arról a fogyasztók értesülhessenek, például a tömegkommunikációs eszközök vagy a sajtó útján. Ha a korlátozás csak egy-egy településen lévő lakossági és kommunális fogyasztókat érint, a közzététel a helyileg szokásos módon is történhet.
(8) A fogyasztó a fogyasztás korlátozását köteles haladéktalanul megkezdeni és végrehajtani.
(A Gszt. 30. §-ához)
9. §
(1) A gázértékesítési szerződésnek tartalmazni kell:
a) az eladó és a vevő cégnevét, székhelyéi és bankszámla számát;
b) a gáz mennyiségét havi bontásban (hőmennyiségben is meghatározva), az igénybe vehető gázteljesítményt átvevő-átadó állomásonként, téli-nyári időszakban;
c) a gáz minőségi jellemzőit (anyagösszetétel, harmatpont, fűtőérték stb.);
d) az átadott-álvett gázmennyiség mérésének, a mérőrendszer ellenőrzésének és az esetleges kifogások intézésének rendjét;
e) a gáz árát, folyamatos átadás esetén az ötnaponkénti elszámolás alapját és módját, az ehhez igazodó fizetés ütemezését és rendjét;
f) az átadás-átvétel szüneteltetésének időpontját és időtartamát;
g) az esetleges fogyasztói korlátozás végrehajtásának módját.
A felek a szerződést biztosító mellékkötelezettségekben szabadon állapodnak meg.
(2) Az eladó a teljesítést részben vagy egészben megtagadhatja
a) a feltételek beálltáig, ha az eladó működési körén kívül eső rendkívüli esemény következtében az átadás-átvétel feltételei megszűntek, továbbá
b) gázforráshiány esetén, a Hivatal által jóváhagyott korlátozási sorrendben, valamint
c) a gázértékesítési szerződésben meghatározott, további más esetekben.
(3) A gázértékesítőnek a szerződéskötési és fogyasztói igénykielégítési kötelezettsége mértékéig elővásárlási joga van a közüzemi szolgáltatásra termelt vagy importált földgáz belföldi értékesítésénél.
(Gszt. 34. §-ához)
10. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a gázenergia felhasználásának engedélyezéséről szóló 65/1990. (X. 9.) Korm. rendelet,
b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak feladat- és hatáskörének megállapításáról az ipar és belkereskedelmi ágazatban intézkedő 26/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának j) pontja, valamint
c) a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról intézkedő 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 1. §-ának és (2) bekezdése, (3) bekezdés f) pontja, (4) bekezdése, 2. §-ának a)-d) pontjai, 13. §-a, 15-17. §-ai, 23-26. §-ai, 32-34. §-ai, 42. §-a és a 47/A. §-ának (1) bekezdése, a (2) bekezdésének második mondata, (3)-(5) bekezdései, továbbá a rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Gázenergia Közszolgáltatási Szabályzat.
(2) E rendelet hatálybalépése előtt földgáz időszakos (alternatív), illetőleg kiegyenlítő (puffer) jellegű felhasználására adott engedélyek 1996. december 31. napjáig érvényben maradnak.
(3) E rendelet hatálybalépése nem érinti a szolgáltató és a fogyasztó közölt létrejött közüzemi (közszolgáltatási) szerződések érvényességét, és a gázmérők tulajdonjogát. Bármelyik fél kezdeményezheti azonban a szerződés módosítását az új szabályozás alapján.
(4) Az engedélyes az Gszt. 17. §-ának (4) bekezdésében előírt minőségbiztosítási rendszerét 1996. december 31-ig köteles kidolgozni, és jóváhagyásra a Magyar Bányászati Hivatalhoz benyújtani.
(5) Az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat alkalmazásában gázszolgáltatónak minősül a cseppfolyós pébé gázt palackban vagy tartályban forgalmazó is.
(6)[4] A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a gázszerelők nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási rendjét, továbbá a nyilvántartást vezető szervezetet rendeletben állapítsa meg.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelethez
Gázszolgáltatási Közüzemi Szabályzat
I. Fejezet
Vezetékes gázszolgáltatás
1. §
Gázvezeték útján gázt szolgáltatni csak olyan fogyasztó részére szabad, akinek (amelynek) csatlakozó vezetéke és fogyasztói berendezése a Gszt. és annak végrehajtására kiadott jogszabályokban, műszaki előírásokban és szabványokban meghatározott biztonsági szintnek megfelel.
Előzetes tájékozódás
2. §
(1) A fogyasztó a gázszolgáltatás, továbbá az új vagy növekvő igénye kielégítésének feltételeiről, lehetőségéről a gázszolgáltatótól még az igénybejelentése előtt tájékoztatást kérhet.
(2) A gázszolgáltató tájékoztatásának tartalmaznia kell a fogyasztó által ismertetett, valamint a gázszolgáltató által bekért helyszíni adatok és igények alapján a bekapcsoláshoz szükséges műszaki, és gazdasági feltételeket, a gázfogyasztó berendezésekkel kapcsolatos követelményeket, az esetleges szükséges engedélyeket, hozzájárulásokat és a további eljárás módját.
(3) Ha a fogyasztó bekapcsolásához szükséges csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés tervezési, kivitelezési munkát a fogyasztó, illetőleg a fogyasztóval kötött szerződés alapján más végzi, a tervező, kivitelező köteles a műszaki-biztonsági előírásokban, szabályzatokban meghatározott, a műszaki tervekre vonatkozó előírásokat figyelembe venni, a gázszolgáltató pedig köteles a tervezéshez, illetőleg a kivitelezéshez szükséges adatokról tájékoztatást adni.[5]
Ennek keretében a gázszolgáltató köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani azokat a birtokában lévő adatokat, számításokat is, amelyek a Gszt. 17. § (2) bekezdésében meghatározott hálózatfejlesztési hozzájárulás megállapítására vonatkoznak. Az adatok szolgáltatásáért a gázszolgáltató díjat nem számíthat fel.
(4) A fogyasztói igénybejelentésre vonatkozó rendelkezéseket a 7. § tartalmazza.
A fogyasztók bekapcsolásához szükséges vezeték létesítése
3. §
(1) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervét a 200 m3/h teljesítmény alatt vételező fogyasztók esetében a gázszolgáltató a benyújtástól számított 30 napon belül köteles műszaki-biztonsági szempontból felülvizsgálni, és a kivitelezhetőség tekintetében nyilatkozni. A jóváhagyott terv alapján a kivitelezési munkát a jóváhagyástól számított 2 éven belül szabad elvégezni. A 2 évnél régebbi tervet korszerűsíteni kell, ezt követően kell felülvizsgálatra bemutatni a gázszolgáltatónak.
(2) A kiviteli terv felülvizsgálata keretében a gázszolgáltató nyilatkozni köteles arra is, hogy a kiviteli munkák megkezdését be kell-e előzetesen jelenteni a gázszolgáltatónál, vagy nem. Az előzetes bejelentéshez kötött építés-szerelési munkák végzését a gázszolgáltató bármikor ellenőrizheti; a tervezés során előre nem látható okból szükséges módosításokat a tervező bevonásával a fogyasztó, illetőleg a gázszerelő köteles végrehajtani. A kivitelezés során végzett ellenőrzés nem mentesíti a gázszolgáltatót a Gszt. 18. §-ának (5) bekezdésében előírt üzembe helyezés előtti ellenőrzési és minősítési kötelezettsége alól.
(3) A kiviteli munka elkészültét a fogyasztó, illetve a gázszerelő a gázszolgáltatónak szerelési nyilatkozat benyújtásával köteles bejelenteni. A szerelési nyilatkozatnak tartalmazni kell a munkavégzés pontos helyét, a fogyasztó nevét, a gázszerelő nevét és címét, valamint a létesített csatlakozó vezetékre és fogyasztói berendezésre vonatkozó megvalósulási dokumentációt. A szerelési nyilatkozatot a gázszerelő köteles aláírásával és pecsétjével ellátni. A bejelentés benyújtásától számítolt 15 napon belül - a bejelentővel előzetesen egyeztetett időpontban - köteles a gázszolgáltató a kivitelezést ellenőrizni. A fogyasztónak gondoskodni kell arról, hogy a kivitelező gázszerelő az ellenőrzésnél jelen legyen, a szükséges felvilágosításokat megadja, valamint a kipróbáláshoz, szükséges eszközöket és feltételeket rendelkezésre bocsássa. A gázszolgáltató a gázszerelő távollétében is lefolytathatja az ellenőrzést és a minősítést.
(4) A vezetéket elfedni, bemázolni mindaddig nem szabad, amíg annak műszaki-biztonsági szempontból való átvétele meg nem történt. A gázszolgáltató jogosult a csatlakozó és a fogyasztói vezeték szabaddá tételét, illetőleg kijavítását megkövetelni, ha azokat a műszaki-biztonsági átvétel előtt lefedték, lemázolták, vagy ha azok a vonatkozó előírásoknak nem felelnek meg. Ha a fogyasztó, a gázszerelő e követelésének nem tesz eleget, a gázszolgáltató a bekapcsolást megtagadhatja. A fogyasztó ebből eredő kárigényét a kivitelezővel szemben a polgári jog szabályai szerint jogosult érvényesíteni.
4. §
(1) A gázszerelőre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott egyes munkákat a gázszerelő egyszerűsített szerelési nyilatkozat csatolásával utólag is bejelentheti a gázszolgáltatónál. A gázszerelő utólagos bejelentési kötelezettsége körébe tartozó munkákat a gázszolgáltató szúrópróbaszerűen ellenőrzi.
(2)[6] Ha az ellenőrzése során a gázszolgáltató azt állapítja meg, hogy a gázszerelő nem az előírásoknak megfelelően végezte el a munkát, jogosult erről a gázszerelők nyilvántartására kijelölt szervezetet tájékoztatni, ismételt szabálytalan munkavégzés esetén pedig kezdeményezni a gázszerelésre jogosultak jegyzékéből történő törlését.
5. §
(1) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról az ingatlan tulajdonosa (kezelője) vagy a vele történt megállapodás alapján a fogyasztó köteles gondoskodni.
(2) Az új fogyasztó bekapcsolásához szükséges munkák, a meglévő csatlakozó vezeték áthelyezésével, cseréjével, javításával és karbantartásával kapcsolatos munkák elvégzését az ingatlan tulajdonosa, használója tűrni köteles; az ebből eredő esetleges károkat a fogyasztó a polgári jog szabályai szerint köteles megtéríteni.
Igénybejelentés
6. §
A vezetékes gázszolgáltatásra vonatkozó új vagy növekvő igényt a gázszolgáltatónál kell bejelenteni. Növekvő igénynek minősül további új berendezés felszerelése vagy meglévő berendezés helyett hasonló, de nagyobb teljesítményű berendezések szerelése. A gázszolgáltató a szerelési tervet igénybejelentésnek elfogadhatja. Ha a fogyasztó nem kért előzetes tájékoztatást a gázszolgáltatótól, a 2. §-ban említett tájékoztatást legkésőbb az igénybejelentéstől számítolt 30 napon belül kell a fogyasztó részére megadni. A fogyasztó a tájékoztatás megadásától számított 30 napon belül nyilatkozni köteles arról, hogy igénybejelentését fenntartja-e. Az igénybejelentés elbírálásánál a Gszt. 20. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.
Gázszolgáltatási közüzemi szerződés
7. §
(1) A gázszolgáltatót általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli a lakossági és a kommunális fogyasztók vonatkozásában.
(2) Az általános közüzemi szerződésnek tartalmaznia kell
a) a szerződő felek megnevezését, a fogyasztó azonosításához szükséges adatokat, címét (székhelyét),
b) a szolgáltatás megkezdésének időpontját, határozott időre kötött szerződés esetében a szerződés megszűnésének időpontját,
c) a szerződés tárgyát (annak műszaki jellemzőit, szükség esetén mennyiségi és teljesítményi adatait),
d) a fogyasztás helyét,
e) a csatlakozási pont (pontok) megjelölését,
f) a gázfogyasztó berendezések felsorolását (db, típus), g az elszámolás, díjfizetés alapjául szolgáló gázmérő (berendezés és tartozékai) felsorolását,
h) a gázfogyasztás mérő leolvasásának rendszeres időszakát,
i) külön jogszabályi rendelkezés hiányában a számlázás és a számlázott díj megfizetésének módját, így az alkalmazandó ár-, díjszabást,
j) a szerződésszegés Gszt.-ben meghatározott következményeit.
(3) A gázszolgáltató és a fogyasztó a (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően további feltételekben is megállapodhatnak a szerződésben.
(4) Ha az általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség körébe nem tartozó fogyasztó és a gázszolgáltató az egyedi közüzemi szerződés tartalmában megállapodni nem tud, a Gszt. 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést a fogyasztóra irányadó díjszabás figyelembevételével kell alkalmazni.
(5) Ha a lakossági vagy kommunális fogyasztó a fogyasztási helyről elköltözik, az elköltözés, illetőleg a szolgáltatás igénybevétele megszüntetésének időpontját köteles a gázszolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az elköltözött fogyasztó felel a legközelebbi mérőleolvasásig, késedelmes bejelentés esetén a bejelentés beérkezésétől számított nyolc napig terjedő fogyasztás díjáért.
(6) Ha a lakossági vagy kommunális fogyasztó olyan lakásba, helyiségbe költözik, amelyben gázszolgáltatás van, és arra igényt tart, köteles ezt a gázszolgáltatónál bejelenteni. A bejelentéssel a szerződés - a lakossági fogyasztók esetében - a korábbi fogyasztóval kötött feltételek szerint létrejön. Ha a fogyasztó a gázszolgáltatásra nem tart igényt, ezt is köteles bejelenteni, és a mérő leszerelését kérni. Ennek elmulasztása esetén mindaddig, amíg a bejelentés megtörténik, őt terheli a fogyasztás és a berendezések bérleti díjának megfizetése.
Közös fogyasztás
8. §
(1) A közösen használt helyiségekben lévő gázfogyasztó berendezés és gázmérő használatának joga - eltérő megállapodás vagy bírói ítélet, hatósági határozat hiányában - a tulajdonostársakat, a bérlőtársakat, a társbérlőket stb. egyenlően illeti meg.
(2) A gázszolgáltató a közös használat létrejötte vagy a közös használók személyében bekövetkezett változáskor - az érdekelt bejelentésére - a szerződést módosítja, és az általa bérbeadott gázfogyasztó berendezéseket a közös használatra jogosulták nevére írja át. Ha a közös használat megszűnik, a fogyasztási helyen maradó használó válik fogyasztóvá. Az elköltöző a felszerelt bérleti gázfogyasztó berendezést a gázszolgáltató és a többi használó hozzájárulása nélkül nem szerelheti le, és nem viheti el.
(3) Ha a gázmérő az egyik közös fogyasztó kizárólagos használatára rendelt helyiségben van, a gázmérő főcsapját a helyiség használója csak akkor zárhatja le, ha ezzel más közös használót a gázfogyasztásban nem akadályoz, vagy veszélyhelyzet állt elő.
(4) Ha annak műszaki lehetősége fennáll és a közös használók az elkülönítés költségeinek viselését vállalják, az elkülönítést végre kell hajtani, és a gázfogyasztásra külön-külön kell szerződést kötni.
Bekapcsolás
9. §
(1) Csatlakozó vezetéknek a gázelosztó vezetékkel, gázmérőnek mind a csatlakozó, mind a fogyasztói vezetékkel, illetve gázmérő nélküli fogyasztás esetén a csatlakozó vezetéknek a fogyasztói vezetékkel való összekapcsolását, valamint a nyomásszabályozó felszerelését csak a gázszolgáltató vagy az általa megbízott és arra jogosult gázszerelő végezheti el.
(2) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés elkészültét a fogyasztó köteles a gázszolgáltatónak bejelenteni, hogy az a szükséges ellenőrzés és minősítés befejezése után a bekapcsolást elvégezhesse.
(3) Biztonsági okból a gázszolgáltató a főcsapot elzárhatja, és biztonsági záróelemmel láthatja el. A biztonsági záróelemet eltávolítani és a lezárt főcsapot kinyitni a gázszolgáltató vagy megbízottja jogosult.
(4) A gázszolgáltató köteles a szolgáltatás megkezdése előtt az általános közüzemi szerződés alapján vételező lakossági és kommunális fogyasztó szolgáltató által üzembe helyezhető fogyasztói berendezését műszaki-biztonsági szempontból felülvizsgálni, és a fogyasztóval vagy megbízottjával ismertetni a fogyasztói berendezés rendeltetésszerű és biztonságos kezelésének szabályait. Ennek megtörténtét a fogyasztó, illetve megbízottja aláírásával igazolja.
(5) A műszaki-biztonsági szempontból nem megfelelő csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés bekapcsolását a gázszolgáltató köteles megtagadni a Gszt. 22. §-ának, (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kötelezettsége alapján.
Szolgáltatás
10. §
(1) A gázszolgáltatás teljesítési helye a fogyasztónál felszerelt gázmérő kiömlőcsonkja, gázmérő nélküli, átalányfogyasztás esetén a fogyasztói főcsap.
(2) A gázszolgáltató a gázt az állami szabványokban, a műszaki előírásban, vagy ennek hiányában a szerződésben meghatározott minőségben (nyomás, fűtőérték, égési tulajdonság stb.) köteles folyamatosan szolgáltatni.
(3) A gázszolgáltató, a gázértékesítő, ha az üzemeltetésében lévő vezeték (gázszállító, gázelosztó vezeték) rendszeres karbantartása, javítása, felújítása, vagy a vezetékrendszer fejlesztése érdekében a szolgáltatás szüneteltetése indokolt, a szüneteltetést köteles a lehelő legkisebb fogyasztói körre és időtartamra csökkenteni.
(4) Ha tevékenysége során az engedélyes olyan helyzetet észlel, vagy egyéb módon tudomására jut, amely közvetlen veszély forrása, annak megszüntetéséig a veszélyeztetett szakaszon a gázszolgáltatást szüneteltetnie kell. A veszélyhelyzet megszüntetése a vezeték üzemben tartóját, költségei a veszélyhelyzet előidézőjét terhelik.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott veszély alatt az élet-, vagyonbiztonság, valamint a gázszolgáltatás folyamatosságának veszélyeztetettségét kell érteni. Rendszeres karbantartási javítási, felújítási munkának minősül mindaz a munka, amely a gázszállító és -elosztó vezetékrendszeren keletkezett veszélyhelyzet, üzemzavar megszüntetéséhez, megelőzéséhez és a rendeltetésszerű üzemeltetés feltételeinek megteremtéséhez szükséges, vagy műszaki okból egyébként indokolt.
11. §
(1) A fogyasztó köteles lehetővé tenni, hogy a bejelentésére vagy a gázszolgáltató előzetes értesítése alapján, annak megbízottjai a gázberendezés megvizsgálása, a gázmérő lezárása, a szükséges javítások, fel- és leszerelési munkák elvégzése céljából - a fogyasztó munkabeosztásának figyelembevételével, gázömlés esetén pedig bármikor - bemehessenek azokba a helyiségekbe, amelyekben a gázberendezés van. E munkák végzésekor, a munkavégzéshez szükséges időpont megállapításakor, a fogyasztó érdekeire figyelemmel kell lenni.
(2) Ha olyan gyanú merül fel, hogy a fogyasztó a gázhasználat során a biztonsági előírásokat nem tartja be, és az ezzel kapcsolatos ellenőrzést nem teszi lehetővé, illetve azt meggátolja, a gázszolgáltató a fogyasztás helyére való bejutásáig, és a biztonsági ellenőrzés lefolytatásáig a szolgáltatást a fogyasztási helyen kívüli beavatkozással is szüneteltetheti.
(3) A fogyasztó köteles minden, általa észlelt, a szolgáltatással kapcsolatos rendellenességet a gázszolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni.
(4) Helyiségen belüli gázszivárgás, gázömlés cselén a fogyasztó köteles a veszély elhárítása érdekében a tőle elvárható intézkedéseket (pl. szellőztetés, gázcsapok lezárása, tűzgyújtás-, villamos berendezés bekapcsolásának mellőzése, szikraképződés megakadályozása, a veszélyeztetett környezet tájékoztatása) megtenni.
(5) A bejelentett veszélyhelyzetet a gázszolgáltató köteles haladéktalanul, a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.
Mérés
12. §
(1) A fogyasztó kérésére a szolgáltató köteles a gázmérőt megvizsgálni.
(2) Ha a fogyasztó kérelmére megvizsgált gázmérő a mérésügyi előírásban meghatározott, ennek hiányában ±2%-ot meg nem haladó mérési hibával működik, a vizsgálat költségei a fogyasztóra átháríthatók. A megengedett mérési eltérést meghaladó mérési hiba esetén az elszámolást a vizsgálat eredményének megfelelően módosítani kell.
(3) A fogyasztó jogosult - a gázszolgáltatóval egyeztetett módon - ellenőrző mérőeszközt alkalmazni. Eltérő mérési eredmény esetén a fogyasztás elszámolásánál a Gszt. 25. §-ának (5) bekezdésében szabályozott mérésügyi felülvizsgálat befejezéséig a gázszolgáltató hitelesített mérőeszközeinek mérési adatai irányadók.
(4) Ha a közüzemi szerződés szerint a gáz mennyisége mellett a gáz fűtőértékét is mérni kell, arról a gázszolgáltató gondoskodik; a (2) és (3) bekezdésekben foglaltakat erre az esetre is alkalmazni kell.
(5) Lakás vagy más helyiség, bérlemény műszaki megosztása esetén - a fogyasztó kérésére - a gázszolgáltató minden önállóvá vált bérleményben lévő fogyasztó részére külön gázmérőt köteles felszerelni. A gázszolgáltató a gázmérő felszerelésére vonatkozó kérelem teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a gázfogyasztás szétválasztása műszaki okból nem oldható meg.
A gázfogyasztás elszámolása
13. §
(1) A gázszolgáltató megállapodhat a fogyasztóval a gázfogyasztás mérő nélküli, átalánydíjas elszámolásában.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetet kivéve, a gázfogyasztást időszakonként, rendszeres leolvasással kell megállapítani. A leolvasási időszakot az üzletszabályzatban kell meghatározni.
(3) Az elszámolás alapja a gázmérőn leolvasott érték, amelyet a gázszolgáltató jogosult gáztechnikai normál m3-re vagy referencia körülményeknek értelmezett m3-re átszámítani. Az átszámítás szabályait az üzletszabályzatban kell meghatározni.
(4)[7] Az elfogyasztott gázért a fogyasztó az árszabályozó rendelkezések szerint megállapított díjat köteles fizetni. Ha a gázszolgáltatást egy szerződés alapján többen veszik igénybe (több fogyasztó van), egyetemlegesen felelősek a fogyasztott gáz díjának megfizetéséért. Nem vonatkozik az egyetemleges felelősség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő fogyasztás díjfizetési kötelezettségére.
(5) Az elfogyasztott gáz díját és az egyéb díjakat - ha jogszabály, illetve a fogyasztóval kötött szerződés másképpen nem rendelkezik - a számla bemutatásakor azonnal meg kell fizetni.
(6) Ha az esedékessé vált gázdíjat a fogyasztó) írásbeli felszólítás ellenére 15 napon belül nem egyenlíti ki, a gázszolgáltató a gázszolgáltatást felfüggesztheti.
(7) A fogyasztó kérheti a bemutatott számla helyesbítését a számlál kiállítótól, aki erre 15 napon belül köteles nyilatkozni. A helyesbítés iránti bejelentésnek a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, ha a bemutatott számla összege az előző év azonos időszakára vetített díj kétszeresét nem haladja meg.
(8) Ha a fogyasztót visszatérítés illeti meg, a bejelentés érdemi elbírálásától számított 8 napon belül a visszatérítést teljesíteni kell.
A hibásan mért fogyasztás elszámolása
14. §
(1) Ha a háztartási fogyasztónál felszerelt gázmérő a fogyasztást nem vagy rosszul jelzi
a) az előző év azonos időszakának fogyasztását,
b) abban az esetben, ha az előző év azonos időszakának gázfogyasztása nem állapítható meg, a megelőző három mérőleolvasási időszaknak egy időszakra eső átlagát (amelyet az évszaknak megfelelően az előző évi fűtési fogyasztás figyelembevételével kell helyesbíteni)
kell a számlázás alapjául venni.
(2) Az (1) bekezdés szerint elszámolható gáz mennyiségét becsléssel kell megállapítani, ha időközben a gázfogyasztó készülékek száma vagy fajtája (a helyiségben lakó személyek száma) vagy a helyiség mérete megváltozott.
(3) A nem lakossági fogyasztónál felszerelt gázmérő meghibásodásakor a fogyasztás elszámolásához, illetőleg a számlázáshoz az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időszak fogyasztását, a gázfogyasztó készülékek összteljesítményét, továbbá az üzemi, illetőleg egyéb adatok alapján rögzített használati időt kell figyelembe venni.
(4) Ha a fogyasztó a mérést befolyásoló, szabálytalan módon vételezte a gázt, a fogyasztás mennyiségét az adott időszak naptári óraszámának és a beépített gázfogyasztó készülékek névleges gázteljesítményének (m3/h) szorzatával kell elszámolni.
Az általános közüzemi szerződés megszűnése
15. §
(1) A lakossági és a kommunális fogyasztó az általános közüzemi szerződést 15 napos felmondási idővel megszüntetheti.
(2) Ha a fogyasztói berendezést leszerelik, azt a munka megkezdése előtt 48 órával a gázszolgáltatónak be kell jelenteni az esetleg szükséges intézkedések megtétele végett.
(3) Az egyedi közüzemi szerződés megszűnésének eseteit a szerződésben kell meghatározni.
2. számú melléklet a 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelethez
A Magyar Bányászati Hivatalhoz benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező üzemeltetésében álló gázszállító, gáztároló, illetve gázelosztó vezetékrendszer leírását. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező
1. cégbejegyzését igazoló okiratot,
2. szervezeti és működési szabályzatát,
3. minőségbiztosítási rendszere kidolgozásának ütemtervét,
4. technológiai utasítás rendszerét,
5. üzemzavar-elhárítási szabályzatát,
6. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős gázüzemi munkaköröket betöltő dolgozók munkaköréhez előírt képesítéseket, és a gáziparban megszerzett gyakorlatot igazoló iratokat,[8]
a munkavállalók szakmai csoportok szerinti létszámkimutatását.
7. a kérelem benyújtásakor végzett gázszolgáltatási tevékenység bemutatását:
a) települések nevét,
b) fogyasztói létszámot.
3. számú melléklet a 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelethez
A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott kérelemhez mellékelni kell a kérelmező
1. cégbejegyzését igazoló okiratot,
2. minőségbiztosítási rendszer kidolgozásának ütemtervét,
3. technológiai utasítás rendszerét, beleértve a gázértékesítőnek a korlátozás végrehajtására alkalmas szervezeti és hírközlési rendszerét is,
4. üzemzavar-elhárítási szabályzatát,
5. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős gázüzemi munkaköröket betöltő dolgozók munkaköréhez előírt képesítéseket, és a gáziparban megszerzett gyakorlatot igazoló iratokat,[9]
a munkavállalók szakmai csoportok szerinti létszámkimutatását.
6. a tulajdonában, üzemeltetésében lévő gázszállító, tároló, illetve gázelosztó rendszer, tartályos gázelosztó rendszer leírását,
7. a kérelem benyújtásakor végzett gázszolgáltatási tevékenység felsorolásszerű bemutatását:
a) települések nevét,
b) fogyasztói létszámot,
8. gázdíjszámlázási rendszer leírását,
9. vagyon- és a környezeti károkra is kiterjedő felelősségbiztosítási szerződések meglétének igazolását,
10. a gázszolgáltatónak a gázértékesítővel kötött éves és hosszú távú gázértékesítési szerződését,
11. az előző évi auditált mérleget,
12. az éves üzleti terv kivonatát,
13. a negyedéves likviditás igazolását,
14. a környezetvédelmi felügyelőség által véleményezett környezetvédelmi szabályzatot, amely tartalmazza
a) a környezetvédelmi előírások és azok megtartásának rendjét,
b) a káresetek környezetvédelmi előírásait, a káreset környezetszennyező hatása felmérésének és a rehabilitáció megvalósításának módját,
15. a bekapcsolásra vállalt települések önkormányzatával és az elosztó vezetékrendszer tulajdonosával létrejött megállapodást.
Lábjegyzetek:
[1] * Szabályozására lásd 24/1996. (IV. 12.) IKM rendelet
[2] Módosította a 185/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.11.08.
[3] * Szabályozására lásd 51/1998. (VII. 3.) IKIM rendelet, 26/2000. (VII. 28.) GM rendelet
[4] Módosította a 185/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.11.08.
[5] Jelenleg az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. számú mellékleteként kiadott GOMBSZ VII. fejezete.
[6] Módosította a 185/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.11.08.
[7] Módosította az 1997. évi CLVII. törvény 44. §-a. Hatályos 1998.03.01.
[8] Megjegyzés: a 6. pont szerinti dokumentumokat a gázértékesítő, a már működő szolgáltatók összevontan, az új szolgáltatók tételesen (telephelyen ként) adják meg.
[9] Megjegyzés: az 5. pont szerinti dokumentumokat a már működő szolgáltatók, a gázértékesítő összevontan, az új szolgáltatók tételesen (telephelyenként) adják meg.