A Kecskeméti Járásbíróság B.3022/2005/12. számú határozata testi sértés bűntette (SÚLYOS testi sértés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 20. §, 37. §, 51. §, 52. §, 87. §, 186. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §] Bíró: Horváthné dr. Endrényi Mónika

Kecskeméti Városi Bíróság

14.B.3022/2005/12. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

A Kecskeméti Városi Bíróság Kecskeméten, a 2007. március 26., április 26. és június 11. napján tartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

ÍTÉLETET:

vádlott neve - aki Budapesten született, magyar állampolgár

bűnös

súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetés bűntettében, mint tettes.

Ezért a bíróság a vádlottat 250 (kettőszázötven) napi tétel pénzbüntetésre ítéli.

A bíróság a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 400 (négyszáz) Ft-ban állapítja meg.

Az így kiszabott összesen 100.000 (százezer) Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 250 (kettőszázötven) nap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Köteles a vádlott az eljárás során felmerült 89.908 (nyolcvankilencezer-kilencszáznyolc) Ft bűnügyi költséget a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala külön felhívására az államnak megfizetni.

INDOKOLÁS:

A Bács-Kiskun Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal vádiratában,

1 rb. a Btk. 186.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetés bűntette miatt emelt vádat a vádlott ellen.

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg:

vádlott neve szakmunkásképzőt végzett. Anyagmozgató gépszerelő szakképzettséggel rendelkezik. vállalati dolgozó, havonta nettó 120.000 Ft jövedelemmel rendelkezik. Vagyona a címe alatti ingatlan fele részben. Havonta 65.000 Ft hiteltartozást törleszt pénzintézet felé. Nős családi állapotú, két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik feleségével közös háztartásban. Büntetlen előéletű. Szabálysértési eljárás nem folyt ellene.

1990-ben "B" és "C" kategóriára érvényes vezetői engedélyt szerzett. Azóta több mint 1 millió km-t vezetett. Balesetet nem okozott.

---

vádlott neve 2004. október 3. napján 21 óra 10 perc körüli időben - Egy városban egy főúton vezette az Opel Astra típusú személygépkocsit.

A vádlott a főút és az egyik utca kereszteződéséhez érve észlelte az egyik utcán, a főút irányába haladó sértett által vezetői engedély nélkül vezetett - az édesapja tulajdonában lévő - MZ típusú motorkerékpárt. A vádlott felismerte a sértettet, tudta, hogy nem rendelkezik motorkerékpár vezetésre jogosító igazolvánnyal, vele szemben korábban többször intézkedett.

A vádlott azzal a szándékkal, hogy intézkedés alá vonja a sértettet, a személygépkocsival a főúton lehúzódva megállt az egyik utca kereszteződésében. A vádlott a szolgálati gépkocsi megkülönböztető fény- és hangjelzését nem használta, intézkedési szándékát a járműből a motorra, majd az út szélére mutatva jelezte.

A sértett ki akarta magát vonni az intézkedés alól, ezért a motorkerékpárt hátra lökte, majd a járművet balra kormányozva megpróbált a személygépkocsi mögött a főútra kikanyarodni.

A vádlott észlelte a sértett szándékát, ezért a gépkocsival tolatni kezdett, hogy megakadályozza a sértett elhajtását. A tolatás miatt a motorkerékpár bal oldala érintőlegesen ütközött a kiemelt útszegéllyel, melynek következtében a már balra dőlő motorkerékpárnak - és meg nem cáfolhatóan a sértett jobb térdének - nekiütközött a hátramenetet végző személygépkocsi és a földön baloldalán fekvő motorkerékpárnak rátolatva megállt.

A baleset során a sértett az alábbi sérüléseket szenvedte el: a jobb térd külső felszínén bőrhorzsolások, a jobb térd belső felszínén a bőr zúzott, horzsolt sérülései, a jobb térdizület vérömlenyt eredményező törése. A sérülések 8 napon túl, ténylegesen 6-7 hét alatt maradandó fogyatékosság hátrahagyása nélkül gyógyultak.

A balesetkor éjszakai sötétség volt, a közvilágítás működött.

A vádlott cselekményével szándékosan megszegte a KRESZ 33.§ (1) bekezdésében írt rendelkezést, valamint a KRESZ 3.§ (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat.

A sérett ellen a kalocsai rendőrkapitányságon szabálysértési eljárás indult az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése miatt.

A vádlott a nyomozás során és a tárgyaláson is tagadta a bűncselekmény elkövetését. Védekezésének lényege szerint az igazoltatás miatt akart az egyik utcába tolatni. A hátramenet során megijedt attól a csattanástól, amit a menekülő motoros útszegélynek ütközése okozott, ezért lecsúszott a lába a pedálról és a megugró gépkocsi "ráhuppant" a fekvő motorra.

Vallomása ellentétben állt a sértett által elmondottakkal. A sértett tagadta, hogy a vádlott jelezte volna intézkedési szándékát. Vallomása szerint a gépkocsi a jobb térdének ütközött, a vádlott szándékosan tolatott neki, ennek indokát azonban nem tudta adni.

A vádlott igazoltatási és a sértett menekülési szándékára vonatkozó ténymegállapításokat a bíróság a vádlott vallomása alapján tette meg.

Azt ugyanis alátámasztotta a kívülálló 1 sz. tanú nyomozati és tárgyaláson tett vallomása és megerősítette 2 sz. tanúvallomása.