BH 2011.9.267 Tiltott piacbefolyásolás vizsgálata a nemzeti és uniós jogszabályok alapján ˙[Római Egyezmény 6., 7., 14. Cikk, Európai Parlamenti Tanács 2003/6/EK Irányelv 1., 15. Cikk, Európai Unió Bírósága C-269/90., C-45/08., 2001. évi CXX. tv. 199. §, 200. §, 202. §]

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.31726/2009/13., Fővárosi Ítélőtábla Kf.27049/2010/9., Kúria Kfv.39231/2010/12. (*BH 2011.9.267*, EH 2011.2381)

***********

A felperes, mint szintetikus rövidre eladó, és a M. S.), mint szintetikus részvényvevő, 2008. október 9-én 14:50 órakor 390 000 db OTP részvényre tőzsdén kívüli, készpénz elszámolású részvénycsere, részvény-swap ügyletet (továbbiakban OTC ügylet) kötött. A M. S. ezen ügyletből eredő kockázatainak csökkentése céljából a swap ügyletnek megfelelő short eladási ajánlatokat regisztrált a Budapesti Értéktőzsdén (továbbiakban: BÉT), a KBC Securities Magyarországi Fiókja (továbbiakban KBC) útján 325 000 db részvényre. További 65 000 db részvényt tőzsdén kívül, egyik saját társaságának adott el 15:59:36 órakor 4600 Ft-os áron. A M. S. a határidős fedezeti ügyletben a felperestől folyamatosan kapott (mennyiség, ár) instrukciók alapján járt el.

A kereskedés szabad szakaszában 200 000 db részvényértékesítésre adtak megbízást, de ebből csak 74 000 db részvényt értékesítettek csökkenő, 4700, 4600 és 4500 Ft-os limitáron. 4400 és 4200 Ft-os limitáron már nem történt eladás. A 16:30 órakor kezdődő záró szakaszban a kereskedésbe már bevont 126 000 db részvény mellett további 125 000 db értékesítésre adtak megbízást. A felperes ekkor piaci áron ("at market") történő értékesítésre adott utasítást annak ellenére, hogy a M. S. 4000 Ft-os limitár alkalmazását javasolta. A KBC tájékoztatta M. S.-t 16:32:47 órakor és 16:34:41 órakor, hogy az indikatív ár 4140 Ft, majd 3825 Ft. Végül a 251 000 db részvény 3850 Ft-os áron a tőzsdei kereskedés záró szakaszában értékesítésre került. Ezt megelőzően - már a kereskedés záró szakaszában - az elektronikus kereskedési rendszerben 3825 Ft limitáron 50 000 db eladásra kínált OTP részvényt már rögzítettek. Az OTP részvények piaci záró ára 2008. október 9-én 3855 Ft volt. A felperes 2008. október 10-én 390 000 db OTP részvényre kötött ellenirányú (vételi) ügyletet. Október 10-én a nyitó ár 3660 Ft, a záró ár 3600 Ft volt.

Az alperes hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy 2008. október 9-én az OTP Bank Nyrt. törzsrészvényeire kötött, és az OTP részvények árfolyamának zuhanását eredményező ügyletkötések során sérültek-e a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (továbbiakban: Tpt.) 200. § és 202. § a)-b) pontjainak piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezései. Az alperes eredetileg a M. S.-vel szemben indította meg az eljárást, de mivel az eljárás alá vont igazolta, hogy a tőle elvárható gondossággal járt el, az eljárást végzéssel megszüntette.

Az alperes a felperes részére 2009. február 23-án kézbesített tájékoztatóban értesítette a felperest a piacfelügyeleti eljárás megindításáról, és felhívta, legkésőbb 2009. március 9-éig nyilatkozzon az ügyletről, különös tekintettel annak céljára. A felperes ezen felhívásra nem nyilatkozott. Az alperes 2009. március 23-án kézbesített levelében ismét felhívta a felperest, aki a 2009. március 25-én keltezett válaszában belső nyilvántartásainak hiányosságaira hivatkozott azzal, hogy a belső vizsgálatot megindította, amit április 6-áig lezár, és legkésőbb addig nyilatkozik.

Az alperes a 2009. március 26-án kelt határozatával a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a felperest 489 000 000 Ft felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Kifejtette, hogy 2009. október 9-én a felperes által adott utasításra épülő részvény-swap ügylet keretében, a tőzsdei kereskedés záró szakaszában és árlimit alkalmazása nélkül történt eladásra került sor. A záró szakaszt megelőzően, illetve a záró szakaszra időzített koncentrált mennyiségi "piacidegen" eladás a részvények piaci megítélését illetően alkalmas volt a piaci szereplők számára félrevezető jelzésre, illetve félrevezető azon befektetők számára, akik befektetési döntéseiket a záró árra tekintettel hozzák meg. A felperes magatartása megfelelt a Tpt. 202. § a) pontjában, valamint b) pontjában meghatározottaknak, mivel a záró szakasz tranzakcióinak többségét eredményező ügyletek sorozata szükségszerűen a záróár mesterséges beállításához vezetett.

A felperes keresetet nyújtott be a tőzsdei magatartását minősítő pénzbírságot kiszabó határozat ellen. Ebben sérelmezte, hogy a tőzsde-felügyeleti eljárásban nyilatkozattételi jogát nem gyakorolhatta, emiatt sérült a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 4. § (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, 51. § (1) bekezdése, valamint az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az Emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről

szóló Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) 6., 7., 14. Cikke és a Kiegészítő jegyzőkönyv 1. Cikke. Az alperes által megállapított tényállás hiányos, az OTP mellett a többi régiós tőzsdei pénzintézet árfolyama is esett fundamentális okok miatt ("pánik hangulat"). Az OTC ügylet nem azonosítható a M. S. BÉT-en végrehajtott tranzakcióival, a felperes a BÉT-en nem kötött ügyletet, ilyenre megbízást nem adott, az OTC ügylet a Tpt. 199. § b) pontja szerint nem tartozik a Tpt. hatálya alá.

A tőzsdei záró szakaszban a piaci áron való értékesítés ésszerű üzleti megfontoláson alapult, az OTP árfolyama nem a záró szakaszban esett drámaian, nem történt eladási dömping a záró szakaszban, mert az ajánlatok már a szabad kereskedési szakaszban is regisztráltak voltak. A felperes magatartása megfelelt a nemzetközi piaci gyakorlatnak, ennek alátámasztására csatolta a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. által az alperes határozatának értékelése tárgyában készített véleményt. Az alperes eljárása sértette a független és pártatlan bírósághoz való jogot, illetve a megfelelően indokolt döntéshez való jogot (Alkotmány 7. §, Egyezmény 6. Cikk 1., 2., 3/b., 3/d. pontjai, 6/1. pont). Piacbefolyásolás csak célzatos magatartással valósítható meg (Egyezmény 7. Cikk), sérült a tulajdonhoz való jog (Első Kiegészítő jegyzőkönyv 1. Cikk). A felperes, valamint a M. S. és a KBC magatartásának eltérő értékelése körében hivatkozott az Egyezmény 14. Cikk, 6.1. és 6.3. Cikk, valamint az Első Kiegészítő jegyzőkönyv 1. Cikkére.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes nem sértette meg sem a Ket., sem az Egyezmény alapelvi rendelkezéseit, a felperest értesítette az eljárás megindításáról, nyilatkozattételre hívta fel, mellyel a felperes nem élt.

Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a Tpt. 202. § a), b) pontjaihoz kapcsolódóan a törvényi tényállásnak nem eleme a tudattartalom, szándék vagy célzat, ezért azt vizsgálni sem kellett. Nem a piacbefolyásolás, mint eredmény volt a lényeges, hanem az a magatartás, amely alkalmas volt ilyen hatás előidézésére. A befektetők számára nem lehetett ismert, hogy az akadozó kereslettel szembeni túlkínálat oka a tőzsdei kereskedés záró szakaszában nem a negatív pletykák, illetve fundamentális piaci zavarok voltak, hanem az OTC ügylet fedezeti ügyletének a BÉT-en történő végrehajtása.