A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39231/2010/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (PIACFELÜGYELETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 199. §, 200. §, 202. §] Bírók: Darák Péter, Hajnal Péter, Kovács András, Madarász Gabriella, Sperka Kálmán

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.31726/2009/13., Fővárosi Ítélőtábla Kf.27049/2010/9., *Kúria Kfv.39231/2010/12.* (BH 2011.9.267, EH 2011.2381)

***********

Kfv.I.39.231/2010/12.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Szecskay Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd dr. Szecskai András) és a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd dr. Nemescsói András ügyvéd) által képviselt felperesnek az Orosz V. Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd dr. Orosz V. Sándor) által képviselt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete alperes ellen piac-felügyeleti jogkörben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 2.K.31.726/2009. számon indult perben, a Fővárosi Ítélőtábla 2010. április 21-én kelt 4.Kf.27.049/2010/9. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 19. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.049/2010/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes, mint szintetikus rövidre eladó, és a M. S. plc.(továbbiakban M.S.), mint szintetikus részvényvevő, 2008. október 9-én 14:50 órakor 390.000 db O. részvényre tőzsdén kívüli, készpénz elszámolású részvénycsere, részvény-swap ügyletet (továbbiakban OTC ügylet) kötött. A M.S. ezen ügyletből eredő kockázatainak csökkentése céljából a swap ügyletnek megfelelő short eladási ajánlatokat regisztrált a Budapesti Értéktőzsdén (továbbiakban BÉT), a K...... (továbbiakban K.) útján 325.000 db részvényre. További 65.000 db részvényt tőzsdén kívül, egyik saját társaságának adott el 15:59:36 órakor 4.600 Ft-os áron. A M.S. a határidős fedezeti ügyletben a felperestől folyamatosan kapott (mennyiség, ár) instrukciók alapján járt el.

A kereskedés szabad szakaszában 200.000 db részvényértékesítésre adtak megbízást, de ebből csak 74.000 db részvényt értékesítettek csökkenő, 4700, 4600 és 4500 Ft-os limitáron. 4400 és 4200 Ft-os limitáron már nem történt eladás. A 16:30 órakor kezdődő záró szakaszban a kereskedésbe már bevont 126.000 db részvény mellett további 125.000 db értékesítésre adtak megbízást. A felperes ekkor piaci áron ("at market") történő értékesítésre adott utasítást annak ellenére, hogy a M.S. 4000 Ft-os limitár alkalmazását javasolta. A K. tájékoztatta M.S.-t 16:32:47 órakor és 16:34:41 órakor, hogy az indikatív ár 4140 Ft, majd 3825 Ft. Végül a 251.000 db részvény 3850 Ft-os áron a tőzsdei kereskedés záró szakaszában értékesítésre került. Ezt megelőzően - már a kereskedés záró szakaszában - az elektronikus kereskedési rendszerben 3825 Ft limitáron 50.000 db eladásra kínált O. részvényt már rögzítettek. Az O. részvények piaci záró ára 2008. október 9-én 3855 Ft volt. A felperes 2008. október 10-én 390.000 db O. részvényre kötött ellenirányú (vételi) ügyletet. Október 10-én a nyitó ár 3660 Ft, a záró ár 3600 Ft volt.

Az alperes hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy 2008. október 9-én az O... törzsrészvényeire kötött, és az O. részvények árfolyamának zuhanását eredményező ügyletkötések során sérültek-e a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (továbbiakban Tpt.) 200. § és 202. § a)-b) pontjainak piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezései. Az alperes eredetileg a M.S.-vel szemben indította meg az eljárást, de mivel az eljárás alá vont igazolta, hogy a tőle elvárható gondossággal járt el, az eljárást végzéssel megszüntette.

Az alperes a 6890/21/2000. számú, a felperes részére 2009. február 23-án kézbesített tájékoztatóban értesítette a felperest a piacfelügyeleti eljárás megindításáról, és felhívta, legkésőbb 2009. március 9-éig nyilatkozzon az ügyletről, különös tekintettel annak céljára. A felperes ezen felhívásra nem nyilatkozott. Az alperes 2009. március 23-án kézbesített, 689/24/2009. számú levelében ismét felhívta a felperest, aki a 2009. március 25-én keltezett válaszában belső nyilvántartásainak hiányosságaira hivatkozott azzal, hogy a belső vizsgálatot megindította, amit április 6-áig lezár, és legkésőbb addig nyilatkozik.

Az alperes a 2009. március 26-án kelt III/P-B-24/2009. számú határozatával a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a felperest 489.000.000 Ft felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Kifejtette, hogy 2009. október 9-én a felperes által adott utasításra épülő részvény-swap ügylet keretében, a tőzsdei kereskedés záró szakaszában és árlimit alkalmazása nélkül történt eladásra került sor. A záró szakaszt megelőzően, illetve a záró szakaszra időzített koncentrált mennyiségi "piacidegen" eladás a részvények piaci megítélését illetően alkalmas volt a piaci szereplők számára félrevezető jelzésre, illetve félrevezető azon befektetők számára, akik befektetési döntéseiket a záró árra tekintettel hozzák meg. A felperes magatartása megfelelt a Tpt. 202. § a) pontjában, valamint b) pontjában meghatározottaknak, mivel a záró szakasz tranzakcióinak többségét eredményező ügyletek sorozata szükségszerűen a záróár mesterséges beállításához vezetett.

A felperes keresetet nyújtott be a tőzsdei magatartását minősítő pénzbírságot kiszabó határozat ellen. Ebben sérelmezte, hogy a tőzsde-felügyeleti eljárásban nyilatkozattételi jogát nem gyakorolhatta, emiatt sérült a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 4. § (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, 51. § (1) bekezdése, valamint az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az Emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (továbbiakban Egyezmény) 6., 7., 14. Cikke és a Kiegészítő jegyzőkönyv 1. Cikke. Az alperes által megállapított tényállás hiányos, az O. mellett a többi régiós tőzsdei pénzintézet árfolyama is esett fundamentális okok miatt ("pánik hangulat"). Az OTC ügylet nem azonosítható a M.S. BÉT-en végrehajtott tranzakcióival, a felperes a BÉT-en nem kötött ügyletet, ilyenre megbízást nem adott, az OTC ügylet a Tpt. 199. § b) pontja szerint nem tartozik a Tpt. hatálya alá.

A tőzsdei záró szakaszban a piaci áron való értékesítés ésszerű üzleti megfontoláson alapult, az O. árfolyama nem a záró szakaszban esett drámaian, nem történt eladási dömping a záró szakaszban, mert az ajánlatok már a szabad kereskedési szakaszban is regisztráltak voltak. A felperes magatartása megfelelt a nemzetközi piaci gyakorlatnak, ennek alátámasztására csatolta a N.B.K. Zrt. által az alperes határozatának értékelése tárgyában készített véleményt. Az alperes eljárása sértette a független és pártatlan bírósághoz való jogot, illetve a megfelelően indokolt döntéshez való jogot (Alkotmány 7. §, Egyezmény 6. Cikk 1., 2., 3/b., 3/d. pontjai, 6/1. pont). Piacbefolyásolás csak célzatos magatartással valósítható meg (Egyezmény 7. Cikk), sérült a tulajdonhoz való jog (Első Kiegészítő jegyzőkönyv 1. Cikk). A felperes, valamint a M.S. és a K. magatartásának eltérő értékelése körében hivatkozott az Egyezmény 14. Cikk, 6.1. és 6.3. Cikk, valamint az Első Kiegészítő jegyzőkönyv 1. Cikkére.