A Kúria Kfv.35210/2017/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 221. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 119. §, 120. §, 127. §] Bírók: Hajnal Péter, Huszárné dr. Oláh Éva, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Az árkülönbözetből adódó áfatartalom vizsgálata során csak az ellenérték megfizetésének körülményeiből, és az értékesítést végző adózó dokumentációjának hiányából nem állapítható meg, hogy az ügylet adóelőny elérésére irányult, és ebből következően az sem, adólevonási jog gyakorlása nem rendeltetésszerű.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.210/2017/6.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Szili Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Szili Péter)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: dr. Takács Dániel jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselő

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.28.049/2015/18. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.28.049/2015/18. számú ítéletét, valamint az alperes 2928615614 számú határozatát a F. Kft. tekintetében hatályon kívül helyezi, és e körben az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. A jogerős ítéletet egyebekben hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 200.000 (kétszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati részperköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg - külön felhívásra - 615.000 (hatszáztizenötezer) forint kereseti, valamint 1.435.000 (egymillió-négyszázharmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási részilletéket.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes fő tevékenysége a tagok által megtermelt gyümölcsfélék ipari felhasználásra történő értékesítése. Felügyelő bizottságának tagja C. I., házastársa, C. I-né a felperes könyvelője.

A 2009. IV.n.évben számlákat fogadott be a T. Kft-től (a továbbiakban: T.Kft.) biztonsági berendezések telepítéséről, a N. Kft-től (a továbbiakban: N.Kft.) céklaválogató gépsorról, hűtőházi rakoncáról, a F. Kft.-től (a továbbiakban: F.Kft.) gyümölcstároló tartályról és beüzemeléséről. A 2010.II. n.évben a felperes hűtőházi rakoncáról fogadott be számlákat a P. Kft.-től a továbbiakban: P.Kft.). A felperes valamennyi számla áfa tartalmát levonhatóként vallotta.

A 2010. III. n.évben a felperes nemes-bodzát értékesített a Közösségen belül, de az értékesített árút nem beszerzésként, hanem mint a R. MgSz-től (a továbbiakban: MgSz)kapott kölcsönt könyvelte.

[2] Az elsőfokú adóhatóság áfa adónemben a 2009. III., IV. n.év, a 2010. I., II. és III. n.évekre bevallások utólagos ellenőrzését folytatta le felperesnél. A revízió nyilatkoztatta a felperes képviselőjét, B. L-t, értékelte a számlakibocsátók egyes adókötelezettségeinek, illetve bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló ellenőrzésének anyagát, képviselőik nyilatkozatait. K-n helyszíni szemlét folytattak le.

[3] A kiegészített revízió adatai alapján az elsőfokú adóhatóság a 2009.IV. és a 2010. I., II. és III. n.évekre áfa adónemben összesen 61.866.000 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözete állapított meg, adóírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.

Alperes a 2928615614 számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést.

A T.Kft. esetében rögzítette, hogy az a felperes termelő tagja, személyi összefonódások vannak, nincsenek a beszerzési és értékesítési ár közötti különbözetet alátámasztó adatok, a biztonságtechnikai eszközök kiépítését alvállalkozóként végző R. Kft. adószámát törölték, iratanyaga nem érhető el.

Az N.Kft. az által értékesített céklaválogató gépsort, és hűtőházi rakoncát a T.Kft-től vásárolta meg, aki azokat a H. Kft.-től szerezte be. Az érintett időszakban a felperes sem céklával, sem más zöldséggel nem foglalkozott nagy tételben, a gépsor használhatatlan volt. A beszerzés gazdaságilag indokolatlan volt, a számlázási lánc adó visszaigénylési célzattal, illetve támogatás igénybevétel érdekében jött létre,

Az alperes megállapítása szerint az F.Kft. a számlákon a M. Kft.-től (a továbbiakban: M.Kft.) származó berendezéseket valóban értékesítette, de a felülszámlázásra nem volt ok, mert nem történtek értéknövekedést előidéző felújítások. A nyilatkozatok a pénzügyi teljesítés, illetve a képviselők egymás közötti ismertsége tekintetében ellentmondóak. A felperes képviselőjének azon nyilatkozata miszerint a pénzügyi teljesítés csak részben történt az F.Kft. felé, a másik része közvetlenül az M.Kft-nek lett kifizetve, azt igazolja, gazdaságilag indokolatlan volt az F.Kft. közbeiktatása.

[4] A P.Kft. tulajdonosa és egyik ügyvezetője C, I., másik ügyvezetője C. I-né. Az ügyletről csak pénztárbizonylat és számla készült. Az ügylet nem független felek között jött létre. A P.Kft. a felperesnek értékesített terméket nem szerezhette be, mivel a számlakibocsátójának, a B. Kft.-nek nem voltak tovább értékesíthető tárgyi eszközei, csak bérelt gépekkel, eszközökkel rendelkezett. A szállítás körülményeire tett nyilatkozatok ellenmondóak voltak.