32000R1227[1]

A Bizottság 1227/2000/EK rendelete (2000. május 31.) a termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról

A BIZOTTSÁG 1227/2000/EK RENDELETE

(2000. május 31.)

a termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére, valamint a 10., 15., 23. és 80. cikkére,

(1)

Az 1493/1999/EK rendelet, amely a legutóbb az 1677/1999/EK rendelettel ( 2 ) módosított 822/87/EGK tanácsi rendelet ( 3 ) helyébe lépett 2000. augusztus 1-jei hatállyal, II. címében tartalmazza a termelési potenciálra vonatkozó rendelkezéseket. Az ezekben megállapított kereteket helyénvalónak tűnik végrehajtási szabályok hatálybaléptetésével, és az e tárgyban született korábbi szabályozás, nevezetesen: a legutóbb a 2462/93/EK rendelettel ( 4 ) módosított 2314/72/EGK bizottsági rendelet ( 5 ), a 940/81/EGK bizottsági rendelet ( 6 ), a legutóbb a 2548/1999/EK rendelettel ( 7 ) módosított 3800/81/EGK bizottsági rendelet ( 8 ), a legutóbb a 2182/97/EK rendelettel ( 9 ) módosított 2729/88/EGK bizottsági rendelet ( 10 ), a 2741/89/EGK rendelet ( 11 ), valamint a 3302/90/EGK rendelet ( 12 ) hatályon kívül helyezésével kitölteni.

(2)

Az 1493/1999/EK rendelet 22. cikke értelmében a tagállamok az előbb említett rendelet II. címében - amely a telepítési jogok engedélyezésének, átruházásának és használatának szabályait tartalmazza - foglaltaknál szigorúbb nemzeti szabályokat is előírhatnak a szőlőültetvények telepítése, újratelepítése vagy átoltása tekintetében.

(3)

Az 1493/99/EK rendelet 2. cikk (3) bekezdése feljogosítja a tagállamokat, hogy az a)-d) pontokban meghatározott esetekben engedélyt adhassanak a forgalomba hozandó bor termeléséhez, meghatározott ellenőrzés mellett. Meg kell állapítani a kérelmekre vonatkozó részletes szabályokat és a szabályozás hatálybalépésének időpontját, különösen az indokolt kérelmek szabályozásának hatályos végrehajtását, különösen az engedély megadásának a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenő hatályával, ugyanakkor biztosítva azt, hogy a termelők ne részesüljenek kedvezményben indokolatlan kérelem alapján. Szükség van ugyanakkor arra is, hogy a szabályozási eljárásban felhasznált telepítési jogok érvényesek legyenek a kérelem időpontjában.

(4)

Az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (7) bekezdése rendelkezik a telepítésikorlátozások megsértésével beültetett területeken a kötelező kivágásról. Az ilyen kivágásokat megelőzően keletkezett területekről származó szőlőből nyert borászati termékek nem zavarhatják a piaci egyensúlyt, ezért azokat le kell párolni.

(5)

Az 1493/1999/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése rendelkezik az új telepítési jogok engedélyezéséről területrendezési intézkedések vagy közérdekű kisajátításra vonatkozó intézkedések esetében. Az új telepítési jogok nem haladhatják meg az ilyen intézkedések miatt a termelők oldalán elvesztett terület 105 %-át kitevő terület telepítését, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt telepítési tilalom megszegése.

(6)

Az 1493/1999/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szintén rendelkezik az új telepítési jogok engedélyezéséről bortermesztési kísérletek esetében. Az ilyen célból engedélyezett új telepítési jogok beültetési területei kizárólag meghatározott célokra használhatók, és az ilyen területekről származó szőlőből készített borászati termékek nem zavarhatják a piaci egyensúlyt sem a kísérleti időszak alatt, sem az után. Ennek megfelelően az ilyen területekről származó szőlőből készített borászati termékek a kísérleti időszak idején nem hozhatók forgalomba, ami nem korlátozza a tesztelés során történő fogyasztásukat. A kísérleti időszak után az érintett területeket vagy ki kell vágni, vagy a telepítési jogot rendes termelésre kell használni. A jelenlegi bortermesztési kísérletek folytatását engedélyezni kell a jelenlegi szabályoknak megfelelően.

(7)

Az 1493/1999/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése ugyancsak rendelkezik új telepítési jogok engedélyezéséről oltványiskolák esetében. Az ilyen célból engedélyezett új telepítési jogok beültetési területei kizárólag meghatározott célokra használhatók, és az ilyen területekről származó szőlőből készített borászati termékek nem zavarhatják a piaci egyensúlyt sem az oltványiskolák termesztési időszaka alatt, sem az után. Ennek megfelelően a termelési időszak alatt az ilyen területekről származó szőlőt nem szabad betakarítani, vagy amennyiben ez megtörtént, meg kell semmisíteni. A termelési időszak után pedig az érintett területeken a szőlőt ki kell vágni, vagy a telepítési jogokat rendes termelésre kell használni. A jelenlegi oltványiskolák számára engedélyezni kell, hogy folytathassák működésüket a jelenlegi szabályoknak megfelelően.

(8)

Az 1493/1999/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése ugyancsak rendelkezik új telepítési jogok engedélyezéséről olyan területek esetében, amelyek bora vagy borászati termékei kizárólag a szőlőtermelő családi fogyasztására szolgál. Egyes tagállamokban azonban az effajta esetek nagy száma miatt ez túlzott adminisztratív terhet jelentene. Ennek megfelelően a tagállamoknak megengedhetik ilyen területek létezését, még ha azokra nem is engedélyeztek telepítési jogot, amennyiben - a piaci egyensúly megzavarását elkerülendő - a szóban forgó területek kicsik és az adott szőlőtermelő nem folytat kereskedelmi célú bortermelést. A területeket és a termelőket megfelelő ellenőrzés és szankciórendszer alá kell vetni, beleértve az ilyen területeken lévő szőlő kivágását is olyan esetekben, ha a rendelkezéseket nem tartják be.

(9)

Az 1493/1999/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése rendelkezik új telepítési jogok engedélyezéséről m.t. minőségi bor vagy földrajzi árujelzővel ellátott asztali bor termelése céljára. Ilyen engedélyezésre csak akkor kerülhet sor, ha elismert tény, hogy a szóban forgó bor termelése jelentősen elmarad a kereslettől. Ennek elismerését objektív szempontok és adatok kell hogy alátámasszák.

(10)

Ahhoz, hogy az egész Közösségben biztosítva legyen az ilyen objektív adatok egyenértékűsége és pontossága, ezeknek kötelezően tartalmazniuk kell az 1493/1999/EK rendelet 16. cikkében foglalt termelési potenciál jegyzékét, vagy azzal egyenértékű információt.

(11)

A piaci egyensúly zavarának elkerülése érdekében nem lehet újratelepítési jogot engedélyezni olyan területek vonatkozásában, amelyeken a szőlőt kötelezően vágták ki az 1493/1999/EK követelményeinek megszegése miatt. Ugyanebből a célból, nem lehet újratelepítési jogot engedélyezni az olyan területeken történő kivágás tekintetében, amelyekre kereskedelmi célú bortermeléstől eltérő célra engedélyeztek telepítési jogot.

(12)

Az 1493/1999/EK rendelet 4. cikke rendelkezik újratelepítési jog engedélyezéséről olyan termelők számára, akik vállalják bizonyos szőlőterületen a kivágást. Annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy e telepítési jogok meghaladják a termelő tényleges szükségletét, e jogot csak olyan mértékben lehet engedélyezni, amely ahhoz szükséges, hogy az egész területet betelepítsék, figyelemmel a már a termelő birtokában lévő telepítési jogokra. Az ilyen újratelepítési jogot kötelezettségvállalás alapján az annak teljesítését szolgáló biztosíték letétbe helyezése mellett lehet engedélyezni. Az új ültetésű területek és a kivágással érintett területek egyidejű fennállása időszakában, a piaci egyensúly zavarának elkerülése érdekében, csak az egyik ilyen területen lehet értékesítésre kerülő bor termelését engedélyezni.

(13)

Az 1493/1999/EK rendelet 5. cikke rendelkezik a nemzeti és/vagy regionális jogtartalékok képzéséről, a termelési potenciál jobb szervezése érdekében. A piaci egyensúly zavarának elkerülése érdekében a jogok tartalékrendszeren keresztül történő átruházása nem vezethet a tagállamok területén a termelési potenciál egészének növekedéséhez, mint ahogy ugyanilyen megelőzésről rendelkezik az említett rendelet 4. cikkének (4) bekezdése a jogok egyes birtokok közti átruházása esetére. Ezekben a helyzetekben a tagállamok az 5. cikk (7) bekezdése alapján csökkentési együtthatót alkalmazhatnak a jogok átruházása tekintetében.

(14)

Az 1493/1999/EK rendelet 5. cikkének (8) bekezdése arról rendelkezik, hogy a tagállamoknak nem kell alkalmazniuk a jogtartalékrendszert, amennyiben igazolni tudják, hogy területük egészén a telepítési jogok szervezésének hatékony rendszere működik. Ebben a helyzetben egy tagállam rendelkezhet arról, hogy területének egyes részein a jogtartalékrendszert valósítja meg, más részein pedig egy másik, hatékony rendszert működtet. Az 1493/1999/EK rendelet 5. cikke (8) bekezdésének lehetőségei közül választani kívánó tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy náluk létezik ilyen rendszer, és hogy szükség van a fenti rendelet II. címe I. fejezetének rendelkezéseitől való eltérésre.

(15)

A Bizottság dönthet az 1493/1999/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett telepítési jogok közösségi jogtartalékából történő allokációkról, a tagállamok kérelme alapján.

(16)

Az 1493/1999/EK rendelet II. címének II. fejezete rendelkezik a meghatározott területek szőlőtermesztés alóli tartós kivonásáért cserében járó támogatás nyújtásáról. A tagállamok eldönthetik, hogy mely területek - ha vannak ilyenek - részesülhetnek e támogatásból. A fenti rendelet 10. cikkében foglaltaknak megfelelően azonban meg kell állapítani az alkalmazásra, a támogatás ideális felső szintjére és a megfelelő időpontokra vonatkozó közös részletes szabályokat.

(17)

Az ellenőrzés érdekében a támogatások kifizetését általában a kivágások után kell teljesíteni. A kifizetés azonban a kivágást megelőzően is teljesíthető, ha biztosítékot helyeztek letétbe a kivágás elvégzésének biztosítására.

(18)

A bortermő területek olyan termelők által történő kivonása, akik egy olyan termelőcsoport tagjai, amely közösen dolgozza fel a tagjai által leszüretelt szőlőt, csökkentheti a beszállított szőlő mennyiségét, és ezáltal növelheti a feldolgozási költségeket. Ezért célszerű rendelkezni a negatív hatások kompenzálásának lehetőségéről.

(19)

Az 1493/1999/EK rendelet II. címe III. fejezetének alkalmazása során a tagállamok széles diszkrecionális jogkörrel rendelkeznek a támogatás körének és szintjeinek részletes meghatározására, ideértve különösen az átalányösszegű kifizetéseket, a hektáronkénti maximális támogatási szintek megállapítását és a támogatás objektív szempontok alapján történő kiigazítását a fent említett fejezetben foglalt kereteken és az azok elérése érdekében elfogadott rendelkezéseken belül.

(20)

Ennek ellenére közös szabályok megállapítására van szükség. E célból a tagállamoknak szabályokat kell elfogadniuk az érintett parcellák minimális méretéről, biztosítva, hogy a rendszernek valóságos hatása legyen a termelési potenciálra. Meghatározott időn belül intézkedéseket kell továbbá megállapítani ezek végrehajtására és megfelelő felügyeletére. A szabályoknak ki kell terjedniük a tervben foglalt rendelkezések szerinti kivágásokból eredő újratelepítési jogokra is, hogy elkerüljék a piaci egyensúly zavarát, amely a hozamok növekedéséből adódik, valamint hogy lehetővé tegyék a megfelelően magasabb támogatások nyújtását, figyelemmel a felmerült magasabb költségekre.

(21)

Az 1493/1999/EK rendelet 12. cikke értelmében a tagállamok élhetnek azzal a választási lehetőséggel, hogy nem maguk készítik el a szerkezetátalakítási és átállási terveket. Miután a tagállamok felelősek a tervek jóváhagyásáért, ebben az esetben meg kell állapítaniuk a tervek benyújtásának és jóváhagyásának szabályait, valamint a tervek minimális tartalmát.

(22)

Az 1493/1999/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási rendszere nem fedi le azoknak a szőlőskerteknek a rendes megújítását, amelyek természetes élettartama véget ér. Ezt a megfogalmazást tovább kell pontosítani.

(23)

Az ellenőrzés érdekében a támogatást általában a különleges intézkedés végrehajtása után kell kifizetni. Ha azonban biztosítékot helyeztek letétbe az intézkedés végrehajtásának biztosítására, a kifizetésre sor kerülhet a végrehajtás előtt is.

(24)

Részletes rendelkezéseket kell megállapítani a szerkezetátalakítás és az átállítás rendszerének pénzügyi tervezésére és a finanszírozásban való részvételre vonatkozóan. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottságnak a rendszer finanszírozásának helyzetéről.

(25)

Intézkedéseket kell hozni a rendszer részére fenntartott alapok hatékony költségfelhasználásának biztosítására, rendelkezve különösen az előlegkifizetésekről és az allokációk szükséges kiigazításáról, amely megfelel a szükségleteknek és a múltbeli teljesítménynek.

(26)

A költségvetési fegyelemre vonatkozó általános szabályokat, különösen a tagállamok hiányos vagy pontatlan bevallásaira vonatkozókat, kell alkalmazni az e rendelet által megállapított különös szabályokon felül.

(27)

A rendszer pénzügyi adminisztrációjának részleteit a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet ( 13 ) végrehajtására elfogadott szabályok határozzák meg.

(28)

Az 1493/1999/EK rendelet II. címe végrehajtásának figyelemmel kísérése céljából, valamint a piac megfelelő irányítása végett elengedhetetlenül szükséges, hogy a Bizottságnak megfelelő adatok álljanak a rendelkezésére a termelési potenciálról, ideértve a telepítési jogokat és a tagállamok e cím végrehajtására hozott intézkedéseit. Ennélfogva az e célra szolgáló alapvető információkat meghatározott formában kell a Bizottságnak elküldeni. Az említett cím végrehajtásának ellenőrzéséhez és átvizsgálásához szükséges egyéb információkat a tagállamoknak meghatározott ideig meg kell őrizniük, vizsgálat céljára.

(29)

Ebben az összefüggésben meg kell állapítani az 1493/1999/EK rendelet 16. cikkében említett jegyzékben foglalt információk részleteit. Azok a tagállamok, amelyek nem kívánnak hasznot húzni a jogellenesen beültetett területek szabályozásával, a telepítési jogok növelésével vagy szerkezetátalakítási és átállási támogatásával, nem kötelesek jegyzéket összeállítani.

(30)

Az 1493/1999/EK rendelet 19. cikke úgy rendelkezik, hogy a szőlőfajták osztályozását a tagállamokra kell bízni. Közös szabályokat kell elfogadni az osztályozás formátumára, a benne foglalt információkra és azok közlésére, valamint közzétételére nézve. Az osztályozási rendszer mint olyan nem vezethet a termelési potenciál növekedéséhez.

(31)

Főszabályként csak olyan fajták foglalhatók be az osztályozásba, amelyek legalább egy tagállamban forgalomba hozhatók, a legutóbb az Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozási okmányával módosított, a szőlő vegetatív szaporításához szükséges anyagok forgalomba hozataláról szóló, 1968. április 9-i 68/193/EGK tanácsi irányelv ( 14 ) alapján. A genetikai örökség megőrzése érdekében azonban az említett irányelv hatálybalépése előtt ültetett egyéb fajták is felvehetők az osztályozásba.

(32)

Ha egy termelőt a közösségi szabályok megszegése miatt a termékek lepárlására köteleznek, nem részesülhet közösségi támogatásban a lepárláshoz vagy a párlat után.

(33)

Az 1493/1999/EK rendelet II. címe alapján teljesített kifizetéseket teljes mértékben a kedvezményezettnek kell megkapnia.

(34)

Átmeneti intézkedésként a 822/87/EGK rendelet által szabályozott és a 2000. július 31-ét követően érvényben lévő telepítési jogok e későbbi időpontig érvényben kell maradjanak azért, hogy biztosítsák, hogy nem vesznek el az 1493/1999/EK rendeletben szabályozott rendszerre való átállás következtében. Ugyanilyen okból az ilyen telepítési jogokat, amennyiben e későbbi időpontig nem használják fel őket, a megfelelő nemzeti vagy regionális jogtartalék létrehozásakor annak javára át kell ruházni.

(35)

Az e rendeletben foglalt intézkedések megfelelnek a Borpiaci Irányítóbizottság véleményének.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

A rendelet hatálya

1. cikk

Ez a rendelet megállapítja az 1493/1999/EK rendelet a II. címének (termelési potenciál) I. fejezete (szőlőtelepítés), II. fejezete (szőlőtermő területek termelésből való végleges kivonásáért adott támogatások), III. fejezete (szerkezetátalakítás és átállás) és IV. fejezete (információk és általános rendelkezések) egy részének alkalmazásának részletes szabályait.

II. FEJEZET

Szőlőtelepítés

2. cikk

(1) A tagállamok határidőt állapíthatnak meg az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján történő eltérésre vonatkozó termelői kérelmek benyújtására.

(1 a) az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében megállapított határidőt 2007. december 31-re kell elhalasztani.

(2) Ha a termelő eltérés iránti kérelmet nyújtott be, az érintett tagállam - a kérelem elbírálásának ideje alatt - engedélyezheti az érintett területről a kérelem benyújtását követően szüretelt szőlő felhasználását értékesítésre kerülő bor készítésére.

(3) Ha ezt követően az eltérést engedélyezik, az a kérelem keltének napjától kezdve hatályos.

(4) Ha ezt követően az eltérést elutasítják, úgy a tagállam:

a) pénzbüntetést alkalmazhat, amelynek összege az érintett területről származó szőlőből készült bor piaci értékének 30 %-a, a kérelem benyújtásától annak elutasítása keltéig; vagy

b) kötelezheti a termelőt, hogy olyan mennyiségű bort vessen lepárlás alá, amelynek mennyisége azonos az érintett területről származó szőlőből készült boréval, a kérelem benyújtásának keltétől számítva, és az ezen időponttól a visszautasításig bezárólag értékesített termelést nem lehet olyan termékek előállítására fordítani, amelyek alkoholtartalma legfeljebb 80 %.

(5) A tagállamok meghatározzák az 1493/1999/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett, a termelő részére nyitva álló azon időszakot, amely alatt újratelepítési jogok szerezhetők az érintett terület beültetését követően. Ez az időszak azonban nem terjedhet ki 2004. június 30.. A tagállam csak akkor engedhet eltérést e rendelkezés alapján, ha az érintett újratelepítési jogok az eltérés iránti kérelem keltének időpontjában érvényesek.

(6) A tagállamok nyilvántartást vezetnek minden eltérés iránti kérelemről, azok elbírálásának eredményéről és minden, az e cikk (4) bekezdésében foglaltak alapján hozott intézkedésről.

(7) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden borászati évre vonatkozóan az eltérés iránti kérelemmel érintett összes földterület nagyságáról, az engedélyezett eltérések alá eső területek nagyságáról, és azokról, amelyekre a kérelmeket elutasították. Ezt a tájékoztatást legkésőbb a szóban forgó borászati év végét követő négy hónapon belül kell teljesíteni.

(8) Ha egy területet az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján szőlőt vágnak ki, az ilyen területről származó szőlőből készített termékeket csak lepárlás céljára lehet forgalomba hozni. Ettől eltérve a tagállamok ehelyett rendelkezhetnek arról, hogy azonos értéket képviselő bor kerüljön lepárlásra. Ebben az esetben a tagállamok rendelkezhetnek megfelelő mértékű közigazgatási bírság alkalmazásáról is. Azonban egyik esetben sem lehet e termékeket legfeljebb 80 térfogat %-os tényleges alkoholtartalmú alkohol készítésére felhasználni.

(9) A tagállamok nyilvántartást vezetnek minden, az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján kezelt ügyről.

3. cikk

(1) Ha a tagállamok új telepítési jogokat adnak olyan területekre, amelyeken területrendezés céljából vagy a nemzeti jogalkotás által elfogadott közérdekű kisajátítási intézkedések alapján új telepítést kívánnak létesíteni, egyúttal biztosítaniuk kell, hogy e jogokat ne adják ki olyan területre, amelynek tiszta betakarítási hozama több mint 105 %-a annak a szőlőterületnek, amely a területrendezési intézkedések, vagy a közérdekű kisajátítási intézkedések tárgyát képezte. A tagállamok nyilvántartást vezetnek valamennyi esetről, amikor ilyen célra adnak új telepítési jogokat.

(2) A tagállamok nyilvántartást vezetnek valamennyi esetről, amikor bortermelési kísérletek céljára szánt területek tekintetében adtak ki új telepítési jogokat. Az ilyen új telepítési jogok csak a kísérleti időszak időtartamára vonatkoznak.

Ezen időszak alatt, az ilyen területről származó szőlőből készített termékek nem hozhatók forgalomba.

Ezen időszakot követően:

a) a termelő az 1493/1999/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján kiadott új telepítési jogokat, illetve újratelepítési jogokat vagy a jogtartalékból rendelkezésre bocsátott telepítési jogokat használhatja fel annak lehetővé tételére, hogy az érintett területen forgalomba hozatalra kerülő bort termeljenek; vagy

b) az e területekről származó szőlőfajtákat kivágják. E kivágás költségeit a termelő viseli. Amíg az érintett területen a szőlő kivágás alatt van, az ilyen területen termett szőlőből készült termékeket csak lepárlás céljára szabad forgalomba hozni. Ezek a termékek nem használhatók fel 80 %-os vagy annál alacsonyabb alkoholtartalmú termékek készítésére.

(3) A 2000. augusztus 1. előtt borászati kísérletek céljára adott új telepítési jogokat, és e jogok vagy az azok alapján beültetett területek használatának bármely egyéb feltételét, továbbra is alkalmazni kell a kísérleti időszak ideje alatt. A (2) bekezdés harmadik albekezdésében foglalt szabályokat az ilyen területekre a kísérleti időszak vége után is alkalmazni kell.

(4) A tagállamok nyilvántartást vezetnek valamennyi esetről, amikor oltványtermesztés céljára szánt területek tekintetében adnak ki új telepítési jogokat. Az ilyen új telepítési jogok csak az oltványtermesztés időszakára vonatkoznak.

Ezen időszak alatt az ilyen szőlőfajták termése nem szüretelhető, illetve ha a betakarításukra sor kerül, azt meg kell semmisíteni.

Ezen időszakot követően:

a) a termelő az 1493/1999/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján kiadott új telepítési jogokat, illetve újratelepítési jogokat vagy a jogtartalékból rendelkezésre bocsátott telepítési jogokat használhatja fel annak lehetővé tételére, hogy az érintett területen forgalomba hozatalra kerülő bort termeljenek; vagy

b) az e területekről származó szőlőfajtákat kivágják. E kivágás költségeit a termelő viseli. Amíg az érintett területen a szőlő kivágás alatt van, az ilyen területen termett szőlőből készült termékeket csak lepárlás céljára szabad forgalomba hozni. Ezek a termékek nem használhatók fel 80 %-os vagy annál alacsonyabb alkoholtartalmú termékek készítésére.

(5) A 2000. augusztus 1. előtt borászati kísérletek céljára adott új telepítési jogokat, és e jogok vagy az azok alapján beültetett területek használatának bármely egyéb feltételét, továbbra is alkalmazni kell az oltványtermesztési időszak ideje alatt. A (4) bekezdés harmadik albekezdésében foglalt szabályokat az ilyen területekre az oltványtermesztési időszak vége után is alkalmazni kell.

(6) A tagállamok nyilvántartást vezetnek valamennyi esetről, amikor új telepítési jogokat adnak ki olyan területekre, amelyek bora vagy borászati termékei csakis a bortermelő családi fogyasztására szolgálnak.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően, a túlzott adminisztrációs terhek elkerülése érdekében, a tagállamok ehelyett úgy is rendelkezhetnek, hogy azok a területek, amelyek bora vagy borászati termékei csakis a termelő családjának fogyasztására szolgálnak, nem tartoznak az 1493/1999/EK rendelet 2. cikke (7) bekezdésében foglalt kivágási kötelezettség hatálya alá. A tagállamok abban az esetben járhatnak el így, amennyiben:

a) az ilyen termelő szóban forgó földterülete nem haladja meg a tagállam által meghatározott maximális területet; és

b) a szóban forgó termelő nem folytat kereskedelmi célú bortermelést.

(8) A (6) és (7) bekezdésben említett területekről származó borászati termékekből készült borokat tilos forgalomba hozni. A tagállamok megfelelő rendszert alkalmaznak e tilalom ellen- őrzésére. Amennyiben e tilalom megszegését állapítják meg, a tagállam által kiszabott bármilyen büntetés mellett a szóban forgó területen a szőlőt az érintett bortermelő saját költségére ki kell vágni. Amíg az érintett területen a szőlő kivágás alatt van, az ilyen területen termett szőlőből készült termékeket csak lepárlás céljára szabad forgalomba hozni. Ezek a termékek nem használhatók fel 80 %-os vagy annál alacsonyabb tényleges alkoholtartalmú termékek készítésére. A tagállamok nyilvántartást vezetnek valamennyi, e bekezdés hatálya alá tartozó esetről.

(9) A tagállamok csak olyan esetben adhatnak új telepítési jogokat m.t. minőségi borok termelésére vagy földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok termelésére szolgáló területek tekintetében, amennyiben felmérést végeztek, és az megerősítette, hogy a szóban forgó bor termelése messze elmarad a kereslettől. A tagállamok e felméréseket objektív szempontokra és adatokra alapozzák. Ezek az objektív adatok tartalmazzák a szóban forgó termőhely termelési potenciáljának jegyzékét vagy ezzel egyenértékű információt. A tagállamok nyilvántartást vezetnek mindezekről a felmérésekről, valamint objektív szempontokról és adatokról. Amennyiben egy tagállam felismeri, hogy az ilyen bor termelése jelentősen elmarad a kereslettől, minden egyes esetet nyilvántart, amikor erre a borra nézve új telepítési jogokat ad.

(10) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az egyes borászati évek tekintetében a következő információkról:

a) az összes terület, amelyre új telepítési jogokat engedélyeztek, az (1), (2) és (4) bekezdés alapján külön-külön;

b) az összes terület, amelyre új telepítési jogokat engedélyeztek a (6) bekezdés alapján. Ha azonban egy tagállam él a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel, ehelyett a becsült érintett összes terület, amely az elvégzett ellenőrzés eredményén alapul;

c) az összes terület, amelyre az 1493/1999/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdés alapján új telepítési jogokat adtak, minden egyes érintett bor vonatkozásában, valamint az elvégzett felmérés részletei, beleértve az alkalmazott objektív szempontokat és adatokat; valamint

d) hogy a termelők fizettek-e térítést az új telepítési jogok engedélyezéséért.

Ezt a tájékoztatást legkésőbb az adott borászati év végét követő négy hónapon belül kell megadni.

4. cikk

(1) Ha az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (7) bekezdése vagy a 19. cikkének (4) bekezdése alapján, vagy e rendelet 3. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének b) pontja, vagy 3. cikkének (4) bekezdése, illetve 3. cikkének (8) bekezdése alapján egy területet kivágnak, nem lehet újratelepítési jogot adni. Továbbá nem lehet újratelepítési jogot adni az alábbiak kivágása esetén:

a) olyan szőlőterületek, amelyek kivágása területrendezési intézkedés vagy közérdekű kisajátítási intézkedés végrehajtásaként történt, amennyiben az e területekre szóló új telepítési jogokat a 3. cikk (1) bekezdése alapján adták;

b) bortermelési kísérlet céljára szánt területek, a kísérleti időszak alatt;

c) oltványtermesztés céljára szolgáló területek, az oltványtermesztés időszaka alatt; vagy

d) kizárólag a bortermelő családjának fogyasztását szolgáló területek.

(2) Újratelepítési jogot akkor adhat a tagállam a termelőnek, ha az vállalja, hogy a terület beültetését követő harmadik év vége előtt kivág egy olyan szőlőterületet, ahol a termelő igazolja, hogy nincs vagy nincs elég telepítési joga, amely lehetővé tenné az egész szóban forgó terület szőlővel való beültetését. A tagállam ad egy termelőnek annál több engedélyt, mint amennyi lehetővé teszi az egész szóban forgó terület szőlővel történő beültetését, figyelemmel a már birtokában lévő engedélyekre. A termelő határozza meg a kivágásra kerülő szőlőültetvény területét.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségvállaláskor a termelőnek biztosítékot kell letétbe helyeznie. Az érintett területen a szőlő kivágására vonatkozó kötelezettség jelenti a 2220/85/EGK bizottsági rendelet 20. cikkének (2) bekezdése ( 15 ) értelmében az "elsődleges követelményt". A biztosíték összegét az érintett tagállam határozza meg, objektív szempontok alapján. A biztosítékot olyan szinten kell meghatározni, amely arányos, és elegendő ahhoz, hogy eltérítse a termelőt attól, hogy ne teljesítse kötelezettségvállalását.

(4) Amíg a kivágást nem hajtják végre, a tagállamok biztosítják, hogy az egyes borászati években ne folyjék kereskedelmi célú bortermelés a kivágásra kerülő szőlőültetvény területén és az új telepítésű területen párhuzamosan, oly módon, hogy biztosítják:

a) vagy azt, hogy az új telepítésű területről származó szőlőből készült termékeket kizárólag lepárlás céljára lehet forgalomba hozni. Ezek a termékek nem használhatók fel 80 %-os vagy annál alacsonyabb alkoholtartalmú szesz készítésére;

b) vagy azt, hogy a kivágásra kerülő szőlő területéről származó szőlőből készült termékeket kizárólag lepárlás céljára lehet forgalomba hozni. Ezek a termékek nem használhatók fel 80 %-os vagy annál alacsonyabb alkoholtartalmú szesz készítésére.

(5) Ha a kivágásra vonatkozó kötelezettségvállalást nem teljesítik a megállapított határidőn belül, az adott - még kivágatlan - szőlő területét úgy kell tekinteni, mintha azt az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt telepítési korlátozás megszegésével ültettek volna be.

(6) A tagállamok figyelemmel kísérik az érintett területek beültetését és a szőlő kivágását.

(7) A tagállamok nyilvántartást vezetnek valamennyi, az e cikk alapján felmerült ügyről.

(8) A tagállamok nyilvántartást vezetnek valamennyi, birtokok között történő újratelepítési jog átruházásról.

(9) Ha valamely tagállam élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy az öt borászati éves időtartamról nyolc borászati évre meghosszabbítja az újratelepítési jogok felhasználásának időtartamát, egy évvel azt követően, hogy a kivágásra sor került, ezt bejelenti a Bizottságnak.

5. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti és/vagy regionális tartalékon keresztül történő jogátruházás nem vezet a területükön a termelési potenciál egészének növekedéséhez.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, a tagállamok:

a) alkalmazhatják az 1493/1999/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében említett csökkentési együtthatót; és

b) alkalmazhatnak egy azonos értékű csökkentési együtthatót a nemzeti és/vagy regionális tartalékon keresztül történő egyéb jogátruházásokra.

(3) Az 1493/1999/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazása során a tagállamok egyenértékű együtthatót alkalmazhatnak a jogok birtokok közötti átruházására.

(4) Amennyiben egy tagállam telepítési jogokra vonatkozóan nemzeti és/vagy regionális tartalékot hoz létre, erről tájékoztatja a Bizottságot, illetve adott esetben arról, ha ilyen jogtartalék-rendszert nem alkalmaz.

(5) Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy nem hoz létre jogtartalékrendszert, igazolnia kell a Bizottságnak, hogy egész területén a telepítési jogok kezelésének hatékony rendszere működik. Ebben különösen igazolnia kell az 1493/1999/EK rendelet II. címének I. fejezete szerinti rendelkezésektől való eltérés szükségességét.

(6) A tagállamok nyilvántartást vezetnek valamennyi esetről, amikor telepítési jogokat adnak a jogtartalékokból, illetve amikor a jogtartalékok közötti telepítési jog átruházásra kerül sor, és amikor telepítési jogokat helyeznek a jogtartalékba. Ugyancsak nyilvántartást vezetnek mindenfajta, jogtartalékba helyezés vagy onnan történő kiadás ellenében teljesített fizetésekről.

6. cikk

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az újonnan létrehozott telepítési jogok jogtartalékba vagy jogtartalékokba helyezésének részleteiről, figyelembe véve az 1493/1999/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján már odahelyezett újonnan létrehozott telepítési jogokat.

(2) A tagállamok kérhetik a Bizottságtól, hogy helyezzen át hozzájuk újonnan létrehozott telepítési jogokat a közösségi jogtartalékból. A Bizottság ilyen áthelyezést az 1493/1999/EK rendelet 75. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően hajthat végre.

III. FEJEZET

Szőlőtermő területek termelésből való végleges kivonásért adott támogatás

7. cikk

A tagállamok minden területet bejelentenek a Bizottságnak, amelyet arra jelöltek ki, hogy ott sor kerülhet arra, hogy a szőlőfelületeket véglegesen kivonják a termelésből, valamint minden feltételt, amelyek e kijelöléshez hozzátartoznak.

8. cikk

(1) A tagállamok meghatározzák a kérelmezés eljárási rendjét, amely főként a következőkről rendelkezik:

a) a kérelmezési határidők, és a kérelemhez mellékelendő előírt információk;

b) ezt követően az érintett szőlőfajták és az érintett terület létezésének ellenőrzése, valamint annak átlagos hozama vagy termelési potenciálja;

c) ezt követően az érintett termelőre alkalmazható támogatásról történő értesítés;

d) az a lehetőség, hogy felülvizsgálják egyrészt a közölt alkalmazható támogatást, ha az érintett termelő erre nézve indokolt kérelmet terjeszt elő, és e felülvizsgálat eredményének közlése;

e) annak az ellenőrzése, hogy a kivágás megtörtént-e.

(2) A támogatást csak akkor lehet kifizetni, ha ellenőrizték, hogy a kivágás megtörtént. A tagállamok azonban rendelkezhetnek úgy, hogy a támogatást megelőlegezik a termelőnek, mielőtt a kivágási kötelezettséget teljesítik, amennyiben a termelő letétbe helyez a támogatás összegének 120 %-ával egyenértékű biztosítékot. A 2220/85/EGK rendelet alkalmazásában a kötelezettség a terület kivágására vonatkozó kötelezettséget jelenti. Ebben az esetben a kivágásra legkésőbb annak a borászati évnek a végéig kell sor kerüljön, amelyben a támogatást kifizették.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az olyan termelők esetében, akik az 1493/1999/EK rendelet 39. cikke értelmében meghatározott "termelői szervezetek" tagjai, a támogatást legfeljebb 15 %-kal csökkentik. Ezekben az esetekben e csökkentésnek megfelelő összeget a szóban forgó termelői szervezetnek kell kifizetni.

(4) A 2 500 négyzetméternél nem nagyobb szőlőtermő területtel rendelkező gazdaságok részére hektáronként legfeljebb 4 300 EUR összegű támogatás nyújtható.

A tagállamok úgy dönthetnek, hogy a 2 500 négyzetméternél nagyobb szőlőtermő területtel rendelkező gazdaságoknak is megadják az első albekezdésben említett támogatást annak érdekében, hogy legalább 1 000, legfeljebb pedig 2 500 négyzetméternek megfelelő terület kivágásra kerüljön.

(5) A 2 500 m2-nél nagyobb területek esetében a hektáronkénti támogatás maximuma nem haladhatja meg:

a) az 1 450 eurót ott, ahol a hektáronkénti átlaghozam nem több, mint 20 hl;

b) a 3 400 eurót ott, ahol a hektáronkénti átlaghozam több, mint 20 hl, de kevesebb, mint 30 hl;

c) a 4 200 eurót ott, ahol a hektáronkénti átlaghozam több, mint 30 hl, de kevesebb, mint 40 hl;

d) a 4 600 eurót ott, ahol a hektáronkénti átlaghozam több, mint 40 hl, de kevesebb, mint 50 hl;

e) a 6 300 eurót ott, ahol a hektáronkénti átlaghozam több, mint 50 hl, de kevesebb, mint 90 hl;

f) a 8 600 eurót ott, ahol a hektáronkénti átlaghozam több, mint 90 hl, de kevesebb, mint 130 hl;

g) a 11 100 eurót ott, ahol a hektáronkénti átlaghozam több, mint 130 hl, de kevesebb, mint 160 hl;

h) a 12 300 eurót ott, ahol a hektáronkénti átlaghozam több, mint 160 hl.

9. cikk

Az 1493/1999/EK rendelet 9. cikkének a), c) és d) pontjában foglalt időszak mindegyike 10 borászati év, az adott borászati év végétől számítva.

10. cikk

(1) A tagállamok nyilvántartást vezetnek valamennyi kérelem részleteiről és azok végeredményéről.

(2) A tagállamok minden borászati évre vonatkozóan tájékoztatják a Bizottságot:

a) az 1493/1999/EK rendelet II. címének II. fejezete alapján nyújtott támogatás ellenében kivágott szőlőültetvények területének összegéről; és

b) a következő borpiaci évre vonatkozó becslésről.

Ezt a tájékoztatást legkésőbb az adott borászati év végét követő négy hónapon belül kell teljesíteni.

11. cikk

Ha a tagállamok hasonló célok elérésére szánt nemzeti támogatást nyújtanak, mint amelyek az 1493/1999/EK rendelet II. címének II. fejezetében foglaltak, akkor:

a) nyilvántartást vezetnek valamennyi kérelem részleteiről és azok végeredményéről;

b) tájékoztatják a Bizottságot minden borászati évre vonatkozóan a nemzeti támogatás ellenében kivágott szőlőültetvény területének teljes nagyságáról és a kifizetett támogatási összegről. Ezt a tájékoztatást legkésőbb az adott borászati év végét követő négy hónapon belül kell teljesíteni;

c) biztosítják, hogy az e rendelet 10. cikkének (2) bekezdése szerinti tájékoztatás meghatározza, hogy az adott szőlőültetvény területének mekkora hányadát vágták ki a nemzeti támogatás ellenében az 1493/1999/EK rendelet II. címének II. fejezete szerinti támogatás kiegészítéseként, és az ebben az összefüggésben kifizetett nemzeti támogatás teljes összegét.

IV. FEJEZET

Szerkezetátalakítás és átállítás

12. cikk

(1) Az 1493/1999/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének értelmezésében:

a) "a természetes élettartamuk végéhez ért szőlőültetvények normál megújítása"; azt jelenti, hogy az adott parcellát ugyanazzal a fajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszer szerint újratelepítik;

b) a "fiatal gazdálkodó"; olyan 40 évesnél fiatalabb gazdálkodót jelent, aki megfelelő szakképzettséggel és hozzáértéssel rendelkezik, és aki első alkalommal válik bortermelő gazdaság vezetőjévé.

(2) Az 1493/1999/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésében említett új telepítési jogok az e rendelet 25. cikkének (1) bekezdésében említett jogokat is magukban foglalják.

13. cikk

(1) A tagállamok illetékes hatóságai megállapítják azt a minimális parcellaméretet, amelynek alapján szerkezetátalakítási és átállási támogatás nyújtható, valamint a szerkezetátalakítás és az átállás eredményeképpen létrejövő minimális parcellaméretet is.

(2) Az egyes tagállamok illetékes hatóságai megállapítják:

a) a tervben feltüntetendő intézkedéseket;

b) a végrehajtás határidejét, amely nem haladhatja meg az öt évet;

c) azt a követelményt, hogy valamennyi tervnek meg kell határoznia az egyes pénzügyi években végrehajtandó intézkedéseket, valamint az egyes intézkedések által érintett területet;

d) a végrehajtás ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat.

(3) A tagállamok illetékes hatóságai megállapítják a terv alapján végzett kivágásból eredő újratelepítési jogoknak a terv végrehajtása során való érvényesítésére vonatkozó korlátozások szabályait, amennyiben az említett jog gyakorlása az érintett terület terméshozamának növekedéséhez vezetne. A szabályokat úgy kell megállapítani, hogy biztosítsák a rendszer célkitűzéseinek megvalósulását és különösen azt, hogy összességében ne növekedjék a termelési potenciál az érintett tagállamban.

A tagállamok illetékes hatóságai megállapítják az új telepítési jogok alkalmazására vonatkozó szabályokat. Ezekben a szabályokban elő kell írni, hogy ilyen jogok csak technikailag szükséges esetben és a terv által érintett összterület 10 %-át meg nem haladó mértékben gyakorolhatók. A szabályoknak elő kell írniuk továbbá az ilyen területre adott támogatás megfelelő mértékű csökkentését is.

Az 1493/1999/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésében említett új telepítési jogok tekintetében az e bekezdés második albekezdésében említett szabályoknak elő kell írniuk, hogy:

a) az e bekezdés második albekezdésében említett 10 %-os határérték nem alkalmazandó;

b) a fiatal gazdálkodóknak járó új telepítési jogok nem haladhatják meg az érintett tagállam részére az 1493/1999/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában biztosított újonnan alkotott telepítési jogok összességének 30 %-át.

(4) A tagállamok illetékes hatóságai elfogadják a támogatások körét és mértékét meghatározó szabályokat. Az 1493/1999/EK rendelet II. címének III. fejezete, valamint e fejezet alapján az említett szabályok közé tartozhat különösen az átalányösszegként történő kifizetés, a hektáronkénti támogatás legmagasabb mértékének, valamint a tárgyilagos szempontokon alapuló differenciált támogatás előírása. A szabályokban megfelelően nagyobb mértékű támogatást kell előírni olyan esetekre, amikor a terv alapján végzett kivágásból eredő újratelepítési jogok gyakorlására kerül sor a terv végrehajtása során.

14. cikk

Amennyiben egy tagállam arról dönt, hogy saját szerkezetátalakítási és átállítási tervet készít, meghatározza:

a) mely testületek vagy személyek nyújthatnak be tervjavaslatokat;

b) a tervjavaslatok tartalmát, amelyek részletes leírást adnak a javasolt intézkedésekről és azok végrehajtásának javasolt határidejéről;

c) a szerkezetátalakítási és átállítási tervek által érintett minimális területet, illetve e követelmény alóli kivételeket, amelyeket megfelelően igazolni kell, és objektív kritériumokra szükséges alapozni; és

d) a tervek bemutatására és jóváhagyására vonatkozó eljárást, amelynek rendelkeznie kell főként a tervjavaslatok benyújtásának határidejéről, és objektív szempontokat azok fontossági sorrendjére vonatkozóan.

15. cikk

(1) A támogatást az adott intézkedés végrehajtásának ellenőrzése után lehet kifizetni.

Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy nem került sor a támogatási kérelemben szereplő intézkedés maradéktalan végrehajtására, de az érintett terület több mint 80 %-án végrehajtották az intézkedést a megállapított határidőn belül, a támogatást azon további támogatás kétszeresével csökkentett összegben kell kifizetni, amely akkor járt volna, ha az intézkedés a teljes területen végrehajtásra kerül.

(2) Az (1) bekezdés alóli kivételként a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy egy adott intézkedés tekintetében adandó támogatást az intézkedés végrehajtása előtt megelőlegezik a termelőnek, feltéve, hogy a végrehajtás megkezdődött és a kedvezményezett a támogatás 120 %-ának megfelelő összegű biztosítékot helyezett letétbe. A 2220/85/EGK rendelet alkalmazásában a kötelezettség az, hogy a szóbanforgó intézkedést az előleg kifizetését követő második borászati év végéig végre kell hajtani.

Az egyes tagállamoknak jogukban áll módosítani ezt az időtartamot, amennyiben:

a) a szóban forgó területek olyan terület részét képezik, amelyet az érintett tagállam illetékes hatóságai által elismerten természeti katasztrófa ért;

b) a tervezett intézkedés nem hajtható végre az érintett tagállam részéről elismert szerv által igazoltan fennálló növény-egészségügyi probléma következtében.

A támogatás előleg formájában történő kifizetésének további feltétele az adott parcellát érintő valamennyi olyan korábbi intézkedés maradéktalan végrehajtása, amelyre vonatkozóan a termelő támogatási előleget vett fel.

Amennyiben az ellenőrzés azt mutatja, hogy nem hajtották végre maradéktalanul a támogatási kérelemben szereplő intézkedést, amelyre vonatkozóan támogatási előleg kifizetésére került sor, de az érintett terület több mint 80 %-án végrehajtották az intézkedést a megállapított határidőn belül, a biztosítékot azon további támogatás kétszeresével csökkentett összegben kell visszafizetni, amely akkor járt volna, ha az intézkedés a teljes területen végrehajtásra kerül.

Ha egy termelő az érintett tagállam által megállapított határidő lejárta előtt lemond a támogatási előlegről, a biztosíték 95 %-át visszakapja. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ezen albekezdés végrehajtására általuk megállapított határidőről.

Ha egy termelő az érintett tagállam által megállapított határidő lejárta előtt lemond valamely intézkedés végrehajtásáról, köteles visszafizetni a részére kifizetett támogatási előleget, amelyet követően a biztosíték 90 %-át visszakapja. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ezen albekezdés végrehajtására általuk megállapított határidőről.

(3) Amennyiben nem került sor a támogatási kérelemben szereplő valamennyi intézkedés végrehajtására a 13. cikk (2) bekezdésében megállapított határidőn belül, a termelő köteles visszafizetni az adott kérelem alapján felvett támogatás teljes összegét.

Amennyiben azonban a támogatási kérelemben szereplő valamennyi intézkedés az érintett területek több mint 80 %-án végrehajtásra került a megállapított határidőn belül, a visszafizetendő összeg azon további támogatás kétszeresével egyenlő, amely akkor járt volna, ha a tervben szereplő valamennyi intézkedés a teljes területen végrehajtásra kerül.

(4) E cikk alkalmazásában 5 %-os tűréshatár alkalmazandó az érintett területek ellenőrzésekor.

Az első albekezdésben előírt tűréshatár nem alkalmazandó a támogatások kifizetésére.

15a. cikk

(1) A 15. cikk alóli kivételként a tagállamok előírhatják, hogy a támogatás kifizetésére a támogatási kérelemben szereplő valamennyi intézkedés végrehajtásának ellenőrzését követően kerül sor. Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy nem került sor a támogatási kérelemben szereplő valamennyi intézkedés maradéktalan végrehajtására, de az érintett terület több mint 80 %-án végrehajtották az intézkedéseket a megállapított határidőn belül, a támogatást azon további támogatás kétszeresével csökkentett összegben kell kifizetni, amely akkor járt volna, ha az intézkedés a teljes területen végrehajtásra kerül.

(2) Az (1) bekezdés alóli kivételként a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a támogatási kérelemben szereplő intézkedések tekintetében adandó támogatást az intézkedések végrehajtása előtt megelőlegezik a termelőnek, feltéve, hogy a végrehajtás megkezdődött és a kedvezményezett a támogatás 120 %-ának megfelelő összegű biztosítékot helyezett letétbe. A 2220/85/EGK rendelet alkalmazásában a kötelezettség az, hogy a szóbanforgó intézkedéseket az előleg kifizetését követő második borászati év végéig végre kell hajtani.

Az egyes tagállamoknak jogukban áll módosítani ezt az időtartamot, amennyiben:

a) a szóban forgó területek olyan terület részét képezik, amelyet az érintett tagállam illetékes hatóságai által elismerten természeti katasztrófa ért;

b) a tervezett intézkedés nem hajtható végre az érintett tagállam részéről elismert szerv által igazoltan fennálló növény-egészségügyi probléma következtében.

Amennyiben az ellenőrzés azt mutatja, hogy nem hajtották végre maradéktalanul a támogatási kérelemben szereplő valamennyi intézkedést, amelyre vonatkozóan támogatási előleg kifizetésére került sor, de az érintett terület több mint 80 %-án végrehajtották az intézkedéseket a megállapított határidőn belül, a biztosítékot azon további támogatás kétszeresével csökkentett összegben kell visszafizetni, amely akkor járt volna, ha az intézkedés a teljes területen végrehajtásra kerül.

Ha egy termelő az érintett tagállam által megállapított határidő lejárta előtt lemond a támogatási előlegről, a biztosíték 95 %-át visszakapja. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ezen albekezdés végrehajtására általuk megállapított határidőről.

Ha egy termelő az érintett tagállam által megállapított határidő lejárta előtt lemond valamennyi intézkedés végrehajtásáról, köteles visszafizetni az általa felvett támogatási előleget, amelyet követően a biztosíték 90 %-át visszakapja. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ezen albekezdés végrehajtására általuk megállapított határidőről.

(3) E cikk alkalmazásában 5 %-os tűréshatár alkalmazandó az érintett területek ellenőrzésekor.

Az első albekezdésben előírt tűréshatár nem alkalmazandó a támogatások kifizetésére.

16. cikk

A tagállamok legkésőbb minden év július 10-ig továbbítják a Bizottsághoz a szerkezet-átalakítási és átállási rendszerre vonatkozóan:

a) a folyó pénzügyi év június 30-ával ténylegesen eszközölt kiadásokról, valamint a teljes érintett területről szóló nyilatkozatot;

b) a folyó pénzügyi év június 30-ával érvényesített kiadásokról, valamint a teljes érintett területről szóló nyilatkozatot;

c) a folyó pénzügyi évben esedékes kiadások későbbi finanszírozása iránti kérelmek az 1493/1999/EK rendelet 14. cikk (1) bekezdése szerinti keretösszegeken felül, és az egyes esetekben érintett összterületről;

d) módosított becslések a kiadásokról és az érintett összterületekről, a szerkezetátalakítási és szerkezetváltási tervek megvalósítására vonatkozó időszak végéig bezárólag a következő pénzügyi évek tekintetében, az egyes tagállamok részére meghatározott keretösszegekkel összhangban.

(2) A költségvetési fegyelemre vonatkozóan megállapított általános szabályok sérelme nélkül, amennyiben a tagállamok által a Bizottságnak szolgáltatandó információk az (1) bekezdés szerint hiányosak, vagy nem felelnek meg a határidőknek, a Bizottság ideiglenesen és átalányjelleggel csökkenti az előlegeket a mezőgazdasági kiadások számbavételekor.

17. cikk

(1) Az egyes tagállamok évente ténylegesen eszközölt, érvényesített és bevallott kiadásait a 16. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint a Bizottságnak bejelentett összeg határáig finanszírozzák, amennyiben ezek az összegek együttesen nem haladják meg az 1493/1999/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamnak kiutalt pénzösszeget.

(2) A tagállamok csak akkor teszik meg a 16. cikk (1) bekezdés b) pontjában említett nyilatkozatot, ha a 16. cikk (1) bekezdés a) pontjával összhangban bevallott összeg legalább 75 %-a a 1493/1999/EK rendelet 14. cikk (1) bekezdése szerint kiutalt összegnek.

(3) A tagállamoknak a 16. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint benyújtott kérelmeit az arányosság elve alapján fogadják el a rendelkezésre álló összeg figyelembe vételével, miután valamennyi tagállamra nézve levonták az 1493/1999/EK rendelet 14. cikke alapján a tagállamoknak kiutalt összes pénzösszegből a 16. cikk (1) bekezdés a) pontjának megfelelően bejelentett és a 16. cikk (1) bekezdés b) pontjának megfelelően bevallott együttes összeget. A Bizottság június 30-át követően - amint lehetséges - értesíti a tagállamokat, hogy a kérelmek milyen mértékben teljesíthetők.

(4) Az (1) és (2) bekezdés ellenére, ha a 16. cikk (1) bekezdés a) pontjának megfelelően bejelentett, hektárban kifejezett összes terület kisebb, mint amennyit az 1493/1999/EK rendelet 14. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamok között az adott pénzügyi évben felosztottak, akkor az adott pénzügyi évre bejelentett kiadás finanszírozásának felső határa a bejelentett összes terület és a hektáronkénti támogatás átlagos összegének szorzata; ezt az összeget a 1493/1999/EK rendelet 14. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamra kiosztott összeg és az előzetesen becsült hektárszám arányaként kell kiszámítani.

Ez az összeg semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 16. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint bejelentett kiadást.

E bekezdés végrehajtásának alkalmazásában az adott pénzügyi évre vonatkozó keretösszeghez képest 5 %-os tűréshatárt kell alkalmazni a bejelentett összterületre vonatkozóan.

A nem e bekezdés alapján finanszírozott összegek nem vehetők igénybe a (3) bekezdés alkalmazása céljából.

(5) Ha valamely tagállam tényleges kiadása valamely pénzügyi évben kevesebb, mint az (1) bekezdésben említett összeg 75 %-a, a következő pénzügyi évre elismerhető kiadást és a megfelelő összterületet csökkenteni kell e küszöb és az adott pénzügyi évben vállalt tényleges kiadás közötti különbség egyharmadával.

(6) Ezt a csökkentést nem lehet figyelembe venni a csökkentést követő pénzügyi évben elismert kiadások meghatározásakor.

(7) A 15. cikk vagy a 15a. cikk szerint a termelők által visszafizetett összeget le kell vonni a finanszírozásra figyelembe vett kiadásból.

(8) Egy adott pénzügyi évre való hivatkozás a tagállamok által október 16. és a következő év október 15. között ténylegesen teljesített fizetésekre vonatkozik.

(9) A 2005-ös gazdasági év esetében:

a) minden olyan tagállam, amely a 2004/2005-ös gazdasági évben először alkalmazza a szerkezetátalakítási és átállási rendszert, és amely a 16. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően a számára a 2004/687/EK ( 16 ) bizottsági határozat alapján odaítélt pénzügyi juttatás 90 %-ánál alacsonyabb összegről tesz nyilatkozatot a Bizottságnak, legkésőbb 2005. július 10-ig a 2005-ös pénzügyi év költségeinek utólagos finanszírozását kérelmezheti, a Bizottságnak a 16. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően bejelentett összegen felül, a 2004/687/EK határozat alapján neki odaítélt pénzügyi jutattás 90 %-ának erejéig;

b) az a) pontban nem említett tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott, a 16. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti, a kiadások későbbi finanszírozása iránti kérelmeket arányosan fogadják el a 16. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján az összes tagállam esetében bejelentett és elfogadott, illetve az e bekezdés a) pontja alapján elfogadott összegek egészének levonása után rendelkezésre álló előirányzatok felhasználásával;

c) a Bizottság a lehető leghamarabb értesíti az összes tagállamot a 2005-ös pénzügyi évben őket megillető végleges juttatásokról.

18. cikk

(1) A tagállamok nyilvántartást vezetnek valamennyi terv részleteiről, akár elfogadták azokat, akár nem, valamint minden intézkedésről, amelyet a tervek végrehajtása során hoztak.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal minden borászati évre vonatkozóan, és az egyes tervekre lebontva, a tervben eredetileg érintett területet és annak átlagos hozamát, valamint a szerkezetátalakítás és az átállás eredményeként adódó területet és annak becsült átlagos hozamát. Ezt a közlést legkésőbb a borászati év végét követő négy hónapon belül kell teljesíteni.

V. FEJEZET

Információk és általános rendelkezések

19. cikk

(1) A tagállamok közlik a Bizottsággal, hogy a termelési potenciál jegyzékét nemzeti vagy regionális alapon készítik-e el.

(2) Ha egy tagállam úgy dönt, hogy a jegyzéket regionális alapon készíti el, és ha az 1493/1999/EK rendelet II. címének I. fejezete szerint regionális jogtartalékokat hoz létre, úgy a két célra szolgáló régiók azonosak.

(3) A jegyzékben foglalt információkat:

a) olyan területek esetében, amelyeken termett szőlőt bortermő fajtánként osztályoznak, a borkategóriák szerint részletezve kell megadni (m.t. minőségi borok és asztali borok), ideértve azt a területet, amely földrajzi árujelzővel ellátott borok termelésére alkalmas. Ha valamely borfajta részaránya jelentős, az összterületnek erre szolgáló részarányát is jelenteni kell;

b) a meglévő telepítési jogok készlete esetében úgy kell részletezni, hogy az kimutatást adjon a következőkről:

i. becslés a termelőkhöz átadott új, de még fel nem használt telepítési jogok összegéről, hektárban kifejezve;

ii. becslés a termelők birtokában lévő, de még fel nem használt újratelepítési jogok összegéről, hektárban kifejezve;

iii. az újonnan létesített telepítési jogok összege, amelyeket még nem helyeztek jogtartalékba vagy jogtartalékokba, az 1493/1999/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében, hektárban kifejezve; és

iv. a jogtartalékban vagy jogtartalékokban lévő jogok összege, hektárban kifejezve;

c) nemzeti alapon összeállított jegyzék esetében részletezést kell adni megfelelő regionális bontásban is.

(4) A jegyzék megjelöli a tartalmazott információk forrását vagy forrásait.

(5) A jegyzék első alkalommal történő összeállításakor a tagállam által a megelőző borászati évben választott időpontban fennálló helyzetre vonatkozó információkat tartalmaz. Ugyancsak tartalmaz információkat a tagállam által választott valamely történelmi vonatkozású borpiaci évre, amely:

a) amennyire lehetséges, ugyanazon az alapon készül, mint a jegyzék többi információja; és

b) amennyiben szükséges, becsléseken is alapulhat.

(6) Ezt követően a jegyzéket évente frissítik a választott időpontbeli helyzethez képest.

20. cikk

(1) A tagállamok a szőlőfajták bortermelés céljából történő osztályozásánál a fajtákat név szerint, azok szinonimáival együtt, és a szőlő színével adják meg.

(2) A szőlőfajták osztályozására vonatkozó döntések objektív szempontokon alapulnak, beleértve a kulturális hajlam vizsgálatát, valamint a szóban forgó fajtából készült bor analitikai és érzékszervi jellemzőit.

(3) Az osztályozott fajták nevei és szinonimái követik az alábbi szervezetek által megállapítottakat:

a) a Nemzetközi Borászati Hivatal (OIV);

b) a Szőlőfajták Védelmének Egyesülése (UPOV); és/vagy

c) a Növénygenetikai Erőforrások Nemzetközi Testülete (IBPGR).

(4) A bortermelési fajták szerinti osztályozás során az osztályozás valamennyi szőlőfajtára nézve azt is megjelöli, amennyiben a következő engedélyezett felhasználások valamelyike is illik rá:

a) étkezési szőlőfajta;

b) borpárlat készítésére szolgáló fajta;

c) aszalásra kerülő szőlőfajta; és

d) egyéb.

(5) Az osztályozás tisztázza továbbá az adott fajtára alkalmazott bármiféle, homonim neveket.

(6) Valamely tagállam osztályozásába csak azok a fajták vonhatók be, amelyek a 68/193/EGK irányelv alapján legalább egy tagállamban forgalomba hozhatók.

(7) A (6) bekezdéstől eltérve, egy tagállam olyan borfajtákat is szerepeltethet az osztályozásában, amelyeket a 68/193/EGK irányelv hatálybalépése előtt ültettek, és a területén ma is előfordul.

(8) Amennyiben egy tagállam, amelyre nézve az 1493/1999/EK rendelet II. címének I. fejezetét alkalmazzák, olyan fajtát osztályoz bortermelés céljára, amelyet az érintett közigazgatási területen korábban sem közösségi, sem nemzeti jogalkotás alapján nem osztályoztak, ott az adott szőlőfajtával bevetett területek nem fordíthatók bortermelés céljára. A tagállamok megfelelő rendszert működtetnek ennek a tilalomnak az ellen- őrzésére. Ettől eltérően, a tagállamok megengedhetik az érintett termelőnek, hogy az 1493/1999/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint kiadott új telepítési engedélyeket, újratelepítési jogokat, vagy a jogtartalékból adott telepítési jogot, amely adott területen való bortermelést tesz lehetővé, felhasználja. A tagállamok az ilyen esetekről nyilvántartást vezetnek.

(9) A tagállamok minden borászati évben közlik a Bizottsággal osztályozásukat, feltüntetve, ha azon bármilyen változtatást hajtottak végre. A tagállamok 2001. július 31-ig közlik a Bizottsággal a (7) bekezdésben említett eltérés alkalmazását, feltüntetve, hogy kívánják-e alkalmazni a (8) bekezdésben foglalt eltérést.

(10) A Bizottság az általa ésszerűnek tartott formában és módon rendelkezésre bocsátja az osztályozás módját.

21. cikk

(1) Ha az 1493/1999/EK rendelet és e rendelet alapján a tagállamok közlik a Bizottsággal az elfogadott intézkedéseket, e rendelkezések mellé rövid összefoglalást is adnak.

(2) A tagállamok a nyilvántartásba vétel évét követő legalább 10 borászati évig megőrzik az e rendelet szerint nyilvántartásba vett információikat.

(3) Az e rendelet szerint teljesítendő tájékoztatások formáját a melléklet tartalmazza.

VI. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

22. cikk

Amennyiben egy termelő bármilyen termék lepárlására kötelezett az 1493/1999/EK rendelet II. címe, vagy e rendelet alapján, sem a lepárlás, sem annak terméke nem részesülhet a Közösség támogatásában.

23. cikk

Az 1493/1999/EK rendelet II. cikke és az e rendelet alapján folyósított kifizetéseket teljes egészében a kedvezményezettnek kell kapnia.

24. cikk

Ezennel a 2314/72/EGK, a 940/81/EGK, a 3800/81/EGK, a 2729/88/EGK, a 2741/89/EGK és a 3302/90/EGK rendelet hatályát veszti.

25. cikk

(1) A 822/86/EGK rendeletben szabályozott telepítési jogok, amelyek az említett rendelet szerint 2000. július 1-ét követő későbbi időpontban is érvényesek, e későbbi időpontig érvényben maradnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett későbbi időpont után ezeket a jogokat automatikusan a megfelelő nemzeti vagy regionális jogtartalékba helyezik. Ha addig nem hozzák létre a megfelelő jogtartalékot, ezeket a jogokat függőben tartják, amíg ilyen jogtartalék létre nem jön. Ekkor a jogokat automatikusan jogtartalékba helyezik.

26. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2000. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

1. A tagállamok által az év meghatározott időpontjában küldött értesítés, részletezve a megelőző évekhez képest bekövetkezett változásokat (e rendelet 20. cikkének (4) és (9) bekezdése szerint).

2. A tagállamok e táblázatot kiigazíthatják saját rendszereikkel a szőlőfajták osztályozására vonatkozóan.

( 1 ) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

( 2 ) HL L 199., 1999.7.30., 8. o.

( 3 ) HL L 84., 1999.3.27., 1. o.

( 4 ) HL L 226., 1993.9.7., 1. o.

( 5 ) HL L 248., 1972.11.1., 53. o.

( 6 ) HL L 96., 1981.4.8., 10. o.

( 7 ) HL L 308., 1999.12.3., 5. o.

( 8 ) HL L 381., 1981.12.31., 1. o.

( 9 ) HL L 299., 1997.11.4., 3. o.

( 10 ) HL L 241., 1988.9.1., 108. o.

( 11 ) HL L 264., 1989.9.12., 5. o.

( 12 ) HL L 317., 1990.11.16., 25. o.

( 13 ) HL L 160., 1999.6.26., 103. o.

( 14 ) HL L 93., 1968.4.17., 15. o.

( 15 ) HL L 205., 1985.8.3., 5. o.

( 16 ) HL L 313., 2004.10.12., 23. o..