31968L0193[1]

A Tanács irányelve (1968. április 9.) a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1968. április 9.)

a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról

(68/193/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel a bor- és a csemegeszőlő termelése fontos helyet foglal el az Európai Gazdasági Közösség mezőgazdaságában;

mivel a szőlőművelés eredményessége nagymértékben függ a megfelelő szaporítóanyag használatától; mivel ezért bizonyos tagállamok egy ideig jó minőségű szaporítóanyagra korlátozták a szőlő szaporítóanyagának forgalmazását; mivel ezek az államok egy évtizedeken keresztül szisztematikusan végzett nemesítési munka előnyeit használhatták ki, amely olyan állandó és egységes szőlőfajták kifejlesztését eredményezte, amelyek jellemzőiknél fogva rendkívül értékesnek ígérkeznek a kitűzött célok tekintetében;

mivel a Közösség szőlőtermesztésében akkor lehet elérni nagyobb termelékenységet, ha a forgalmazásra engedélyezett fajták kiválasztásában a tagállamok egységesen a lehető legszigorúbb szabályokat alkalmazzák;

mivel azonban a forgalmazás bizonyos fajtákra történő korlátozása csak abban az esetben indokolt, ha a termelő bizonyos lehet abban, hogy valóban képes lesz beszerezni ezeknek a fajtáknak a szaporítóanyagát;

mivel bizonyos tagállamok pontosan erre a célra alkalmaznak olyan minősítő rendszereket, amelyek segítségével a hivatalos ellenőrző hatóságok gondoskodni kívánnak a fajták azonosságáról és tisztaságáról, illetve a növények egészségi állapotáról, különös tekintettel kórokozókon keresztül terjedő betegségekre; mivel ezek a rendszerek képezhetik egy egységes közösségi minősítő rendszer egyik lehetséges alapját;

mivel egy ilyen rendszernek ki kell terjednie a Közösség határain belül előállított szaporítóanyagnak más tagállamokban és a hazai piacokon történő forgalmazására egyaránt;

mivel általános szabályként a szőlőtermesztésre és a szaporítóanyag előállítására szánt szaporítóanyag forgalmazását csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha azt a fajtaminősítés mindenkori hatályos szabályaival összhangban bázis-szaporítóanyagként vagy certifikált szaporítóanyagként hivatalosan megvizsgálták és minősítették; mivel a "bázis-szaporítóanyag" és "certifikált szaporítóanyag" szakmai fogalmak kiválasztása a már használatban levő nemzetközi terminológia, valamint az egyéb növénynemzetségekre és fajtákra vonatkozó közösségi rendszerek alapján történik;

mivel kívánatos lenne klonális szelekcióval előállított certifikált szőlő-szaporítóanyagra korlátozni a forgalmazást; mivel azonban ennek a célkitűzésnek a megvalósítása egyelőre nem lehetséges, miután az ilyen anyag nem lenne képes maradéktalanul lefedni a Közösség összes szükségletét; mivel ezért átmeneti jelleggel engedélyezni kell a fajta azonosságára és tisztaságára vonatkozó követelményeknek megfelelő, ugyanakkor a klonális szelekcióval előállított szaporítóanyag által kínált biztosítékokat nem minden esetben kínáló, ellenőrzött standard szaporítóanyag forgalmazását; mivel azonban ezt a kategóriát fokozatosan ki kell vonni a forgalomból;

mivel amennyiben a szőlőfajtákat egy bizonyos tagállamban nem szaporítják, vagy a szaporítóanyag nincs forgalomban, indokoltnak tűnik az államot a minősítés megszervezésének vagy a standard szaporítóanyag ellenőrzésének kötelezettsége alól mentesíteni, ez azonban nem érintheti a certifikált szaporítóanyag és a standard szaporítóanyag forgalmazásának korlátozására irányuló kötelezettségét;

mivel a piacon nem forgalmazott szaporítóanyagnak kisebb gazdasági jelentőségénél fogva nem tartozik a közösségi szabályok hatálya alá; mivel a tagállamok fenntarthatják a jogot arra, hogy az ilyen anyagra különleges rendelkezéseket alkalmazzanak;

mivel a Közösség szabályait nem szükséges kiterjeszteni a bizonyítottan harmadik országokba irányuló exportra szánt szaporítóanyagra;

mivel a Tanácsnak 1969. december 31-ig közösségi szabályokat kell elfogadnia a harmadik országokban előállított és a Közösség országaiban forgalmazott szaporítóanyagra;

mivel a Közösség országaiban előállított szaporítóanyagnak nem pusztán genetikai értéke, de külső tulajdonságai javítása érdekében is meg kell határozni a fajta technikai tisztaságára, minőségére és osztályozására vonatkozó bizonyos feltételeket;

mivel a szaporítóanyag fajtaazonosságának fenntartása érdekében meg kell határozni a Közösségnek a tételek különválasztására, a csomagolására, a lezárására és jelölésére vonatkozó szabályait; mivel ennek érdekében a címkéket el kell látni mind a hivatalos ellenőrzéshez, mind pedig a szőlőtermelők tájékoztatásához szükséges információkkal, illetve egyértelműen jelezni kell a minősítés közösségi jellegét;

mivel ahhoz, hogy a forgalmazás során a szaporítóanyag minőségére vonatkozó követelményeket és a szaporítóanyag azonosságának biztosítására vonatkozó rendelkezéseket egyaránt tiszteletben tartsák, a tagállamoknak gondoskodniuk kell a megfelelő ellenőrzésről;

mivel az ezen követelményeknek megfelelő szaporítóanyagra - a Szerződés 36. cikkének sérelme nélkül - a Közösség szabályaiban meghatározott korlátozó rendelkezéseken kívül semmilyen egyéb korlátozás nem vonatkozhat;

mivel a fajták egységes katalógusának létrehozásáig az engedélyezett korlátozó rendelkezéseknek tartalmazniuk kell többek között a tagállamok jogát a szaporítóanyag forgalmazásának korlátozására azokra a fajtákra vonatkozóan, amelyek a termés szempontjából értékesek és használatban vannak a tagállamok területén; mivel a jelenlegi körülmények között nem helyénvaló annak eldöntése, hogy az egyes tagállamok teljesen vagy részben megtilthatják-e - és ha igen, milyen feltételekkel - saját területükön bizonyos szőlőfajták termesztését;

mivel egy bizonyos tagállamban minősített bázis-szaporítóanyagból más tagállamokban előállított szaporítóanyagot bizonyos feltételekkel az adott tagállamban előállított szaporítóanyaggal egyenértékű anyagként kell elfogadni;

mivel azokban az időszakokban, amikor nehézségek vannak a különböző kategóriák certifikált szaporítóanyagának vagy standard szaporítóanyagának beszerzésével, ideiglenesen engedélyezni kell a kevésbé szigorú követelményeknek megfelelő szaporítóanyag forgalmazását;

mivel a különböző tagállamokban használt standard szaporítóanyag minősítéséhez és ellenőrzéséhez használt technikai módszerek egyeztetése, valamint a Közösség tagállamaiban minősített vagy ellenőrzött, illetve harmadik országokból érkező anyag összehasonlításának lehetővé tétele érdekében a tagállamokban el kell végezni azokat a Közösség területén érvényes teszteket, amelyek alkalmasak a szaporítóanyag különböző kategóriái minőségének értékelésére;

mivel a Bizottságot meg kell bízni ennek az irányelvnek az alkalmazásához szükséges bizonyos intézkedések elfogadásával; mivel a javasolt intézkedések megvalósításának megkönnyítése céljából be kell vezetni egy eljárást, amely a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagvak és Szaporítóanyagok Állandó Bizottsága keretén belül szoros együttműködést tesz lehetővé a tagállamok és a Bizottság között,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezt az irányelvet a Közösség területén forgalmazott vegetatív szőlő-szaporítóanyagra (a továbbiakban "szaporítóanyag") kell alkalmazni.

2. cikk

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

A. Szőlő: A Vitis (L.) nemzetség növényei, szőlőtermesztéshez vagy e növények szaporítóanyagának előállításához.

AA. Fajta: egy adott növényrendszertani taxonon belüli ismert legalacsonyabb szintű besorolás, amely

a) definiálható egy adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából adódó jellemzők leírásával;

b) bármely más növénycsoporttól megkülönböztethető az említett jellemzők közül legalább egy jellemző leírásával; és

c) változatlan szaporíthatósága szempontjából egyetlen egységnek fogható fel.

AB. Klón: a klón a fajta vegetatív utóda; ez a fajtaazonosság, a fenotipikus jellemzők és az egészségi állapota alapján kiválasztott szőlőtőkére igaz.

B. Szaporítóanyag:

i. Fiatal szőlőtőke

a) gyökeres szőlővesszők: gyökereztetett szőlőhajtások vagy zöldhajtások oltatlanul telepítésre vagy alany szőlővesszőként történő felhasználásra szánt oltatlan részei;

b) gyökeres szőlőoltványok: oltással összekötött szőlőhajtásdarabok vagy zöldhajtásdarabok, gyökeres, föld alatti résszel.

ii. Fiatal szőlőtőkerészek

a) szőlőhajtások: egyéves hajtások;

b) zöldhajtások: éretlen, még el nem fásodott hajtások;

c) oltásra előkészített alany szőlővesszők: gyökeres szőlőoltványok készítése során a talaj alatti résznek szánt szőlőhajtásdarabok vagy zöldhajtásdarabok;

d) nemes szőlővesszők: gyökeres szőlőoltványok előállítására vagy növények helyszíni oltása során a talajszint feletti résznek szánt szőlőhajtás-részek vagy zöldhajtás-részek;

e) dugványiskolai szőlővesszők: gyökeres szőlővesszők előállítására szánt szőlőhajtásrészek vagy zöldhajtásrészek.

C. Alanyszőlővessző-nevelő iskolák: oltásra szánt alany szőlővesszők, oltványiskolai szőlővesszők és nemes szőlővesszők előállítását szolgáló szőlőiskola.

D. Dugványiskolák: gyökeres szőlővesszők vagy gyökeres szőlőoltványok nevelésével foglalkozó iskolák.

DA. Prebázis szaporítóanyag: szaporítóanyag,

a) amelyet a fajtaazonosság és adott esetben a klónazonosság fenntartására és a betegségek megelőzésére elfogadott módszerekkel a nemesítő felelősségére állítanak elő;

b) amelyet bázis szaporítóanyag vagy certifikált szaporítóanyag előállítására szánnak;

c) amely eleget tesz az I. és a II. mellékletben a bázis szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított feltételeknek. Ezeket a mellékleteket a 17. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásokkal összhangban lehet módosítani annak érdekében, hogy további vagy szigorúbb feltételeket szabjanak meg a prebázis szaporítóanyag minősítésére;

d) amely hivatalos vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz a fent említett feltételeknek.

E. Bázis szaporítóanyag: szaporítóanyag,

a) amelyet a fajtaazonosság és adott esetben a klónazonosság fenntartására és a betegségek megelőzésére elfogadott módszerekkel a nemesítő felelősségére állítanak elő, és amelyet vegetatív szaporítás útján közvetlenül a prebázis szaporítóanyagból állítanak elő;

b) amelyet certifikált szaporítóanyag előállítására szánnak;

c) amely eleget tesz az I. és a II. mellékletben a bázis szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és

d) amely hivatalos vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz a fent említett feltételeknek.

F. Certifikált szaporítóanyag: szaporítóanyag,

a) amelyet közvetlenül bázis szaporítóanyagból vagy prebázis szaporítóanyagból állítanak elő;

b) amelyet az alábbi célok valamelyikére szánnak:

- a szőlőtermesztésben hasznosítandó fiatal növények vagy növényrészek nevelése, vagy

- szőlőtermesztés;

c) amely eleget tesz az I. és a II. mellékletben a certifikált anyagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és

d) amely hivatalos vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz a fent említett feltételeknek.

G. Standard szaporítóanyag: szaporítóanyag,

a) amely fajtaazonos és fajtatiszta;

b) amelyet az alábbi célok valamelyikére szánnak:

- a szőlőtermesztésben hasznosítandó fiatal növények vagy növényrészek nevelése, vagy

- szőlőtermesztés;

c) amely eleget tesz az I. és a II. mellékletben a standard anyagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és

d) amely hivatalos vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz a fent említett feltételeknek.

H. Hatósági intézkedések: olyan intézkedések, amelyeket

a) állami hatóság; vagy

b) a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó és az állam felelősségi körében eljáró jogi személy; vagy

c) állami ellenőrzés hatálya alá tartozó kisegítő tevékenységek esetében az ilyen célra felesküdött természetes személy,

feltéve, hogy a b) illetve c) pontban említett személynek nem származik személyes haszna az ilyen intézkedésekből.

I. Forgalmazás:

szaporítóanyagnak kereskedelmi hasznosítás céljából harmadik fél részére történő értékesítése, értékesítési célú birtoklása, eladásra történő kínálása, rendelkezésre bocsátása, szállítása vagy átruházása akár ellenérték fejében, akár pedig anélkül.

Nem minősül forgalmazásnak, ha a szaporítóanyag kereskedelme nem a fajta kereskedelmi hasznosítására irányul, például az alábbi műveletek során:

a) vizsgáló és ellenőrző hatóságok számára történő szaporítóanyag-szállítás;

b) a feldolgozást vagy csomagolást végző szolgáltatók számára történő szaporítóanyag-szállítás, feltéve hogy a szolgáltató nem szerez jogcímet az így szállított szaporítóanyagon.

E rendelkezések alkalmazásának szabályait a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elismerni.

(2) A tagállamok átmeneti intézkedésként az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések hatálybalépését követően rendelkezhetnek arról, hogy az alany szőlővessző- és a dugványiskolák kialakításához használt szaporítóanyag egyenértékű az ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban minősített vagy ellenőrzött szaporítóanyaggal, amennyiben felhasználását megelőzően az az ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban minősített vagy ellenőrzött szaporítóanyaggal megegyező biztosítékokkal szolgál.

3. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy a szőlő-szaporítóanyag csak abban az esetben hozható forgalomba, ha

a) hivatalosan "prebázis szaporítóanyagnak", "bázis szaporítóanyagnak" vagy "certifikált szaporítóanyagnak" minősítették, vagy nem alany szőlővesszőnek szánt szaporítóanyag esetében az hivatalosan ellenőrzött standard szaporítóanyag, és

b) eleget tesz a II. mellékletben megállapított feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a tagállamok 2005. január 1-jéig átmenetileg engedélyezhetik saját területükön az alany szőlővesszőnek szánt, és a 2002. február 23-án már meglévő anyanövényekből előállított standard szaporítóanyag forgalmazását.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a tagállamok engedélyezhetik a területükön honos termelőknek, hogy megfelelő mennyiségű szaporítóanyagot hozzanak forgalomba:

a) kísérletekhez vagy tudományos célokra;

b) nemesítési munkához;

c) ha azt a genetikai sokféleség megőrzésének segítésére szánják.

A 17. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban határozható meg, hogy a tagállamok milyen feltételek mellett adnak ilyen engedélyt.

Géntechnológiával módosított anyag esetén ilyen engedély csak akkor adható, ha minden megfelelő intézkedést megtettek az emberi egészséget és a környezetet fenyegető kockázat elkerülése érdekében. A környezeti kockázatfelmérésre és más, e tárgyban lefolytatandó vizsgálatokra az 5ba. cikket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az in vitro szaporítási technológiákkal előállított szaporítóanyag esetében a következő rendelkezések fogadhatók el a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban:

a) ezen irányelv bizonyos rendelkezéseitől való eltérés;

b) az ilyen szaporítóanyagra alkalmazandó feltételek;

c) az ilyen szaporítóanyagra alkalmazható megjelölések;

d) a fajtaazonosság előzetes felülvizsgálatát garantáló feltételek.

(5) A Bizottság a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban előírhatja, hogy meghatározott határidők után a nem alany szőlővesszőként felhasználásra szánt szaporítóanyag csak akkor hozható forgalomba, ha hivatalosan "prebázis szaporítóanyagként", "bázis szaporítóanyagként" vagy "certifikált szaporítóanyagként" minősítették

a) a Közösség egész területén, bizonyos szőlőfajták esetében, amelyekből a Közösség szükséglete kielégíthető olyan szaporítóanyag segítségével - figyelembe véve e szőlőfajták genetikai sokféleségét is -, amelyet hivatalosan "prebázis szaporítóanyagnak", "bázis szaporítóanyagnak" vagy "certifikált szaporítóanyagnak" minősítettek, ha szükséges, egy bevezetett program segítéségével, és

b) az a) pontban nem szereplő fajták szaporítóanyagai esetében, ha azokat olyan tagállamok területén szándékozzák felhasználni, amelyek ezzel az irányelvvel összhangban már előírták, hogy a "standard szaporítóanyag" a továbbiakban nem forgalmazható.

4. cikk

A tagállamok az I. és II. mellékletben meghatározott feltételek tekintetében további vagy szigorúbb követelményeket támaszthatnak a saját területükön előállított szaporítóanyag minősítésénél vagy standard anyag ellenőrzésénél.

Oltás esetén ez az intézkedés nem vonatkozik a más tagállamokban vagy a 15. cikk (2) bekezdése szerint egyenértékűnek elismert harmadik országban előállított szaporítóanyagra.

5. cikk

(1) Minden tagállam összeállítja a területén minősítésre és standard szaporítóanyagként való ellenőrzésre hivatalosan elismert szőlőfajták jegyzékét. A jegyzék nyilvános. A jegyzék tartalmazza azokat az alapvető morfológiai és fiziológiai jellemzőket, amelyek alapján a fajtákat meg lehet különböztetni egymástól. Azon fajták esetén, amelyek 1971. december 31-én már elismertek voltak, hivatkozni lehet a hivatalos ampelográfiai kiadványokban megjelent leírásukra.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minősítésre és standard szaporítóanyagként való ellenőrzésre területükön is elismerjék a más tagállamok jegyzékeiben elismert fajtákat és klónokat a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet ( 2 ) sérelme nélkül, tekintettel a szőlőfajták osztályozásának szabályaira.

(3) Minden tagállam adott esetben összeállítja a területén minősítésre hivatalosan elismert klónok jegyzékét.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a más tagállamban minősítésre elismert klónokat a saját területükön is elfogadják minősítésre.

5a. cikk

A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy csak a megkülönböztethető, állandó és elégséges mértékben egységes fajtákat ismerik el.

5b. cikk

(1) Egy fajta akkor tekintendő különbözőnek, ha egy bizonyos genotípusból vagy genotípusok kombinációjából származó jellemzők leírása alapján világosan megkülönböztethető minden más olyan fajtától, amelynek létezése a Közösségben közismert.

Egy fajta attól a naptól kezdve tekintendő a Közösségben közismertnek, amely napon megfelelő módon kérelmezik az elismerését, akár felveszik a fajtát az érintett tagállam vagy egy másik tagállam jegyzékébe, akár csak elismerés kérelmezésének tárgya az érintett tagállamban vagy egy másik tagállamban, hacsak az e bekezdés első mondatában említett feltételeknek már nem felel meg minden érintett tagállamban, mielőtt döntést hoznak az új, kérelmezés alatt álló fajta elismeréséről.

(2) Egy fajta akkor tekintendő állandónak, ha a különbözőség vizsgálatára alkalmazott jellemzők leírása és minden más, a fajta leírására használt jellemző több egymást követő szaporítás után is változatlan marad.

(3) Egy fajta akkor tekintendő egyneműnek, ha szaporításának speciális tulajdonságai révén várható változatosság ellenére is elégségesen egynemű a különbözőség vizsgálatára alkalmazott jellemzők leírása, és minden más, a fajta leírására használt jellemző alapján.

5ba. cikk

(1) A géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében géntechnológiával módosított fajtának minősülő fajta esetében azt csak akkor ismerik el, ha minden szükséges intézkedést megtettek az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt káros hatások kiküszöbölésére.

(2) Az (1) bekezdés értelmében a géntechnológiával módosított fajták vonatkozásában:

a) a 2001/18/EK irányelv II. mellékletében megállapított alapelvekkel összhangban és az említett irányelv III. mellékletében meghatározott információk alapján külön környezeti kockázatfelmérést kell végezni, amely egyenértékű az említett irányelvben előírt felméréssel;

b) a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlament és a Tanács rendeletével be kell vezetni azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják a kockázatfelmérés és más, a tárgyhoz tartozó követelmények egyenértékűségét, különösen a kockázatkezelésre, a címkézésre, bármely kötelező ellenőrzésre, a nyilvánosság tájékoztatására és a védzáradékra, valamint a 2001/18/EK irányelv által előírt követelményekre tekintettel ( 3 ). A rendelet hatálybalépéséig géntechnológiával módosított fajta csak azt követően vehető fel nemzeti jegyzékbe, hogy a 2001/18/EK rendelettel összhangban forgalmazás céljából elismerték;

c) A 2001/18/EK irányelv 13-24. cikke többé nem vonatkozik azokra a géntechnológiával módosított szőlőfajtákra, amelyeket a b) pontban említett rendeletnek megfelelően engedélyeztek.

(3)

a) Ha szőlő-szaporítóanyagból származó termékeket a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 3. cikkének hatálya alá tartozó élelmiszerben, vagy 15. cikkének hatálya alá tartozó takarmányban szándékoznak felhasználni, a szőlőfajtát csak akkor lehet elfogadni, ha azt az említett rendeletnek megfelelően már engedélyezték.

b) A tagállamok biztosítják, hogy az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 2. és 3. cikkében meghatározott élelmiszerben vagy takarmányban felhasználni kívánt szőlőfajtát akkor fogadnak el, ha a vonatkozó jogszabályok alapján már engedélyezték.

5c. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a más tagállamból származó fajtákra és adott esetben klónokra ugyanazok a követelmények vonatkozzanak - különösen az elismerés tekintetében - mint a hazai fajtákra vagy klónokra.

5d. cikk

(1) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a fajták elismerése a leírandó fajta szempontjából elegendő számú jellemzőre kiterjedő hivatalos ellenőrzések, különösen a növekedés vizsgálatának eredményei alapján történjen. A jellemzők megállapításához pontos és megbízható módszereket kell alkalmazni.

(2) A 17. cikkben (2) bekezdésében rögzített eljárással összhangban, a tudományos és technológiai ismeretek állásának figyelembe vételével az alábbi információkat kell rögzíteni:

a) azon jellemzők, amelyekre a vizsgálatoknak minimálisan ki kell terjedniük;

b) a vizsgálatok lefolytatására vonatkozó minimális követelmények.

(3) Amennyiben köztudomású, hogy egy adott fajta szaporítóanyagát egy másik országban más néven forgalmazzák, ezt a nevet is fel kell tűntetni a katalógusban.

5e. cikk

(1) Az elismert fajtákat rendszeres időközönként hivatalos ellenőrzés alá kell vetni. Amennyiben a minősítésre és ellenőrzésre történő elismerés feltételeinek bármelyike nem teljesül, az elismerést vissza kell vonni, a fajtát pedig a katalógusból törölni kell.

(2) Minden fajta elismerése iránti kérelmet vagy annak visszavonását, a fajtajegyzékbe való bejegyzést, valamint a jegyzék mindennemű módosítását a tagállamok haladéktalanul közlik a többi tagállammal és a Bizottsággal. A tagállamok értesítései alapján a Bizottság közzéteszi a közös fajtajegyzéket.

5f. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a géntechnológiával módosított, elismert fajtákat ilyenként tüntessék fel a fajtajegyzékben. Továbbá gondoskodnak arról, hogy az ilyen fajtákat forgalmazó bármely személy egyértelműen feltüntesse szőlőértékesítési katalógusában, hogy a fajta géntechnológiával módosított, illetve feltünteti a módosítás célját.

5g. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy a jegyzékbe felvett fajtákat és adott esetben a klónokat fenntartó nemesítés segítségével kell megőrizni.

(2) A fenntartó nemesítésnek mindig igazolhatónak kell lennie a fajta és adott esetben a klón fenntartásáért felelős személyek által készített feljegyzések alapján.

(3) A fajta fenntartásáért felelős személyektől minták kérhetők. Ha szükséges, hivatalosan is lehet mintát venni.

(4) Amennyiben a fenntartó nemesítés más tagállamban történik, mint ahol a fajtát elismerték, az érintett tagállamok közigazgatási segítséget nyújtanak egymásnak az ellenőrzéssel kapcsolatban.

7. cikk

A tagállamoknak előírják, hogy művelés közben és az előkészítés, illetve az anyatőkéről történő leválasztás, valamint a csomagolás, a tárolás és a szállítás során a szaporítóanyagot külön tételekben tárolják, a fajta, illetve prebázis szaporítóanyag, bázis szaporítóanyag és certifikált szaporítóanyag esetében a klón megjelölésével.

8. cikk

(1) A tagállamok kötelesek előírni, hogy a szaporítóanyagot csak megfelelően homogén tételekben, zárt csomagokban vagy - a 9. és 10. cikk rendelkezéseivel összhangban - zárolt és jelölésekkel ellátott kötegek formájában forgalmazzák. A csomagolásnak meg kell felelnie a III. melléklet rendelkezéseinek.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a Bizottság a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban meghatározza a végső felhasználók számára forgalmazott kisebb mennyiségek, valamint az edényekben, ládákban vagy dobozokban forgalmazott szőlőfajták esetében a csomagolás, a zárolás és a jelölés vonatkozásában alkalmazandó rendelkezéseket.

9. cikk

A tagállamok előírják, hogy a szaporítóanyagokat tartalmazó csomagokat és kötegeket hivatalosan vagy hivatalos felügyelet mellett zárolják oly módon, hogy a csomagolás ne legyen felnyitható a zárolás vagy a 10. cikk (1) bekezdésében előírt hatósági címke sérülése nélkül, illetve csomagolás esetén a felnyitás nyomot ne hagyna a csomagoláson. A csomag megfelelő zárolása érdekében a zárószerkezetnek legalább az említett hatósági címkéből vagy hatósági záróbélyegből kell állnia. A 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban dönthető el, hogy egy bizonyos zárószerkezet megfelel-e e cikk követelményeinek. Ismételt zárolás csak hivatalosan vagy hivatalos felügyelet mellett hajtható végre.

10. cikk

(1) A tagállamok előírják a szaporítóanyagot tartalmazó csomagok és kötegek külső felületén a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén és a IV. mellékletben leírtaknak megfelelően kiállított hatósági címke elhelyezését, amelyet zárral rögzítenek. A címke színe prebázis szaporítóanyag esetében fehér, átlós lila csíkkal, bázis szaporítóanyag esetében fehér, certifikált szaporítóanyag esetében kék, standard szaporítóanyag esetében pedig sötétsárga.

(2) A tagállamok azonban engedélyezhetik a területükön honos termelőknek, hogy ha azonos jellemzőkkel rendelkező, oltott vagy gyökeres szőlővesszőből egynél több csomagot vagy köteget hoznak forgalomba, akkor csak a IV. mellékletben leírtaknak megfelelően egyetlen címkét használjanak. Ebben az esetben a csomagokat vagy kötegeket oly módon rögzítik egymáshoz, hogy szétválasztás esetén a rögzítés sérüljön, és azt ne lehessen újból felhasználni. A címkét a rögzítéshez erősítik. Újrazárolás nem engedélyezhető.

(3) Az 1493/1999/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy minden egyes szállítmányhoz, amely az érintett tagállam területén előállított anyagot tartalmaz, mellékelni kell egy egységes kísérőokmányt is, amely többek között a következő adatokat tartalmazza: az áru jellege, a fajta és adott esetben a klón, a kategória, a mennyiség, a feladó és a címzett. Az e kísérőokmánnyal kapcsolatos feltételeket az irányelv 17. cikk (3) bekezdésében előírt eljárással összhangban állapítják meg.

(4) Az (1) bekezdésben előírt hatósági címke tartalmazhatja a növény-egészségügyi igazolások szabványosítási mértékének megállapításáról szóló 92/105/EGK bizottsági irányelvben ( 6 ) előírt növény-egészségügyi kísérőokmányt (növényútlevelet) is. Azonban a hatósági címkézésre és a növényútlevélre alkalmazandó minden feltétel meghatározott, és ezeket egyenértékűnek kell tekinteni.

(5) A tagállamok előírják, hogy a szőlő vegetatív szaporítóanyagának címzettje köteles megőrizni a hivatalos címkét legalább egy évig, és köteles azt a hivatalos ellenőrző hatóság rendelkezésére bocsátani.

(6) A Bizottság 2004. február 23-ig szükség esetén javaslatokat is tartalmazó jelentést dolgoz ki a szőlő-szaporítóanyag mozgásáról, különös tekintettel a tagállamok által bevezetett hatósági címkék és kísérőokmányok használatára.

10a. cikk

Géntechnológiával módosított szaporítóanyag esetében az árutételt ezen irányelv rendelkezései szerint kísérő valamennyi hatósági vagy más címkén és okmányon egyértelműen feltüntetik, hogy a fajtát géntechnológiával módosították, megnevezve a géntechnológiával módosított szervezeteket.

11. cikk

(1) A tagállamok az általuk meghatározott vagy jóváhagyott hivatalos ellenőrzési rendszerrel gondoskodnak arról, hogy a szüret vagy az anyatőkéről történő leválasztás időpontjától a végső felhasználónak szállított szaporítóanyag megőrizze fajtaazonosságát. A tagállamok megfelelő rendelkezéseket hoznak arra vonatkozóan, hogy a szaporítóanyagot a forgalmazás során legalább mintavételes vizsgálattal hivatalosan ellenőrizzék, és így meggyőződjenek az ebben az irányelvben megfogalmazott követelmények teljesítéséről.

(2) A szaporítóanyag Közösségen belüli szabad mozgásának sérelme nélkül a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy harmadik országból importált szaporítóanyag forgalmazása esetén az illetékes hatóságok rendelkezésére álljanak az alábbi adatok:

a) faj (növénytani név);

b) fajta, és adott esetben a klón; gyökeres szőlőoltványok esetében mind az alany szőlővesszőről, mind a nemes szőlővesszőről rendelkezésre kell állnia ennek az információnak;

c) kategória;

d) a szaporítóanyag jellege;

e) termelő ország és a hivatalos ellenőrző hatóság;

f) a feladó ország, amennyiben ez különbözik az előállító országtól;

g) importőr;

h) a szaporítóanyag mennyisége.

A 17. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban határozható meg az adatok feltüntetésének módja.

12. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelvvel összhangban, akár kötelező, akár nem kötelező rendelkezései alapján forgalomba hozott szaporítóanyagot ne vessék az ebben az irányelvben megállapítottakon kívül semmiféle forgalmazási korlátozás alá jellemzői, a vizsgálati követelmények, jelölése és zárolása tekintetében.

12a. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon szőlőfajokra és adott esetben klónokra, amelyek szaporítóanyagait ezen irányelv előírásainak megfelelően a tagállamok valamelyikében minősítésre és standard szaporítóanyagként ellenőrzésre hivatalosan elismerték, az 1493/1999/EK rendelet sérelme nélkül semmilyen, a fajta és adott esetben a klón alapján történő forgalomba hozatali korlátozás ne vonatkozzék a tagállamok területén belül.

13. cikk

A tagállamok rendelkeznek arról, hogy az egyik tagállamban minősített és egy másik tagállamban felnevelt bázis-szaporítóanyagból közvetlenül előállított szaporítóanyag megkaphatja a minősítést a bázis-szaporítóanyag előállítása szerinti tagállamban abban az esetben, ha a szaporítóanyagot az I. mellékletben megállapított feltételek szerint végzett szántóföldi ellenőrzésnek alávetették, és ha a szántóföldi ellenőrzés bizonyította, hogy a II. mellékletben meghatározott feltételek teljesülnek.

14. cikk

(1) A szaporítóanyag-ellátás tekintetében a Közösségen belül előforduló és más módon nem kezelhető átmeneti nehézségek áthidalása érdekében, a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően olyan határozat hozható, hogy a tagállamok egy meghatározott időre engedélyezhetik a Közösség területén belül olyan szaporítóanyag forgalmazását is, amely kevésbé szigorú követelményeknek felel csak meg, olyan mennyiségben, amely a nehézségek áthidalásához szükséges.

(2) Bármely fajta szaporítóanyag-kategóriánál a címke színe ilyen esetben megegyezik a megfelelő kategóriánál használt színnel; minden egyéb esetben a címke színe barna. A címkének minden esetben tájékoztatnia kell arról, hogy a szóban forgó szaporítóanyag kevésbé szigorú követelményeknek megfelelő kategóriába sorolandó.

(3) Az 1. bekezdés alkalmazására vonatkozó szabályokat a 17. cikkben (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban lehet elfogadni.

14a. cikk

Az ezen irányelvben foglalt egyes rendelkezéseknél jobb alternatívák keresése céljából a 17. cikk (3) bekezdésében említett rendelkezésekkel összhangban határozat hozható ideiglenes kísérletek bizonyos feltételek mellett, közösségi szinten történő megszervezéséről.

15. cikk

(1) Ez az irányelv harmadik országokba irányuló exportra szánt szaporítóanyagra nem vonatkozik.

(2)

a) A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva dönti el, hogy egy harmadik országban előállított vegetatív szőlő-szaporítóanyag elismerhetőségének feltételei szempontjából, illetve azon intézkedések szempontjából, amelyeket a forgalmazás céljából történő előállítás biztosítására tesznek, ugyanazt a garanciát nyújtja-e, mint a Közösségben előállított anyag, valamint hogy megfelel-e ezen irányelv követelményeinek.

b) A Tanács továbbá azt is meghatározza, hogy az a) pontban szereplő vegetatív szőlő-szaporítóanyagok közül mely típusok és kategóriák esetében engedélyezhető a Közösség területén belüli forgalomba hozatal.

c) Amíg a Tanács döntést nem hoz az a) pont értelmében és a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv ( 7 ) sérelme nélkül, addig a tagállamok számára engedélyezhető ilyen határozatok meghozatala ebben a kérdésben, a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban. Ilyen esetben gondoskodnak arról, hogy az importált anyagok minden tekintetben az ezen irányelvvel összhangban a Közösségben előállított vegetatív szőlő-szaporítóanyagok által nyújtott garanciákkal egyenértékű garanciákat nyújtsanak. Az ilyen importált anyaghoz különösen csatolni kell egy olyan okmányt, amely tartalmazza a 11. cikk (2) bekezdésében előírt adatokat.

16. cikk

(1) Közösségi összehasonlító vizsgálatokat és kísérleteket kell végezni a Közösségen belül az ezen irányelv akár kötelező erejű, akár szabad belátás szerint alkalmazható rendelkezései - beleértve a növény-egészségüggyel kapcsolatosakat is - értelmében forgalomba hozott és mintavételi eljárás keretében vett szőlő-szaporítóanyag minták utólagos vizsgálata érdekében. Az összehasonlító vizsgálatok és kísérletek a következőkre terjedhetnek ki:

- harmadik országokban előállított szaporítóanyagok,

- biogazdálkodásra alkalmas szaporítóanyagok,

- a genetikai változatosság megőrzésének elősegítését célzó intézkedésekkel kapcsolatosan forgalomba hozott szaporítóanyagok.

(2) Ezeket az összehasonlító vizsgálatokat és kísérleteket a minősítés technikai módszereinek összehangolására és a szaporítóanyag által teljesítendő feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére használják.

(3) A Bizottság a 17. cikkben említett eljárással összhangban megállapítja az elvégzendő összehasonlító vizsgálatok és kísérletek szükséges szabályait. A Bizottság tájékoztatja a 17. cikkben említett bizottságot a vizsgálatok és kísérletek végrehajtásának technikai szabályairól, valamint azok eredményeiről. Amennyiben növény-egészségügyi problémák merülnek fel, a Bizottság tájékoztatja a Növény-egészségügyi Állandó Bizottságot.

(4) A Közösség pénzügyi hozzájárulást nyújthat az (1) és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatokhoz és kísérletekhez.

A pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a költségvetési hatóság által meghatározott éves előirányzatokat.

(5) A közösségi pénzügyi hozzájárulás által támogatható vizsgálatok és kísérletek körét, valamint a pénzügyi hozzájárulás nyújtásának részletes szabályait a 17. cikkben megállapított eljárással összhangban kell meghatározni.

(6) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatokat és kísérleteket kizárólag állami hatóságok vagy az állam felelőssége alatt eljáró jogi személyek végezhetik.

16a. cikk

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket, az alább említett rendelkezésekben felsoroltakra való tekintettel a 17. cikk (2) bekezdésében említett igazgatási eljárással összhangban fogadják el:

- a 2. cikk (1) bekezdése DA. pontjának c) alpontja, a 3. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk, a 11. cikk (2) bekezdése, a 14. cikk (1) bekezdése és a 15. cikk (2) bekezdésének c) pontja.

16b. cikk

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket, az alább említett rendelkezésekben felsoroltakra való tekintettel a 17. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadják el:

- a 2. cikk (1) bekezdésének I. pontja, a 3. cikk (5) bekezdése, a 10. cikk (3) bekezdése és a 14a. cikk.

17. cikk

(1) A Bizottságot a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottsága (a továbbiakban: "bizottság") segíti munkájában.

(2) Amennyiben e cikkre utalás történik, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat ( 8 ) 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében előírt időtartam egy hónapban határozandó meg.

(3) Amennyiben erre a bekezdésre utalás történik, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam két hónap.

(4) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

17a. cikk

A tudományos és technikai ismeretek fejlődése következtében a mellékletekben szükségessé váló módosításokról a 17. cikkben (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell dönteni.

18. cikk

Ez az irányelv nem érinti az emberi élet- és egészségvédelem, az állat- és növényvédelem vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme alapján indokolt nemzeti jogszabályok rendelkezéseit.

18a. cikk

Egy tagállam, kérelme alapján a 17. cikk (2) bekezdésére meghatározott eljárással összhangban, teljesen vagy részben - a 12. cikk (1) bekezdése és a 12a. cikk kivételével - mentesíthető ennek az irányelvnek a kötelező alkalmazására alól, amennyiben a szőlőtermesztés és a szaporítóanyag-forgalmazás ennek a tagállamnak a területén csak csekély gazdasági jelentőséggel bír.

18b. cikk

Ez az irányelv nem érinti az élő fák és egyéb növények, hagymák, gyökerek és hasonló részek, vágott virágok és lombdíszek piaca közös szervezésének létrehozásáról szóló, 1968. február 27-i 234/68/EGK tanácsi rendelet ( 9 ) alkalmazását.

19. cikk

A tagállamok legkésőbb 1969. július 1-jéig hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyenek ezen irányelvnek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

The Federal Republic of Germany is hereby authorized to comply, in respect of the territory of the former German Democratic Republic, with Article 3 (1) at a date later than that referred to above, but not later than 1 January 1995.

The Federal Republic of Germany shall ensure that the material in respect of which it applies this authorization is not introduced into parts of the Community other than the territory of the former German Democratic Republic unless it is established that the provisions of this Directive are complied with.

20. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK

1.

A növényállománynak fajtaazonosnak és fajtatisztának kell lennie, valamint szükség esetén klónazonosnak és klóntisztának.

2.

Az ültetvény művelési feltételeinek és a növények fejlettségi stádiumának lehetővé kell tenniük a fajtaazonosság és a fajtatisztaság, valamint szükség esetén a klónazonosság és a klóntisztaság, továbbá a növény-egészségügyi állapot megfelelő ellenőrzését.

3.

A talaj vagy szükség esetén a termesztőközeg esetében megfelelően biztosított a károsító szervezetektől vagy azok kórokozó-átvivőitől, különösen a vírusbetegségeket hordozó nematódáktól való mentesség. A törzsültetvényeket és a szőlőiskolákat olyan megfelelő feltételek mellett kell létesíteni, hogy elkerülhető legyen a károsító szervezetekkel való megfertőződés veszélye.

4.

A szaporítóanyag értékét csökkentő károsító szervezetek jelenléte a lehető legalacsonyabb szinten legyen.

5. Különösen az a), b) és c) pontokban említett károsító szervezetek esetében az 5.1-től 5.5-ig terjedő pontokban meghatározott feltételeket kell alkalmazni, az 5.6. pontra is figyelemmel: a) fertőző leromlás komplex betegség: Grapevine fanleaf virus (GFLV), Arabis mosaic virus (ArMV); b) a szőlő levélsodródását okozó vírusok: Grapevine leafroll-associated virus 1 (GLRaV-1) és Grapevine leafroll-associated virus 3 (GLRaV-3); c) Grapevine fleck virus (GFkV) (csak az alanyok esetén).

5.1.

A kiindulási szaporítóanyagot előállító törzsültetvényeknek hivatalos ellenőrzés alkalmával az 5. pont a), b) és c) alpontjában felsorolt károsító szervezetektől mentesnek kell lenniük. Az ellenőrzés az indexálás módszerével vagy azzal egyenértékű nemzetközileg elfogadott, minden növényre kiterjedő tesztelési módszerrel végzett növény-egészségügyi vizsgálatok eredményén alapul. Az 5. pont a) és b) alpontjában felsorolt károsító szervezetek esetében ezeket a vizsgálatokat a minden növényen ötévenként elvégzett növény-egészségügyi vizsgálat eredményeivel meg kell erősíteni.

A fertőzött növényeket el kell távolítani. A fenti károsító szervezeteknek és egyéb tényezőknek tulajdonítható tőkehiány okát rögzíteni kell a törzsültetvényekről vezetett nyilvántartás adatállományában.

5.2.

A bázis-szaporítóanyagot előállító törzsültetvényeknek hivatalos ellenőrzés alkalmával az 5. pont a) és b) alpontjában felsorolt károsító szervezetektől mentesnek kell lenniük. Ez az ellenőrzés a minden növényre kiterjedő növény-egészségügyi vizsgálatok eredményein alapul. A vizsgálatokat legalább hatévenként kell elvégezni, a hároméves törzsültetvényekkel kezdve.

Azokban az esetekben, amikor a hivatalos éves ellenőrzést minden növényen elvégzik, a növény-egészségügyi vizsgálatokat legalább hatévenként kell elvégezni, a hatéves törzsültetvényekkel kezdve.

A fertőzött növényeket el kell távolítani. A fenti károsító szervezeteknek és egyéb tényezőknek tulajdonítható tőkehiány okát rögzíteni kell a törzsültetvényekről vezetett nyilvántartás adatállományában.

5.3.

A certifikált szaporítóanyagot előállító törzsültetvényeknek hivatalos ellenőrzés alkalmával az 5. pont a) és b) alpontjában felsorolt károsító szervezetektől mentesnek kell lenniük. Az ellenőrzés az általánosan elfogadott és szabványosított előírásoknak megfelelő vizsgálati módszereknek/ellenőrzési eljárásoknak megfelelően szemle útján végrehajtott növény-egészségügyi vizsgálatok eredményein alapul. A vizsgálatokat legalább tízévenként kell elvégezni, az ötéves törzsültetvényekkel kezdve.

Azokban az esetekben, amikor a hivatalos éves ellenőrzést minden növényen elvégzik, a növény-egészségügyi vizsgálatokat legalább tízévenként kell elvégezni, a tízéves törzsültetvényekkel kezdve.

A törzsültetvényben az 5. pont a) és b) alpontjában felsorolt károsító szervezeteknek tulajdonítható tőkehiány mértéke nem haladhatja meg az 5 %-ot. A fertőzött növényeket el kell távolítani. A fenti károsító szervezeteknek és egyéb tényezőknek tulajdonítható tőkehiány okát rögzíteni kell a törzsültetvényekről vezetett nyilvántartás adatállományában.

5.4.

A standard szaporítóanyagot előállító törzsültetvények esetén az 5. pont a) és b) alpontjában felsorolt károsító szervezeteknek tulajdonítható tőkehiány mértéke nem haladhatja meg a 10 %-ot. A fertőzött növényeket a szaporítás célját szolgáló növényállományból el kell távolítani. A fenti károsító szervezeteknek és egyéb tényezőknek tulajdonítható tőkehiány okát rögzíteni kell a törzsültetvényekről vezetett nyilvántartás adatállományában.

5.5.

A szőlőiskoláknak egy vizuális módszereken alapuló, és szükség esetén megfelelő tesztelési eljárásokkal és/vagy második növény-egészségügyi ellenőrzéssel alátámasztott hivatalos éves növény-egészségügyi ellenőrzés alkalmával az 5. pont a) és b) alpontjában felsorolt károsító szervezetektől mentesnek kell lenniük.

5.6.

a) A tagállamok hozhatnak olyan döntést, hogy 2011. július 31-ig nem alkalmazzák az 5.1. és 5.2. pontot az olyan törzsültetvények tekintetében, amelyeket a 2005/43/EK bizottsági irányelv ( 10 ) hatálybalépése előtt létesítettek kiindulási szaporítóanyag vagy bázis-szaporítóanyag előállítására.

b) A tagállamok hozhatnak olyan döntést, hogy 2012. július 31-ig nem alkalmazzák az 5.3. pontot az olyan törzsültetvények tekintetében, amelyeket a 2005/43/EK irányelv hatálybalépése előtt létesítettek certifikált szaporítóanyag előállítására.

c) Amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy a fentiekben meghatározottak szerint nem alkalmazzák az 5.1. és 5.2. pontot, illetve az 5.3. pontot, ezek helyett a következő szabályokat kell alkalmazniuk.

A káros vírusbetegségeket, különösen a szőlő fertőző leromlás vírusát és a levélsodródás vírusát fel kell számolni a kiindulási szaporítóanyag és a bázis-szaporítóanyag előállítására szánt növényállomány esetében. A többi kategóriához tartozó szaporítóanyag előállítására szánt növényállományt a káros vírusbetegség tüneteit mutató növényektől távol kell tartani.

6.

Szőlőiskolák nem létesíthetők szőlőültetvényen vagy törzsültetvényen belül. A szőlőültetvénytől vagy törzsültetvénytől való minimális távolság három méter.

7.

Az oltásra nevelt alanyvesszők, a dugványiskolai szőlővesszők, a gyökeres nemes szőlő és a gyökeres szőlődugványok előállításához használt szaporítóanyagok csak ellenőrzött és engedélyezett törzsültetvényekről származhatnak.

8.

A fenti 5. pontban megállapított hivatalos ellenőrzés sérelme nélkül, legalább egy hivatalos növény-egészségügyi ellenőrzést el kell végezni. További növény-egészségügyi ellenőrzést olyan vitás esetekben kell végezni, amely viták a szaporítóanyag minőségi romlása nélkül eldönthetők.

II. MELLÉKLET

A SZAPORÍTÓANYAGRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK

I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

1. A szaporítóanyagnak fajtaazonosnak és fajtatisztának, és szükség esetén klóntisztának kell lennie, standard szaporítóanyag forgalmazásakor 1 %-os fajtakeveredés megengedett.

2. A szaporítóanyag minimális technikai tisztasága 96 %.

A következők technikailag nem tisztának tekintendők:

a) teljesen vagy részben kiszáradt szaporítóanyag, még abban az esetben is, ha kiszáradás után vízben áztatták;

b) károsult, hajlított vagy sérült szaporítóanyag, különösen, ha a sérüléseket jégverés vagy fagyás idézte elő, vagy azokat összenyomták, összetörték;

c) az alábbi III. pontban meghatározott követelményeknek nem megfelelő szaporítóanyag.

3. A szőlőhajtások elérték a fa kellő érettségi állapotát.

4. A szaporítóanyag értékét csökkentő károsító szervezetek jelenléte a lehető legalacsonyabb szinten legyen.

A hatékonyan nem kezelhető, károsító szervezeteknek tulajdonítható egyértelmű jeleket vagy tüneteket mutató szaporítóanyagot el kell távolítani.

II. KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK

1. Gyökeres szőlőoltványok

Az ugyanazon kategóriájú szaporítóanyagok kombinációjából álló gyökeres szőlőoltványokat ebbe a kategóriába kell sorolni.

A különböző kategóriájú szaporítóanyagok kombinációjából álló gyökeres szőlőoltványokat a legalacsonyabb komponens kategóriájába kell sorolni.

2. Átmeneti eltérés

A tagállamok hozhatnak olyan döntést, hogy 2010. július 31-ig nem alkalmazzák az 1. pont rendelkezéseit a bázis-szaporítóanyagra oltott kiindulási szaporítóanyagból álló gyökeres szőlőoltványok tekintetében. Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy nem alkalmazzák az 1. pontot, a következő szabályt kell alkalmazniuk.

A bázis-szaporítóanyagra oltott kiindulási szaporítóanyagból álló gyökeres szőlőoltványokat kiindulási szaporítóanyagként kell osztályozni.

III. OSZTÁLYOZÁS

1. Oltásra nevelt alanyvesszők, dugványiskolai szőlővesszők és nemes szőlővesszők

Átmérő

Ez a keresztmetszet legnagyobb átmérőjét jelenti. Ez az előírás nem vonatkozik a zöld hajtásokra.

a) Oltásra nevelt alanyvesszők és nemes szőlővesszők:

aa) átmérő a vessző felső részén: 6,5-12 mm;

ab) a vastagabb végen mért átmérő legfeljebb 15 mm, kivéve a helyben oltásra szánt nemes szőlővesszőket.

b) Dugványiskolai szőlővesszők:

legkisebb átmérő a felső részen: 3,5 mm.

2. Gyökeres szőlődugványok

A. Átmérő

Az ízköz közepén, a legfelső hajtás alatt és a leghosszabb tengely mentén mért átmérőnek legalább 5 mm-nek kell lennie. Ez az előírás nem alkalmazható a zöld hajtásokból nyert szaporítóanyagból származó gyökeres szőlővesszőkre.

B. Hosszúság

A gyökerek kiindulásának legalsó pontja és a legfelső hajtás alapja közötti hosszúság:

a) az oltásra nevelt szőlődugványok esetén 30 cm, azonban a szicíliai rendeltetésű gyökeres dugvány esetén ennek a hosszúságnak 20 cm-nek kell lennie;

b) egyéb gyökeres szőlődugványok esetén 20 cm.

Ez az előírás nem alkalmazható a zöld hajtásokból nyert szaporítóanyagból származó gyökeres szőlődugványokra.

C. Gyökerek

Minden növénynek legalább három, jól kifejlett és megfelelően elhelyezkedő gyökere kell, hogy legyen. A 420 A fajtánál azonban elegendő két megfelelően fejlett gyökér, feltéve hogy ezek átellenesen helyezkednek el.

D. Vesszőcsonk

A szőlővesszőt a diafragma alatt megfelelő távolságban kell elvágni, hogy elkerülhető legyen annak károsodása, de nem több mint 1 cm-rel alatta.

3. Gyökeres szőlőoltványok

A. Hosszúság

A szár hossza legalább 20 cm.

Ez az előírás nem alkalmazható zöld hajtásokból nyert szaporítóanyagból származó gyökeres szőlőoltványokra.

B. Gyökerek

Minden növénynek legalább három, jól kifejlett és megfelelően elhelyezkedő gyökere kell, hogy legyen. A 420 A fajtánál azonban elegendő két megfelelően fejlett gyökér, feltéve hogy ezek átellenesen helyezkednek el.

C. Oltásforradás

Az oltás helye kielégítően, szabályosan beforradt, az oltásforradás szilárd.

D. Vesszőcsonk

A szőlővesszőt a diafragma alatt megfelelő távolságban kell elvágni, hogy elkerülhető legyen annak károsodása, de nem több mint 1 cm-rel alatta.

III. MELLÉKLET

CSOMAGOLÁS

Csomagok vagy kötegek összetétele

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

I. Kis mennyiségek

Amennyiben szükséges, a csomagok és kötegek mérete (darabszáma) a fenti 1. oszlopban felsorolt szaporítóanyagok minden típusa és kategóriája esetén a fenti 2. oszlopban feltüntetett minimális mennyiségeknél kisebb is lehet.

II. Gyökeres szőlőnövények bármilyen termesztőközegben cserépben, rekeszben vagy ládában.

A darabszám és a maximális mennyiség nem alkalmazandó.

IV. MELLÉKLET

JELÖLÉS

A. CÍMKE

I. Kötelezően előírt információ

1. EK-előírásnak megfelelő

2. Előállító ország

3. Certifikációért vagy ellenőrzésért felelős hatóság és tagállam, vagy betűjelük

4. A zárolásért felelős személy neve és címe vagy azonosítószáma

5. Faj

6. Szaporítóanyag típusa

7. Kategória

8. Szaporítóanyag fajtája és adott esetben klónja. A gyökeres szőlőoltványok esetén ezt az alany és a nemes komponensre vonatkozóan is fell kell tüntetni

9. Tétel hivatkozási száma

10. Mennyiség

11. Hosszúság - kizárólag az oltásra nevelt alanyvesszők esetén: ez az érintett tétel szőlővesszőinek minimális hosszára vonatkozik

12. A szaporítóanyag előállításának éve.

II. Minimumfeltételek

A címkének az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

1. a címkét kitörölhetetlen módon kell kinyomtatni, továbbá könnyen olvashatónak kell lennie

2. a címkét szembetűnő, könnyen észrevehető helyre kell ragasztani

3. Az A. rész I. pontjában meghatározott információkat semmilyen módon - más írással vagy ábrával - nem lehet eltakarni, olvashatatlanná tenni vagy megszakítani

4. Az A. rész I. pontjában meghatározott információkat ugyanabban a látómezőben kell megjeleníteni.

III. A végső fogyasztóknak szánt kis mennyiségek tekintetében alkalmazott eltérés

1. Egynél több egység

Az I.10. pontban meghatározott címke esetén előírt információ: A csomagok vagy kötegekben található egységek pontos száma.

2. Egyetlen egység

Az A. rész I. pontjában megállapított információ nem előírás:

- Szaporítóanyag típusa

- Kategória

- Tétel referenciaszáma

- Mennyiség

- Az oltásra nevelt alanyvesszők hossza

- A szaporítóanyag előállításának éve.

IV. A cserépben, rekeszben vagy ládában lévő szőlőnövények esetén alkalmazott eltérés

A bármilyen termesztőközegben lévő, cserépben, rekeszben vagy ládában elhelyezett gyökeres szőlőnövények esetében, amikor az ilyen szaporítóanyag az összetételéből adódóan nem tehet eleget a zárolási követelményeknek (beleértve a címkézést is):

a) a szaporítóanyagot fajtaazonos, adott esetben klónazonos és egyedszám tekintetében is megfelelően azonosított különálló tételekben kell tartani;

b) a hivatalos címke nem kötelező;

c) a szaporítóanyagot a B. pontban meghatározott kísérőokmánnyal kell ellátni.

B. KÍSÉRŐOKMÁNY

I. Betartandó feltételek

Amikor a tagállamok kísérőokmány kiállítását írják elő:

a) az okmányt legalább két példányban kell kiállítani (átadó és átvevő);

b) az okmánynak (átvevő példánya) az átadás helyétől az átvevő telephelyéig kísérnie kell a szállítmányt;

c) az okmányon fel kell tüntetni a szállítmány egyedi tételeiről szóló, az alábbi II. pontban meghatározott információkat;

d) az okmányt legalább egy évig meg kell őrizni, és a hivatalos ellenőrző hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

II. A közlendő információk felsorolása

1. EK-előírásnak megfelelő

2. Előállító ország

3. Certifikációért vagy ellenőrzésért felelős hatóság és tagállam, vagy betűjelük

4. Sorszám

5. Átadó (cím, regisztrációs szám)

6. Átvevő (cím)

7. Faj

8. A szaporítóanyag típusa(i)

9. Kategória (kategóriák)

10. Fajta (fajták), és adott esetben a klón(ok). A gyökeres szőlőoltványok esetén ezt az alanyra és a nemes komponensre vonatkozóan is fel kell feltüntetni

11. Tételenkénti darabszám

12. Tétel összes darabszáma

13. Szállítás időpontja.

( 1 ) HL 156., 1967.7.15., 30. o.

( 2 ) HL L 179., 1999.7.17., 1. o.

( 3 ) HL L 106., 2001.4.17., 1. o.

( 4 ) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

( 5 ) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

( 6 ) HL L 4., 1993.1.8., 22. o.

( 7 ) HL L 169., 2000.7.10., 1. o.

( 8 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 9 ) HL L 55., 1968.3.2., 1. o.

( 10 ) HL L 164., 2005.6.24., 37. o.