BH 1983.7.268 Nem hamis vád, hanem hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás valósul meg, ha a nyomozó a vétségi eljárás során a tanúvallomásról készített jelentésben valótlanul rögzíti a tett nyilatkozatot [Btk. 233. § (1) bek., 275. § (1) bek. a) pont].

A katonai bíróság a rendőr tiszthelyettes vádlottat hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás büntette, valamint hamis vád bűntette miatt halmazati büntetésül 6 hónapi - 2 évi próbaidőre felfüggesztett -szabadságvesztésre és szolgálati viszonyának megszüntetésére ítélte;

A megállapított tényállás lényege a következő.

A lopás vétségének elkövetésével gyanúsított Sz. K. ügyében a vádlott folytatta le a nyomozást, majd az ügyet vádemelési javaslattal megküldték a járási ügyészségre. Az ügyészség az ügyben pótnyomozást rendelt el, amelynek lefolytatására határidőt állapított meg, nem látta ugyanis megnyugtatóan bizonyítottnak, hogy Sz. K. eltulajdonította a kézikocsit. A pótnyomozás lefolytatásával ugyancsak a vádlottat bízták meg, aki ekkor tudomást szerzett arról, hogy az Sz. K-val szemben folyamatban levő más ügyben V. I. rendőr alhadnagy adatokat tud szolgáltatni. Ezután V. I. rendőr alhadnagyot telefonon felhívta, aki ekkor arról tájékoztatta, hogy tudomása szerint D-ben két ismeretlen személy egy kézikocsit árusít.

A vádlott azonban a V. I. r. alhadnagytól kapott adatokat nem ellenőrizte, hanem rendőrtársának tanúkénti kihallgatásáról jelentést készített, melyben azt a valótlan adatot rögzítette, hogy V. I. r. alhadnagy elmondása szerint Sz. K. 1982 márciusában egy kézikocsit árusított, amelyet ő is látott. Ezt követően a vádlott vádemelési javaslattal átadta elöljárójának az ügyet, amelyet megküldték az ügyészségnek.

Tévedett az első fokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét hamis vád bűntettében is megállapította.

A Btk. 233. §-ának (1) bekezdésébe ütköző hamis vádat az valósítja meg, aki hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, vagy más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. A vádolás természeténél fogva szándékos tevékenység, ebből pedig az is következik, hogy a hamis vád szándékos megvalósulásához alapvető feltétel, hogy az elkövetőnél fennálljon a vádolás "hamisságának" tudata.

Az adott esetben Sz. K-val szemben nem a vádlott tevékenységének eredményeként indult meg a büntető eljárás, hanem ő - feljelentés alapján - csupán a nyomozás lefolytatására kapott megbízást. A nyomozást a vádlott lefolytatta, és elöljáróján keresztül az ügy vádemelési javaslattal az illetékes ügyészhez került.