A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27318/2017/31. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÁRTALANÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 55. §, 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 23. §, 25. §] Bíró: Cseicsner Éva

12.K.27.318/2017/31.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Papp János Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Papp János ügyvéd) által képviselt felperes neve (..) felperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (...) alperes ellen leölési határozat miatt állami kártalanítás ügyben hozott közigazgatási határozat (PE/EA/.../2017.) bírósági felülvizsgálata iránti perében tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetének helyt ad, s az alperes - 2017. január 30-án kelt- PE/EA/.../2017. számú határozatát hatályon kívül helyezi a - 2016. szeptember 26-án kelt - PE-06/ÉÁO1/.../2016. számú elsőfokú határozatra is kiterjedően és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi.

Megállapítja, hogy a 30.000 (harmincezer) Ft eljárási illeték az állam terhén marad.

A bíróság kötelezi alperest, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg felperesnek 50.000 (ötvenezer) Ft; továbbá az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg felperesnek 196.415 (egyszázkilencvenhatezer-négyszáztizenöt) Ft a felperes által előlegezett szakértői díj perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felperes keresete, az alperes ellenkérelme, a csatolt közigazgatási iratok, valamint a szakértői vélemény alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága (a továbbiakban: NÉBIH ÁDI) 2016. szeptember 22-én kelt M2016-... számú eredményközlőben a felperes ..., Külterület ... hrsz. alatt lévő méhészetében a méhegészségügyi vizsgálaton vett 12 db lépmintából a mézelő méhek nyúlós költésrothadása betegséget állapította meg.

A alperes neve ... Járási Hivatal Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya, mint elsőfokú hatóság a PE-06/ÉÁO1/.../2016. számú határozatával 16 db méhcsalád leölését és betegségterjesztő tárgyainak megsemmisítését rendelte el.

A határozat ellen felperes fellebbezést terjesztett elő. A fellebbezés alapján indult másodfokú eljárásban az alperes megállapította, hogy az elsőfokú hatóság jogszabálysértést követett el, mivel a PE-06/ÉÁO1/.../2016. számú határozatban nem döntött arról, hogy a felperes 16 db méhcsaládjának leölése és a betegségterjesztő tárgyainak megsemmisítése miatt jogosult-e a felperes állami kártalanításra. Erre tekintettel az alperes nyilatkozattételre hívta fel az elsőfokú hatóságot és annak nyilatkozata, valamint a rendelkezésre álló laboratóriumi vizsgálati eredményközlő alapján az alperes megállapította, hogy a felperes nem a jó gazda gondosságával járt el és a jogszabályban előírt kötelezettségeit nem teljesítette. Az alperes mindezek alapján az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 51.§. (3) bekezdése m) és n) pontjaira, továbbá az 55.§. (2) b) pontjaiban írtakra tekintettel arról döntött, hogy felperest nem illeti meg az állami kártalanítás, mivel a betegségre vonatkozó gyanút nem jelentette be és a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI.27.) FVM. rendelet 3.§. (1) bekezdésében előírt ellenőrzési kötelezettségének sem tett eleget. Az alperes a döntését azzal indokolta, hogy az akkreditált laboratórium által kiadott vizsgálati eredményközlő szerint a betegség legalább egy hónapja fennállt, ezért megállapítható, hogy a felperes az FVM. rendelet azon előírásának, miszerint a méhész legalább három hetente köteles ellenőrizni a fertőző betegség tüneteit és élősködők jelenlétét, biztosan nem tett eleget, amennyiben eleget tett, akkor viszont nem tett eleget a betegség gyanújának bejelentésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségének.

A határozat ellen felperes keresetet terjesztett elő. Előadta, hogy alperes nem tett eleget a tényfeltárási kötelezettségének, illetve lényeges tényeket nem vett figyelembe. Hivatkozott arra, hogy az atkafertőzés nem volt a vizsgálat tárgya, nem is került vizsgálatra az, hogy a látott atkaürülék mikor került a sejtbe. A nagymérvű atkafertőzést a felperes észlelte és fellépett ellene, a labor utóbb nem vizsgálta, hogy az atkaürülés a leölt atkáktól származtak vagy visszafertőződéstől. Nem vizsgálták továbbá, hogy mikor keletkezett pörkösödés, felperes sötét (több éves) lépet vásárolt, és a vásárláskor nem lehetett megállapítani, hogy volt-e régi fertőződés. Nem vette figyelembe a hatóság a környezeti fertőzöttségi helyzetet, valamint azt sem, hogy a NÉBIH 2016 nyarán nem rendelt el zárlatot a felperes közvetlen közelében 2,2 km-re történt nyúlós költésrothadás miatt, amivel megakadályozhatta volna a fertőzés továbbterjedését. Felperes álláspontja szerint a tényfeltárás hiányában tévesen jutott a hatóság arra a következtetésre, hogy a felperes nem jó gazda módjára kezelte a méheit. Az alperes elmulasztotta a tényfeltárást, ezért nem bizonyított feltételezésekre alapította határozatát. A felperes álláspontja szerint jó gazda módjára járt el, mivel a jogszabályban előírtak szerint a három hetente kötelező méhegészségügyi vizsgálatot elvégezte, a Varroa atkák felfedezését követően az atka fertőzés ellen a BeeVital HiveClean szerrel kezelte a fertőzött méhcsaládokat, ami megítélése szerint hatásos volt, a laboratórium által észlelt atka fertőzést a környező méhészetektől eredő visszafertőzéssel indokolta.

Pontosított keresetében hivatkozott továbbá a vonatkozó ágazati jogszabályok figyelmen kívül hagyására, e körben hivatkozott a 70/2003. (VI.27.) FVM.rendelet 25.§. (1) bekezdésére és a 23.§. (1) bekezdésében írtakra, és előadta, hogy a törvényalkotó úgy rendelkezett, hogy Magyarországon -eltérően más országoktól tilos a nyúlós költésrothadás antibiotikumos kezelése-, hanem a fertőzés megállítása érdekében kötelező a méhek megsemmisítése, az állami kártalanítás mellett. Felperes hivatkozott arra, hogy ezen kártalanítás melletti szigorú szabályozásnak éppen az a célja, hogy a méhész bejelentse az észlelt fertőzést és történjen meg a méhek és a velük kapcsolatba került eszközök megsemmisítése, csak ilyen szigorú rendszer mellett kerülhető el a továbbfertőzés és iktatható ki a máshol, Európában és az USA-ban alkalmazott antibiotikumos kezelések mellékhatásai. Amennyiben az objektív alapú állami kártalanítás kikerül a rendszerből, a jogalkotói szándék sérül, hiszen a méhészek más módon kezelik a fertőzéseket, alkalmazzák az Európában, illetve az USA-ban elterjedt gyógykezeléseket.

Keresetében kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését az elsőfokú határozatra is kiterjedően, és elsőfokú szerv új eljárására kötelezését kérte, perköltség igényt terjesztett elő. Bizonyítási indítványként kérte igazságügyi szakértő kirendelését annak bizonyítására, hogy a méhészekre vonatozó szabályok szerint járt el.