A Fővárosi Törvényszék K.31701/2006/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 9. §, 36. §] Bíró: Surányi József

Fővárosi Bíróság

1055 Budapest, Markó u. 27.

Ügyszám: 15.K.31.701/2006/9.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a dr. Kökény László ügyvéd (cím.) és a Strasser-Józsa-Vető Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Vető Gábor ügyvéd; cím.) által képviselt felperes (cím.),

a dr. Gyöngyösi Zoltán ügyvéd (cím.) által képviselt Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (cím.) alperes ellen,

építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára indult perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság az alperes 2006. január 4. napján kelt 08-2571/1/2005. számú határozatát a 2005. július 14-én kelt V/363/9/2005. számú elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) Ft perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a felperes által lerótt 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) Ft illeték visszatérítésének van helye, evégett az ítélet egy kiadmányát megküldi az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A Budapest, ... hrsz-ú, a ... szám alatt található, belterületi ingatlan társasházi tulajdonban áll. A tulajdonostársak egyike a Budavári Önkormányzat, amely a rendelkezésre álló adatok szerint 15,80 %-os tulajdoni résszel rendelkezik.

Az I. kft 2005. június 15. napján fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú közigazgatási szerv, a Budavári Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzőjénél a fenti ingatlanon végzett, illetőleg tervezett építési munkák vonatkozásában.

Az elsőfokú közigazgatási szerv a 2005. július 14. napján kelt V/363/9/2005. számú határozatával a fenti ingatlanon az "..." étteremben, a meglévő konyhai bejárati ajtó és a meglévő homlokzati ablak építési engedély nélkül végzett áthelyezésére, az ablak helyére az ajtó, az ajtó helyére az ablak beépítésével a fennmaradási engedélyt, továbbá a használaton kívüli ajtók befalazására, az érintett homlokzati részek kijavítására, színezésére, valamint a konyha átalakítására, összességében a továbbépítési munkákra feltételekkel építési engedélyt adott. Jelezte, hogy az építésügyi bírság kiszabása felől külön határozatban intézkedik. Határozata indokolásában kiemelte, hogy a 2005. április 11-én megtartott helyszíni szemlén megállapította, hogy az építtető építési engedély nélkül megkezdte az építkezést. Az építtető az építési engedélykérelmét visszavonta, egyben benyújtotta a fennmaradási, illetve a továbbépítési engedély iránti kérelmét. A kérelem megfelel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 36. §-ában, valamint az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 18. §-ában foglaltaknak. Az építtető az építési jogosultságát a társtulajdonosok hozzájárulásával igazolta. Az ÁNTSZ és a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Budai Tűzmegelőzési Régió szakhatósági állásfoglalását figyelembe vette. Utalt továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK), valamint a fent megjelölt önkormányzatnak a Budapest I. kerületi Építési Szabályzatról szóló 16/2000. (VIII. 15.) önkormányzati rendeletében (KÉSZ), valamint a zajvédelmi helyi szabályozásról szóló 31/2000. (XI. 30.) önkormányzati rendeletében foglaltakra. Mindezeken túlmenően hivatkozott az Étv. 48. §-ában, továbbá a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 18., 23., és 35. §-aiban írtakra.

Az előző bekezdésben írt elsőfokú közigazgatási határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő.

A fellebbezés folytán eljárt másodfokú közigazgatási hatóság, az alperes a 2006. január 4-én kelt 08-2571/1/2005. számú határozatával az elsőfokú határozatot a fellebbezés elutasítása mellett helybenhagyta. Határozata indokolásában kiemelte, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 35. § (2) bekezdése előírásainak. Az építtető az építési jogosultságát közgyűlési határozattal és tulajdonosi hozzájárulással igazolta. A fennmaradási engedély megadásának az Étv. 48. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennálltak, ezért az engedély megadható volt. Engedélyezhető volt a továbbépítés is a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 18-19. §-ai alapján. A megkezdett és folytatni kívánt építési tevékenység nem volt ellentétes a kötelező érvényű építésügyi szabályokkal. A fellebbezésben sérelmezett moslék, illetve zsiradék tárolási móddal kapcsolatban az építésügyi hatóság nem rendelkezik hatáskörrel. Mivel a hulladék, moslék, illetve zsiradék tárolás közegészségügyi érdeket érinthet, beszerezte az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete másodfokú szakhatósági állásfoglalását, amely az elsőfokú szakhatósági állásfoglalást változtatás nélkül fenntartotta. A szakhatóság a fennmaradási és továbbépítési engedély kiadásához kikötésekkel hozzájárult. A kikötéseket az elsőfokú hatóság határozata rendelkező részébe foglalta. Az a tény, hogy a Budavári Önkormányzat tulajdonában van az üzlethelyiség, nem jelent abszolút kizárási okot, mert az eljárási jogot, kötelezettséget a számára nem keletkeztet. Ezért a kizárásra és más elsőfokú szerv kijelölésére intézkedést nem tett.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperes előző bekezdésben megjelölt másodfokú közigazgatási határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Kérte, hogy a bíróság a határozatot helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú szervet kötelezze új eljárásra. Perköltségigényt is előterjesztett. Előadta, hogy már a fellebbezésben is sérelmezte, hogy a Budavári Önkormányzat a saját tulajdonában álló ingatlanrészt bérlő Kft. kérelme ügyében járt el építésügyi hatósági jogkörben. A kérelmező által bérelt üzlethelyiség melletti más üzletek működése, illetve építési munkáinak engedélyezési eljárására az alperes másik kerület hatóságát jelölte ki. Kifejtette továbbá, hogy az elsőfokú hatóságnak a tevékenység során keletkező moslék és kommunális hulladék megfelelő zártan történő tárolására vonatkozó, az ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalásán alapuló kikötése nem egyértelmű, figyelemmel az építészeti műleírásban ezzel kapcsolatban írtakra. A felperesi társasházban a háztartási szemetet tároló kukák olyan helyiségben vannak, hogy abból leválasztani tárolóhelyet nem lehet, ilyen építésére az építtető bérlő nem kért engedélyt, és a társasház sem járult hozzá ilyen munkához. A háztartási szemét közé ipari hulladékot nem szabad beönteni. A felperes nem köteles a bérlő, de a tulajdonos részére sem olyan, a tevékenység gyakorlásához szükséges helyiséget biztosítani, ami az érintett albetét határán kívül van. Csak a saját vagy a bérelt területen alakítható ki megfelelő helyiség. Az ügyben a kérdés nem a tárolóedény zárhatósága, hanem az edény tárolási helyének meghatározása. Valamennyi, nem lakás céljára használható helyiség bérbeadásra került, ezért nincs hely a zárható edénynek. Hivatkozott továbbá az II. Kft bejelentésére és levelére. Utalt az alperes 13-327/1/2005. számú határozatára is, melyben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 19. § (3), (5) és (6) bekezdései alapján más kerületet jelölt ki az eljárás lefolytatására. Az alperes a jogszabálysértést az Áe. figyelmen kívül hagyásával követte el. Utalt emellett a jelen bíróság 2005. április 6-án kelt 14.K.32.620/2004/9. számú ítéletében írtakra is.