A Kúria Mfv.10634/2013/4. számú precedensképes határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

A kormánytisztviselő méltatlanságának megállapítására olyan általa tanúsított magatartás esetén van helye, amely objektíve alkalmas a beosztása tekintélyének, a munkáltató jóhírnevének és a közigazgatásba vetett társadalmi bizalomnak a súlyos rombolására. Nem függhet szubjektív - adott esetben a neki beosztott személyek - értékítéletétől.

***********

Mfv.I.10.634/2013/4.

A Kúria a dr. Halász Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Hőrich Ferenc által képviselt alperes ellen felmentés jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 2.M.605/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.951/2013/2.számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2014. október 15. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.951/2013/2. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt napon belül - 30.000 (harmincezer) forint és 8.100 (nyolcezer-egyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s

A felperes a módosított keresetében a felmentése jogellenességének megállapítását, ennek jogkövetkezményeként az alperes 5 havi végkielégítés és 17 havi kárátalány megfizetésére kötelezését kérte.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.605/2012/11. számú ítéletében megállapította, hogy az alperes a önkormányzati határozatával jogellenesen szüntette meg a felperes közszolgálati tisztviselői jogviszonyát, és kötelezte az alperest a felperes javára 5 havi végkielégítés és 10 havi illetménynek megfelelő kárátalány megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felek a költségeiket maguk viselik, míg kötelezte a felperest az állam javára eljárási illeték megfizetésére.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint D. Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. március 29-én nevezte ki a felperest 2004. április 1-jétől határozatlan időtartamra jegyzőnek. A felperes második gyermekével igénybe vett fizetésnélküli szabadsága alatt 2011. november 21-én bejelentette az alperes polgármesterének, hogy 2012. január 29-ével munkába kíván állni. A felperes és a polgármester között a tényleges munkába állást megelőzően egyeztetések folytak a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése érdekében, de ez nem vezetett eredményre. A felperesnek az alperes a szabadságát kiadta, amely 2012. május 31-ével járt le. 2012. május 30-án a polgármester tájékoztatta, hogy a tudomására jutott események miatt elképzelhetetlennek tartja a jövőbeli közös munkát. 2012. május 31-én felperes "méltatlansági ügye tárgyában" megbeszélést tartottak, melynek során a felek kijelentették, hogy nem tudnak együttműködni egymással.

A felperes barátnőjének, SZ.S.R.-nek (aki korábban Ú., majd 2013. május 1-jétől az alperes aljegyzője) 2011. szeptemberében küldött egy e-mailt, amelyben Király László polgármesterre utalva azt írta, hogy "ez a K. egy ...". A mondat végén egy állatfigurát helyezett el, amelyből nem lehetett megállapítani, hogy az egy pumukli, vagy egy majom. Dr. Sz.S.R. ezt követően felhívta dr. A.K.A.-t, az alperes megbízott jegyzőjét, és "elpletykálta" az e-mailben foglaltakat, aki az információ tartalmát felháborítónak találta. Az e-mail K.L. tudomására is jutott.

A felperes 2011. december 13-án a fizetés nélküli szabadsága alatt bement a polgármesteri hivatalba, és meglátogatta többek között Sz.K.J. és R.G. munkatársait is. A szobába belépve odaszólt Sz.K.J.-nek, hogy "jól meggondoltad, hogy visszajöttél?". Ez arra utalt, hogy korábban a munkatársa az N-hez ment el dolgozni, és onnan visszatért az alpereshez. A kérdezett e megjegyzést félelmet keltőnek érezte, mert a felperessel korábban hosszabb ideig együtt dolgozott, és ő "egy uralkodó típusú vezető" volt, aki olyan hangulatot teremtett a hivatalban, hogy összeszorult gyomorral jártak dolgozni. A válaszát követően a felperes R.G. felé fordult, és látva hogy annak az asztalán és környezetében szintén sok irat van, megjegyezte, hogy "tudna segíteni ezeken az aktákon egy gyufával". Nevezett a felperes e kijelentésén felháborodott, és utóbb a munkatársának jelezte, hogy ez nem tetszik neki, mert a megjegyzés alatt a munkája leminősítését értette. Különösen az zavarta, hogy ezt követően arról kezdett beszélni a felperes, hogyha majd ő visszajön, akkor bezzeg majd másképp lesz itt minden. Ez azért háborította fel, mert úgy érezte, hogy a munkáját eddig is rendesen elvégezte, ennek a felesleges megváltoztatására nincs szükség.

D. Község Önkormányzat Képviselő-testülete zárt ülésen az önkormányzati határozatával a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentéssel megszüntette. Az indokolás szerint a felperes "munkájával összefüggésben mind a munkahelyén, mind a munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét, vagy a munkáltató jóhírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, mivel

1.) D. Község Önkormányzat polgármesterének, K.L.-nek D. Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában és azon kívül tett viselkedéséről, jelleméről, mások előtt személyét sértő durva és degradáló kijelentéseket, állításokat tett írásban és szóban.

2.) A 2010-es önkormányzati választások alkalmával a K.L. ellen indult polgármester-jelöltet köztisztviselői és jegyzői hivatalához méltatlan módon, a vonatkozó jogszabály által előírt pártatlanságát felrúgva felkereste, lojalitásáról őt biztosította. Ezzel egy időben tanúk előtt az akkori képviselő-testület és a hivatal munkáját kirívóan durva és méltatlan jelzőkkel illette, azt becsmérelte.

3.) A polgármesteri hivatalban 2011. december 13-ai látogatása során felháborítóan viselkedett, munkatársaihoz cinikus és fenyegető hangnemben szólt, mellyel bennük, "mint a hivatalnak a vezetője" félelmet és megalázottság érzését keltette. Ezen magatartása alkalmas arra, hogy ellehetetlenítse a polgármesteri hivatalban a kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen és kollegialitáson alapuló konstruktív szakmai munkát."

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felmentés 2. pontja vonatkozásában a 2011. évi CXCIX. tv. (Kttv.) 64. § (3) bekezdésben foglalt határidőn túl élt az alperes a felmentés jogával. Ezért csak a felmentés 1. és 3. pontjában foglalt indokokat vizsgálta a Kttv. 63. § (3) bekezdésben írtak tükrében.

Álláspontja szerint a felmentés 1. pontjában rögzített felmentési ok nem felel meg a világosság követelményének, mert abban az alperes nem jelölte meg azokat a konkrét tényeket, körülményeket, amelyekre a felmentést alapította: hogy kik azok a személyek, akik előtt degradáló és durva kijelentéseket tett a polgármesterre, és melyek voltak ezek a kijelentések.