BH 1993.2.73 Az önhibájából eredően szeszes ital hatása alatt tudatzavart állapotban levő elkövető esetében a szándékosság, illetőleg a gondatlanság fennállása kérdésében a tárgyi tényezők alapján kell állást foglalni [Btk. 13. §, 14. §, 25. §, 324. §, III. sz. BED].

A városi bíróság a vádlottat rongálás vétsége miatt mint többszörös visszaesőt szabadságvesztésre ítélte. A tényállás szerint a vádlott az esti órákban a vendéglőben nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott, majd szóváltásba keveredett a környezetében levő személyekkel. A verekedés elkerülése érdekében a vádlottat ismerősei kivezették, és hazafelé indultak. A vendéglőből úgy távoztak, hogy a vádlottat részben ittassága, részben amiatt, hogy ne menjen vissza a helyiségbe, a karjánál fogták. Így értek az üvegezett autóbusz-váróteremhez. A vádlott és a közben egyedül maradt kísérője a váróterem üvegezett ajtaja előtt úgy állt, hogy a bejárati ajtónak az üvege a vádlottól kb. 20-30 cm-re volt. A kísérő a vádlott előtt állt és egyik kezével a vádlottnak a bal kezét fogta. A vádlott tudta, hogy az üveg ott van mellette. Azért, hogy a fogásból kiszabaduljon, a bal kezét megrántotta, olyan erővel, hogy a rántás következményeként a bal kar könyökével az autóbusz-váróterem ajtajának az üvegét betörte, s ezzel 2185 forint kárt okozott.

A városi bíróság a bűnösség megállapítása körében - egyebek között arra utalt, hogy a Btk. 25. §-a szerint, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas állapotban követi el, nem mentesül a büntetőjogi felelősség alól, ha ittassága miatt nem képes a cselekménye következményeinek a felismerésére. A vádlott egy 4 mm vastagságú, tehát az ablaküvegeknél jóval vastagabb üveget tört el, és ahhoz, hogy az üveget betörje, nagy erővel kellett az üvegbe belevágnia. A vádlott tudatában volt annak, hogy a könyöke közvetlen közelében van az üveg, és tudta azt is, hogy közvetlenül az autóbusz-váróterem mellett áll, amely teljesen üvegezett. Mivel ebben a helyzetben rántotta meg a bal karját olyan nagy erővel, hogy - a fogás ellenére - a könyöke olyan erővel vágódott bele az üvegbe, hogy azt kitörte, reálisan számolnia kellett azzal, hogy az erős mozdulat hatására kárt okoz. Ezért a kár okozása tekintetében az eshetőleges szándékot a városi bíróság megállapította.

A megyei bíróság a vádlottat felmentette a rongálás vétsége miatt emelt vád alól. Megállapította, hogy téves jogkövetkeztetés útján következtetett az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére, a vád tárgyává tett rongálás vétségére, és téves a bűnösség megállapításának indokolása is. Az irányadónak elfogadott tényállás szerint az ittas állapotban levő vádlottat kísérő személy úgy igyekezett megakadályozni a vendéglőbe való visszatérésében, hogy a bal kezét fogva tartotta. Ebben a helyzetben álltak az autóbusz-váróterem üvegezett ajtaja előtt. A vádlott a szorításból szabadulni akarván, kezét nagy erővel kirántotta az öt fogva tartó személy szorításából, a lendülettől azonban a mögötte levő váróterem üvegezett ajtaját kitörte, és ezzel kárt okozott.

Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a vádlott a tényállásban leírt rongálást eshetőleges szándékkal valósította meg, mert ittassága folytán nem számolt az eredmény, azaz a kár bekövetkezésével. Ezzel kapcsolatban az ítélet indokolásában hivatkozott a vádlott vallomásának arra a részére, amely szerint "ha józan lett volna, reálisan számolt volna azzal, hogy az üveg kitörik". Ennek kapcsán az elsőfokú bíróság a vádlottnak azt a védekezését, amely arra vonatkozott, hogy véletlenül, a szorításból való szabadulás érdekében karjának kirántása folytán törte ki az üveget, a Btk. 25. §-ára történt hivatkozással elvetette. Ez a hivatkozás alapos ugyan, de annak eldöntésénél, hogy az elkövető önhibájából származó ittassága folytán szándékos vagy gondatlan bűncselekmény valósult-e meg, elengedhetetlen vizsgálni a cselekmény külső tárgyi megjelenését. Amennyiben valamely cselekmény a külvilágban úgy jelenik meg, ahogyan általában a szándékos bűncselekmény szokott megjelenni: szándékos bűncselekmény elkövetését kell megállapítani; míg a gondatlanság tárgyi ismérveinek fennállása esetén gondatlan bűncselekmény megállapításának van helye.