A Szegedi Ítélőtábla Pf.20951/2014/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 5. §, 200. §, 205. §, 207. §, 221. §, 222. §, 523. §, 685. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 47. §, 210. §, 213. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 29. §, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 8. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.951/2014/3. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Bihari Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bihari Krisztina ügyvéd) által képviselt felperesnek - a Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Waldmann Gábor ügyvéd) által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2014. szeptember 23. napján kelt 15.P.20.059/2014/15. számú ítélete ellen a felperes részéről 16., 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 173 300 (százhetvenháromezer-háromszáz) Ft másodfokú perköltséget, valamint az állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 436 700 (négyszázharminchatezer-hétszáz) Ft másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A felperes a szüleivel közösen folytatott mezőgazdasági termelésből származó termények piacra szállítása céljából megvásárolta a (K.) Kft-től a (forgalmi rendszám) frsz-ú, IVECO 35S15V típusú kishaszongépjárművet. A vételár finanszírozására 2008. június 2. napján svájci frank alapú kölcsönszerződést kötött az alperes jogelődjével, a (L.) Zrt-vel (a továbbiakban: alperes). Az alperes a HIT1916808. számmal jelölt szerződés alapján 2 870 640 Ft kölcsönösszeget folyósított közvetlenül a finanszírozott gépjármű eladója részére. Az ún. egyedi szerződés a "mértékadó" devizanemet CHF-ben, a törlesztő részletek számát 120-ban, a havi részlet összegét 45 488 Ft-ban határozta meg. A szerződésről készült okiratban rögzítésre került a felperes nyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy az egyedi kölcsönszerződésben és az alperes (üzletszabályzat megjelölése). számú üzletszabályzatában (a továbbiakban: Üsz.) foglaltakat megismerte, megértette, azokat a szerződés aláírásával magára nézve kötelezőnek ismeri el.

Az Üsz. rendelkezéseiből kitűnően a kölcsönszerződés változó kamatozású.

A IV.4. pont szerint a kamatszámítás a kölcsön folyósításának időpontjában az alábbi képlet alapján történik:

Ki = Hixrx(ti-ti-1)/36 000,

ahol: Ki ti időpontban számított kamat

Hi ti időpontban fennálló tőketartozás

r kamatláb %-ban

ti-1 a ti időpontot megelőző kamattörlesztés, illetve a folyósítás időpontja

ti a kamatszámítás értéknapja

A mértékadó kamatláb az Üsz. I.18.c) pontja szerint a Londoni bankközi piacon a mértékadó devizanemben három havi időtartamra jegyzett a Reuters Monitor megfelelő oldalán naponta közzétett kínálati referencia kamatláb (három havi London Inter-Bank Offered Rate-LIBOR).

Az I.25.a) pont értelmében a mértékadó kamatláb pénzpiacon bekövetkezett százalékos értékének változása miatt jelentkező kamatkülönbözet a hátralévő törlesztő részletek összegét érinti, azokban kerül elszámolásra.

Az Üsz.I.15. pontja szerint a törlesztő részlet az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott esedékességekhez tartozó tőke, valamint kamattörlesztési kötelezettségek együttes összege.

Az Üsz.I.25.b. pontja az árfolyamváltozásból fakadó fizetési kötelezettséget szabályozza. E szerint kamatváltozás II. (árfolyamváltozás): a mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében meghatározott kamatkülönbözet az ott megjelölt képlet szerint.

Az Üsz. I.24. pontja szerint a mértékadó árfolyam a mértékadó devizanem vételi árfolyama az egyedi kölcsönszerződés létrejötte napján.

Az Üsz. V.6. pontja rögzíti: a kölcsönbevevő vállalja a mértékadó devizanem és a forint közötti árfolyamváltozásból eredő kockázatot.

Az alperes 2007. január 31. napján együttműködési megállapodást kötött a (L.) Kft-vel, amelyben felhatalmazta nevezett gazdasági társaságot, hogy az általa írásban engedélyezett feltételekkel - a rendelkezésére bocsátott szerződéses nyomtatványok felhasználásával - elkészítse a finanszírozási szerződéseket és az azokhoz kapcsolódó egyéb szerződéseket, azokat nevében és helyette aláírja, valamint az ügyféllel aláírassa. E megállapodás alapján a perbeli kölcsönszerződés megkötése során az alperes képviseletében a (L.) Kft. munkavállalója, (munkavállaló neve) járt el, a kölcsönszerződést ő írta alá az alperes bélyegzőlenyomatának használata mellett.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen a perbeli kölcsönszerződés létre nem jöttének, illetve a szerződés egésze érvénytelenségének megállapítását kérte arra hivatkozva, hogy a szerződés alaki hibás, emellett jogszabályba (a Hpt. 210. § (2) bekezdésébe, 213. § (1) bekezdés a) b), c) d) és e) pontjaiba, 3.§ (4) és (5) bekezdésébe, valamint a 203. § (6) és (7) bekezdésébe) ütközik. Az érvénytelenség jogkövetkezményként 2 229 893 Ft erejéig kérte a határozat meghozataláig érvényessé nyilvánítani a szerződést és az alperest kötelezni 1 532 742 Ft túlfizetés visszafizetésére.

Álláspontja szerint a szerződés alperes részéről történt aláírása nem felel meg a Hpt. 47. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a Ctv. 8. §-ában foglalt rendelkezéseknek. Kifejtette, a szerződést aláíró (munkavállaló neve) nem képviselhette az alperest, mivel munkáltatója, a (L.) Kft az alperes javára végzett ügynöki tevékenységhez szükséges PSZÁF engedéllyel nem rendelkezett.

Érvelése szerint a kölcsönszerződés nem tartalmazza a Hpt. 213. § (1) bekezdés a) b), c), d) és e) pontjaiban előírt kötelező tartalmi elemeket, ezen túl a Hpt. 210. § (2) bekezdésében előírt követelményeknek sem felel meg, hiányzik ugyanis abból az ügyleti kamat, továbbá a díjak és költségek egyértelmű megjelölése.

Másodlagos keresete az egyedi szerződés és az üzletszabályzat általa megjelölt pontjai érvénytelenségének a megállapítására irányult. E tekintetben is részletesen kifejtett indokai szerint a kifogásolt feltételek jogszabályba ütköznek, jogszabály megkerülésére irányulnak és tisztességtelenek.

Állította, hogy a perbeli kölcsönszerződés fogyasztói szerződésnek minősül, csatolta a felperes édesapjának írásbeli nyilatkozatát, amely szerint a felperes 8-10 alkalommal segített a nagybani piacra történő áruszállításban a perbeli gépjárművel.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem ismerte el a kölcsönszerződés fogyasztói jellegét, utalva arra, hogy a megvásárolt gépjármű kishaszongépkocsi. Vitatta, hogy a kölcsönszerződés bármely, a felperes által megjelölt okból érvénytelen lenne. Az alaki hibát illetően visszautalt a (L.) Kft. és a jogelődje közötti együttműködési megállapodásban foglaltakra, amely alapján a kereskedés a (L.) Zrt. nevében és képviseletében jogosult volt a szerződés megkötésére. Kifejtette, az együttműködési megállapodással az alperes ügyleti képviseleti jogot létesített a megbízott ügynök javára, az autókereskedő képviseletében pedig a cég munkavállalója, (munkavállaló neve) írta alá a szerződést, akinek eljárását utóbb jóváhagyta. Állította, hogy a kereskedés a Hpt. 2. sz. melléklet I. 12.b) pontja szerinti ügynöki tevékenységet folytatott, amelyhez a PSZÁF engedélyére nem volt szükség. Kiemelte, a szerződés tartalmazza az ügyleti kamat mértékét, a szerződésben feltüntetett összes törlesztő részlet és a tőke különbözete ugyanis megadja az induló ügyleti kamat összegét. Részletesen kifejtette álláspontját, amely szerint az egyedi szerződés és az üzletszabályzat felperes által kifogásolt rendelkezései nem ütköznek jogszabályba, nem irányulnak jogszabály megkerülésére, és nem tisztességtelenek.