A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.156/2011/37. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 24. §, 81. §, 206. §, 251. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 100. §, 152. §] Bírók: Konkoly Marianna, Rózsáné Mányai Mária, Sebák Istvánné

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

8.M.156/2011/37.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Túri és Társa Ügyvédi Iroda (1132 Budapest, Váci út 64/b. eljáró ügyintéző: dr. Túri Aranka ügyvéd) által képviselt ..... (......) felperesnek - a Lendvai és Társa Ügyvédi Iroda ( eljáró ügyintéző: dr. Kelen Dóra ügyvéd) által képviselt ..... (......) alperessel szemben munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és egyéb igény iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 3.486.144,- (hárommillió-négyszáznyolcvanhatezer-száznegyvennégy) Ft-ot, és ebből 196.000,- Ft után 2011. július hó 30. napjától, 942.476,- (kilencszáznegyvenkettőezer-négyszázhetvenhat) Ft után 2012. április hó 7. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatát.

A bíróság a felperes ezt meghaladó keresetét elutasítja.

A felek a költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 275.000,- (kettőszázhetvenötezer) Ft eljárási illetéket.

A fennmaradó 275.000,- (kettőszázhetvenötezer) Ft eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) nap alatt fellebbezésnek van helye, melyet 3 (három) példányban jelen bíróságnál, de a Budapest Környéki Törvényszékhez címezve kell előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére, összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik; csak az ítélet indokolása ellen irányul; vagy ha a másodfokú bíróság megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés, tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

INDOKOLÁS

A bíróság a tárgyalás anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 2004. szeptember 18-án létesített a .....-vel, az alperes jogelődjével határozatlan idejű munkaviszonyt; a felek a munkaszerződés 1. pontjában a felperes munkakörét üzletkötőként határozták meg, személyi alapbérét havi 150.000,- Ft-ban rögzítették.

2005. augusztus 1-jétől a felperes személyi alapbére havi 200.000,- Ft-ra emelkedett. A 2005. augusztus havi bérjegyzékén az alperes a személyi alapbéren túl 90.000,- Ft mozgóbért, a 2005. szeptember-december havi bérjegyzékein havi 95.000,- Ft mozgóbért tüntetett fel. A 2006. január havi bérjegyzék szerint a felperes mozgóbére 101.000,- Ft volt.

2006. február 1-jétől a felperes szülési szabadságra, majd gyermeke otthoni gondozására fizetés nélküli szabadságra ment.

A 2009. június 1-jén kelt, az alperesnél rendszeresített szabályzat szerint az alperes havi 12.000,- Ft értékű meleg ételutalványt ad a dolgozóinak minden hónapra, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig. Ez az összeg 2010. január 4-étől kezdődően havi 18.000,- Ft-ra emelkedett.

2009. december 21-étől kezdődően a felperes szabadságon volt. 2010. május 10-étől ismét munkába állt, majd 2010. május 17-étől május 21-éig gyermeke ápolására táppénzen, 2010. május 25-étől június 15-éig betegszabadságon, 2010. június 15-étől 21-éig táppénzen volt. 2010. június 22-ére az alperes igazolatlan távollétet rögzített. 2010. június 23-ától július 4-éig gyermeke ápolása miatt táppénzen, 2010. július 5-étől július 18-áig saját jogú táppénzen, 2010. július 19-től 25-éig gyermeke ápolása miatt táppénzen volt. 2010. július 26-ától 2010. december 20-áig GYES folyósítása mellett fizetés nélküli szabadságon, 2010.december 21-étől 30-áig szabadságon, ezt követően 2010. december 31-étől 2011. január 9-éig gyermeke ápolása miatt táppénzen volt.

2011. január 1-jén kelt utasításában az alperes ügyvezetője arra utasította ..... projektmenedzsert, hogy a felperes, mint projektfelelős távollétében napi munkavégzése során kiegészítve saját munkakörét, lássa el a kapcsolattartást a megbízott építési vezetővel, a projektmegrendelések rögzítését, a kiszállítások előkészítését saját, vagy megbízott fuvarozóval, a projektmegrendelések teljesítésének igazoltatását, a leszállított tételek kiszámlázását, az átadási dokumentációk elkészítését, kezelését, kintlevőség behajtását, és kapcsolódó garanciális ügyintézést.

2011. január 3-án az alperes rendes felmondást közölt a felperessel, aki az okiratra rávezette, hogy azt átvette, emellett bejelentési kötelezettségének, mely szerint 2010. december 31-étől táppénzes állományban van, eleget tett.

Az alperes 2011. január 12-én munkába állás előtti beutalót küldött a felperesnek munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra, a beutalón az alperes a felperes munkaköreként üzletkötőt tüntetett fel.

2011. január 20-án kelt levelében az alperes felhívta a felperest, hogy igazolja a 2011. január 10-étől tartó távollétét. A felperes 2011. február 4-én kelt levelében jelezte, hogy az alperes 2011. január 3-án megszüntette a felek között üzletkötői munkakör ellátására irányuló munkaviszonyt.

2011. február 7-ei keltezéssel az alperes rendkívüli felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát; a kiállított igazolások szerint a munkaviszony 2011. február 14-én szűnt meg. Az alperes a munkaviszony megszűnésekor kötelezően kiadandó igazoláson a felperes munkaköreként üzletkötő, ügynök munkakört tüntetett fel.

A bíróság 2012. szeptember 13-án kelt 8.M.156/2011/27. sorszám alatti közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát a 2011. február 7-én kelt rendkívüli felmondással, ezért a felperes alperesnél fennállt munkaviszonya a közbenső ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.24.838/2012/3. sorszám alatti másodfokú közbenső ítéletével az elsőfokú közbenső ítéletet 2013. május 29-én helybenhagyta.

A felperes 2011. február 24-étől 91 napig napi 3.061,- Ft, további 179 napig napi 1.560,- Ft álláskeresési járadékban, majd 2012. februártól és 2013 májusig a Pest Megyei Kormányhivataltól összesen 4.076.594,- Ft illetményben részesült.