Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

A Kúria Mfv.10265/2015/1. számú precedensképes határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 221. §, 272. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 100. §, 138. §, 143. §, 174. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

A munkavállaló nem tarthatott igényt inflációt követő bérfejlesztésre törvény vagy belső szabály hiányában.

***********

Mfv.I.10.265/2015/6.

A Kúria a dr. Anda Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kelen Dóra ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 8.M.156/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.25.175/2013/11. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.25.175/2013/11. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.

I n d o k o l á s

A felperes 2004. szeptember 18-án létesített az alperes jogelődjével a B. Kft-vel határozatlan idejű munkaviszonyt. A munkaszerződés munkakörét üzletkötőként határozta meg, személyi alapbérét havi 150.000 forintban rögzítette. 2005. augusztus 1-jétől a felperes személyi alapbére havi 200.000 forintra emelkedett. Ezen a havi bérjegyzéken az alperes a személyi alapbéren túl 90.000 forint mozgóbért, és a 2005. szeptembertől decemberig terjedő időre vonatkozóan havi 95.000 forint mozgóbért tüntetett fel. A 2006. január havi bérjegyzék szerint a felperes mozgóbére 101.000 forint volt.

2006. január 1-jétől a felperes szülési szabadságon, majd a gyermeke otthoni gondozására figyelemmel fizetés nélküli szabadságon volt.

A 2009. június 9-én kelt, az alperesnél hatályos szabályzat szerint havonta 12.000 forint értékű melegétel-utalványt kaptak a munkavállalók, amely összeg 2010. január 4-étől havi 18.000 forintra emelkedett.

A felperes 2009. december 21-étől kezdődően szabadságon volt, majd 2010. május 10-étől ismét munkába állt. Ezt követően több alkalommal saját jogán, vagy a gyermeke ápolása címén táppénzben részesült.

Az alperes ügyvezetője a 2011. január 1-jén kelt utasításában arra hívta fel KT. projektmenedzsert, hogy a felperes mint projektfelelős távollétében napi munkavégzése során - saját munkakörét kiegészítve - lássa el azon feladatok egy részét, amely egyébként a felperes tevékenységi körébe tartozik.

Az alperes 2011. január 3-án rendes felmondást közölt a felperessel, aki az átvételt követően bejelentette, hogy 2010. december 31-étől táppénzes állományban van.

Az alperes 2011. január 12-én - a munkába állás előtt - beutalót küldött a felperesnek munkaköri alkalmassági vizsgálatra, amelyen munkakörként üzletkötőt tüntetett fel.

Az alperes a 2011. január 20-án kelt levelében felhívta a felperest, hogy igazolja a 2011. január 10-étől tartó távollétét. A felperes 2011. február 4-én arról tájékoztatta, hogy 2011. január 3-án az alperes már megszüntette a munkaviszonyát.

Az alperes 2011. február 7-én rendkívüli felmondással élt rögzítve, hogy a jogviszony 2011. február 14-én szűnik meg. A kiadandó igazolásokon a felperes munkaköreként üzletkötő-ügynököt tüntettek fel.

A Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.24.838/2012/3. számú közbenső ítéletével a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.M.156/2011/27. számú közbenső ítéletét hatályában fenntartotta megállapítva, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát rendkívüli felmondással, és az a közbenső ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság a jogellenes munkaviszony megszüntetésre tekintettel kötelezze az alperest elmaradt munkabére, 2 havi végkielégítésnek megfelelő összeg, 45 nap felmondási időre járó átlagkereset, 2011. február 15-étől 2012. február 26-áig járó szabadságmegváltás, 2011. január 1-jétől 2012. február 26-áig havi 14.000 forint étkezési hozzájárulás, és az 1992. évi XXII. tv. (régi Mt.) 100. § (4) bekezdése alapján 12 havi átlagkereset megfizetésére. A havi átlagkeresetét 377.000 forintban jelölte meg, amely 200.000 forint személyi alapbérből, 101.000 forint mozgóbérből, és 76.000 forintban megjelölt infláció szerinti bérnövekedésből tevődött össze.

A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az általa megjelölt napokra (fizetett ünnep és fizetett szabadság) járó mozgóbér megfizetésére is.

Kártérítési igényét arra alapította, hogy a fennálló hitelét szándékában állt visszafizetni, de erre a munkaviszonya megszűnése miatt nem volt mód. Ezért 2011. márciusában még 6.500 forint, valamint 2011. október 4-ével 5.500 forint éves hitelkártya díjat is felszámított a bank. Kérte ezért a 2011. január 1-je és 2013. május 29-e között összesen 157.635 forint kamat mint kártérítés megfizetését. Előadta, hogy 2011. januárjában munkáltatói igazolást kért az alperestől, hogy hitelt tudjon felvenni, ilyet azonban nem kapott. A svájci frank alapú hitelét nem tudta a rendelkezésre álló idő alatt, 2012. február 29-éig a 180 forintos árfolyamon végtörleszteni, ezért 1.815.040 forint kár érte.

A rendes felmondásban foglaltak ellenére az alperes nem fizette meg a végkielégítést és a további egy havi munkabért. Ennek 16 %-os személyi jövedelemadója alól mentesült volna, annak későbbi kifizetése esetén azonban ezt meg kellett térítenie. Ezen a címen 180.960 forint megfizetését kérte.

Zálogba adott értéktárgyak után 13.185 forint megfizetését igényelte.

Hivatkozott arra is, hogy a V. Egészségpénztári tagként 100.000 forint adó-visszatérítést nem tudott érvényesíteni, mert a kifizetett bére miatt az alperes hibájából csak 2.421 forint adója keletkezett. A felperes a fenti összegek után késedelmi kamat és perköltség megtérítését is kérte.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.M.156/2011/37. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 3.486.144 forintot, és ebből 196.000 forint után 2011. július 30-ától, 942.476 forint után 2012. április 7. napjától járó kamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kimondta, hogy a felek a költségeiket maguk viselik, az alperes pedig eljárási illeték viselésére köteles.

Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 100. §-ának (4), (6), és (7) bekezdésében foglaltakra. Rögzítette, hogy a 2011. február 14. és 2013. május 29. közötti időszak tekinthető az elszámolási időnek.

A bíróság az alperes átlagkereset-számítását vette alapul, mert az megfelelt az Mt. 152. §-ában foglaltaknak. A csatolt bérjegyzékek alapján rögzítette, hogy a felperes részére 2005. augusztus és 2006. január hónap között mozgóbért fizettek, amely a teljesítménybér egyik típusa. Az alperesnek az inflációkövető béremelésre jogszabályi kötelezettsége nem volt, a felperes sem hivatkozott arra, hogy e tekintetben közöttük megállapodás jött volna létre, és a csatolt okiratokból sem lehetett a bérfejlesztésre következtetni.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!