A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32098/2017/17. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 18. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 138. §, 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. §, 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 48. §] Bíró: Ferenczy Katalin

Főváros.i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

7.K.32.098/2017/17.

A ...i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda - dr. Melléthei-Barna Anita ügyvéd - (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes (cím.) a dr. Ignéczi Anita jogtanácsos által képviselt ... ... Kormányhivatala (alperes címe) alperes ellen, helyi adó ügyben hozott .... számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amelybe az alperes pernyertessége érdekében a Pacsay & Sándor Ügyvédi Iroda - dr. Sándor Tamás Zoltán ügyvéd - (alperesi beavatkozói képviselő címe) által képviselt alperesi beavatkozó(alperesi beavatkozó címe) beavatkozott, meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság a z alperes ... ügyiratszámú határozatát az elsőfokú hatósága .... számú határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi a bíróság az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 40.000,- Ft (negyvenezer forint), az ÁFA összegét is magában foglaló perköltséget.

A kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes tulajdona a ... .... kerület, ... út, ... helyrajzi számú telekadóköteles ingatlan (a továbbiakban: az ingatlan).

... ... .... kerület ... Önkormányzatának Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2017. február 9-én kelt ... ügyiratszámú határozatában (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a felperes terhére az ingatlan után, 2017. január 1-jétől évi 98.558.340,- forint telekadót állapított meg a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 18. §-a és és ... .... Kerület ... Önkormányzata Képviselő-testülete helyi adókról szóló 30/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 7. § (2) bekezdése és (3) bekezdésének d) pontja alapján.

A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes mint másodfokú hatóság a 2017. április 21-én kelt ... számú határozatával (a továbbiakban: alperesi határozat) az elsőfokú határozatot helybenhagyta az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 138. §-a alapján. Indokolása szerint, az elsőfokú hatóság a Htv. 6. § c) és 7. § b) pontjainak megfelelően állapította meg az Ör. 7. § (3) bekezdés d) pontja alapján a felperest az ingatlan után terhelő 335 forint/m2 telekadó mértéket. A jogalkotó az Ör. megalkotásakor figyelemmel volt az egyes adóalanyok teherbíró képességére is, valamint az Ör. nem egyetlen adóalanyt céloz, azaz normatív jellegű. Az elsőfokú hatóság és az alperes mint jogalkalmazó szervek az Ör.-ben megállapított adómértéket kellett alkalmazzák az ingatlan vonatkozásában.

A felperes a törvényi határidőben előterjesztett keresetében kérte az alperesi határozat elsőfokú határozatra kiterjedő megváltoztatását. Elsődleges kérelme indokául előadta, hogy az ingatlan nem tartozik az Ör. 7. § (3) bekezdés d) pontja, hanem az Ör. 7. § (2) bekezdése alá. Az Ör. 7. § (3) bekezdés d) pontja által alkalmazott "... északi részén húzódó területen" meghatározás nem rögzíti a speciális adómértékkel terhelt területrész pontos határait, továbbá, annak zárójelben foglalt kiegészítése sem definiálja az Ör. vonatkozásában a ... északi részének tekintendő területet, mivel kizárólag hat, a helyrajzi számaik alapján azonosítható ingatlant nevez meg. Az Ör. más, a telekadó szempontjából speciális övezet kialakítása esetében korábban használt, illetve más pontjában jelenleg is használt "által behatárolt területen" jogszabályi fordulatot nem alkalmazza. Álláspontja szerint, az Ör. 7. § (3) bekezdés d) pontjának alperesi értelmezése a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdése szerinti normavilágosság követelményével ellentétes. Hivatkozott a Kúria .... számú döntésére is. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság kezdeményezzen a Kúria önkormányzati tanácsánál az Ör. felülvizsgálatával kapcsolatos nemperes eljárást a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 48. § (3) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 155/C. §-a alapján. E körben előadta, hogy az Ör. a Htv. 7. § g) pontjával ellentétes, diszkriminatív és konfiskáló jellegű. Az ingatlan jelenleg ténylegesen nem beépíthető a helyi építési szabályzatnak és a kerületi szabályozási tervnek az ingatlan beépíthetőségére vonatkozó rendelkezései hiányában, amiből következően a felperes azt az annak megvásárláskori céljának megfelelően hasznosítani nem tudja. Az ingatlan övezeti besorolása a jelenleg hatályos TSZT és FRSZ alapján városi park, amely közparknak szánt területen igen alacsony beépítési százalék mellett, meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetőek el. Hivatkozott a Kúria ... számú határozatának 17., a ... számú határozat 15., 18., 29., a ... számú határozat 21. és a ... számú határozat 21. pontjaira is.

Az alperes az ellenkérelmében fenntartotta a határozatában foglaltakat. Kérte a kereset és Kúria eljárásának kezdeményezése iránti kérelem elutasítását.