604/B/1990. AB határozat
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 364. §-a, továbbá mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 364. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány elutasítja.
A Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett választottbíróság eljárási szabályzata alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt az Alkotmánybíróság - érdemi vizsgálat nélkül - visszautasítja.
INDOKOLÁS
1. Vitás ügyeknek nem állami bíróságok előtt történő eldöntését szabályozza az 1952. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) a választottbírósági eljárásról szóló XXIV. fejezete.
A hatályos magyar jog szerint a választottbíróság fő fajai az ún. eseti (ad hoc) és az állandó szervezettel működő választottbíróság. Ez utóbbi a Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett Kamarai Választottbíróság (a továbbiakban: Kamarai Választottbíróság), melynek hatáskörébe azoknak a - meghatározott körű -ügyeknek az eldöntése tartozik, amelyekre nézve a felek választottbírósági megállapodásban alávetették magukat.
Az eseti választottbíróság eljárási szabályait elsősorban maguk a felek állapíthatják meg; a Pp. 361-363. §-ai csak szűk körben írnak elő garanciális jellegű eljárási szabályokat. Perorvoslatnak és törvényességi óvásnak helye nincs, de - meghatározott esetekben - az ítélet (egyezség) érvénytelenítését lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól (Pp. 362. §).
A Pp. 364. § (1) bekezdése szerint a 361-363. §-ok a Kamarai Választottbíróság eljárására nem alkalmazhatók. E körben tehát korlátozottan sem érvényesül a rendes bírósági eljárásra való jog.
A Kamarai Választottbíróság eljárása szabályait nyilvánosan közzétett Szabályzatában maga állapítja meg. A hatályos Szabályzat szerint a Választottbíróság ítélete "végleges és kötelező", a kiegészítési és kijavítási kérelmen túl más jogorvoslatra nem ad lehetőséget.
2. Az indítványozók szerint alkotmányellenes a Pp. 364. § (1) bekezdésének az a rendelkezése, amely nem terjeszti ki az eseti választottbíróságok tekintetében fennálló bírósági megtámadási jogot a Kamarai Választottbíróság eljárására, ezáltal megfosztja az érdekelteket a jogorvoslat alkotmányos alapjogától [Alkotmány 57. § (5) bekezdés].
Alkotmánysértőnek tartják továbbá az indítványozók a Szabályzatot annyiban, amennyiben az kizárja az ítélet ellen a perújítást. Ha pedig a perújítás erre vonatkozó kifejezett szabályok hiányában nem lehetséges, a szabályozás elmaradásával előidézett alkotmányellenes mulasztás megállapítását kérték.
3. Az indítványok részben alaptalanok, részben érdemi vizsgálatra alkalmatlanok.
a) Az Alkotmány 57. § (5) bekezdése szerint a személyeknek alapvető joga az, hogy - a törvényekben meghatározottak szerint - jogorvoslattal élhessenek az olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, amely jogukat, vagy jogos érdeküket sérti.
E jogosultsággal nem áll ellentétben az, hogy a személyek - meghatározott esetekben - a jogorvoslathoz fűződő joguk gyakorlását mellőzzék vagy azt maguk kizárják.
A választottbíróság - miként az az elnevezéséből és jogi szabályozottságából is következik - a szerződéses szabadság alapján választható szerv a jogviták eldöntésére. A választással az érdekeltek egyúttal elfogadják a Kamarai Választottbíróságnak azt az általuk is előzetesen megismerhető szabályzatba foglalt eljárási rendjét, amely szerint a leendő döntés ellen nincs, vagy csak korlátozottan van jogorvoslati lehetőség.
A Pp.-nek az a támadott szabálya, amely a Kamarai Választottbíróság esetében az egyéb választottbíróságok eljárására kötelező szabályok alól kivételt tesz és a jogorvoslat tekintetében is a szervezet szabályozását teszi lehetővé, az indítványban felhozott alkotmányos alapjogot nem sérti.
A Pp. vizsgált szabályának alkotmányszerűségét nem érinti az, hogy bizonyos ügyekben a Kamarai Választottbíróság eljárásának kikötéséről nemzetközi egyezmény rendelkezik (Moszkvai Egyezmény - a volt KGST országok viszonylatában).
E nemzetközi egyezményt kihirdető jogszabály (1973. évi 23. tvr.) alkotmányosságát az Alkotmánybíróság - indítvány hiányában - nem vizsgálta.
b) A Szabályzat alkotmányossági felülbírálására az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. (a továbbiakban: ABtv.) 1. § b) pontja szerint a vizsgálat tárgya "jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze" lehet. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. rendelkezései értelmében pedig a Szabályzat nem minősül sem jogszabálynak, sem az állami irányítás egyéb jogi eszközének.
c) Mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértése sem állapítható meg (ABtv. 49. §). A választottbírósági ítélet ellen a perújítás kizártsága a Pp. szabályaiból levezethető, nincs tehát olyan jogalkotásbeli mulasztás, amely az alkotmánysértés megállapítására és a pótlás elrendelésére okot adna.
Az érdemben elbírálható indítványt az Alkotmánybíróság elutasította, egyebekben pedig - érdemi vizsgálat nélkül - visszautasította.
Budapest, 1992. január 14.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró