1960. évi 16. törvényerejű rendelet
a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Szófiában, 1959. évi december hó 14. napján aláírt alapokmányának kihirdetéséről
(A megerősítő okirat letétele a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormányánál, Moszkvában, 1960. február 18-án megtörtént, az alapokmány 1960. április 13-án hatálybalépett.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Szófiában, 1959. évi december hó 14. napján aláírt alapokmányát a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett alapokmány hiteles magyar fordítása a következő:
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának
ALAPOKMÁNYA
Az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság kormányai
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az államaik között sikeresen megvalósuló gazdasági együttműködés elősegíti népgazdaságuk legésszerűbb fejlesztését, lakosságuk életszínvonalának emelkedését, valamint ezen államok együvétartozásának és összeforrottságának erősödését;
ELTÖKÉLVE, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás következetes megvalósítása alapján a szocializmusnak és a kommunizmusnak államaikban való felépítése és a tartós világbéke biztosítása érdekében a továbbiakban is fejlesztik a sokoldalú gazdasági együttműködést;
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy az államaik közötti gazdasági együttműködés fejlesztése elősegíti az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában megjelölt célok elérését;
KINYILVÁNÍTVA azt a készségüket, hogy az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján minden más állammal is - tekintet nélkül társadalmi és államrendszerükre - fejlesztik gazdasági kapcsolataikat;
ELISMERVE a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának az államaik közötti gazdasági együttműködés szervezésében való egyre növekvő szerepét;
MEGÁLLAPODTAK, hogy e célok érdekében elfogadják a jelen alapokmányt.
I. cikk
Célkitűzések és alapelvek
1. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának célkitűzése, hogy a tagállamok erőfeszítéseinek összefogása és egybehangolása útján elősegítse ezekben az államokban a népgazdaság tervszerű fejlesztését, a gazdasági és műszaki fejlődés meggyorsítását, a kevésbé fejlett iparral rendelkező államok iparosítási szintjének emelését, a munka termelékenységének szakadatlan emelkedését és népeik jólétének állandó növekedését.
2. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa valamennyi tagállam szuverén egyenlőségének elvén alapszik.
A tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése a teljes egyenjogúság, a szuverenitás és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elveinek megfelelően történik.
II. cikk
Tagság
1. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának eredeti tagjai azok az államok, amelyek a jelen alapokmányt aláírták és megerősítették.
2. A Tanács tagjai közé felvehető más olyan európai állam is, mely osztja a Tanács célkitűzéseit és alapelveit, és kész vállalni a jelen alapokmányban foglalt kötelezettségeket.
Új tagok felvételéről a felvételt kérő állam hivatalos kérelme alapján a Tanács közgyűlése dönt.
3. A Tanácsból bármely tagállam a jelen alapokmány letéteményeséhez intézett bejelentéssel kiléphet. A bejelentés a letéteményes által való átvételt követő hat hónap elteltével válik hatályossá. A letéteményes az ilyen bejelentés átvételéről a tagállamokat értesíti.
4. A tagállamok egyetértenek abban, hogy
a) biztosítják a Tanács szervei általuk elfogadott ajánlásainak megvalósítását;
b) a jelen alapokmányban foglalt feladatkörök ellátásához a Tanácsnak és tisztviselőinek megadják a kellő támogatást;
c) a Tanács rendelkezésére bocsátják a Tanácsra ruházott feladatok teljesítéséhez szükséges anyagot és tájékoztatást;
d) tájékoztatják a Tanácsot a Tanács által elfogadott ajánlások végrehajtásának menetéről.
III. cikk
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége és jogköre
1. A jelen alapokmány I. cikkében megjelölt célkitűzéseknek és elveknek megfelelően a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa:
a) szervezi:
a tagállamok sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködését természeti erőforrásaik legésszerűbb felhasználása és a termelőerők fejlődésének meggyorsítása érdekében;
a tagállamok népgazdaságfejlesztési terveiből folyó gazdasági kapcsolatok legfontosabb kérdéseire vonatkozó ajánlások kidolgozását e tervek összehangolása érdekében;
a tagállamokat érdeklő gazdasági kérdések tanulmányozását;
b) közreműködik a tagállamok együttes intézkedéseinek kidolgozásában és végrehajtásában az alábbi területeken:
a tagállamok iparának és mezőgazdaságának fejlesztésében a szocialista nemzetközi munkamegoszlás következetes megvalósítása, a termelés szakosítása és kooperációja útján;
a közlekedés fejlesztésében, elsősorban a tagállamok egyre növekvő export-import és tranzit-szállításai lebonyolításának biztosításában;
a tagállamok közös létesítményeinek megvalósítását szolgáló beruházási hozzájárulások leghatékonyabb felhasználásában;
a tagállamok egymás közötti és más országokkal folytatott árucsereforgalmának és kölcsönös szolgáltatásainak fejlesztésében;
a tudományos-műszaki eredmények és a legfejlettebb termelési tapasztalatok kicserélésében;
c) egyéb, a Tanács célkitűzéseinek megvalósításához szükséges intézkedéseket foganatosít.
2. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hatáskörüknek megfelelően eljáró szervei útján jogosult a jelen alapokmánynak megfelelő ajánlásokat megtenni és határozatokat hozni.
IV. cikk
Ajánlások és határozatok
1. Ajánlások megtételére a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködéssel kapcsolatban kerül sor. Az ajánlásokat megvizsgálás céljából közölni kell a tagállamokkal.
A tagállamok az általuk elfogadott ajánlások megvalósítása érdekében kormányuk vagy más illetékes szerveik útján hazai joguknak megfelelően határozatokat hoznak.
2. Határozatok hozatalára szervezeti és eljárási kérdésekben kerül sor. A határozatok - ha nem tartalmaznak eltérő rendelkezést - a Tanács eljáró szerve üléséről készült jegyzőkönyv aláírásának napján lépnek hatályba.
3. A Tanácsban ajánlásokat és határozatokat csak az érdekelt tagállamok egyetértésével lehet hozni; minden tagállamnak jogában áll a Tanácsban tárgyalt bármely ügyben érdekeltségét bejelenteni.
Az ajánlások és határozatok hatálya nem terjed ki azokra az államokra, amelyek bejelentették, hogy az adott kérdésben nem érdekeltek. A későbbiek során azonban minden ilyen állam csatlakozhat a többi tagállam által elfogadott ajánláshoz vagy határozathoz.
V. cikk
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szervei
1. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a jelen alapokmány III. cikkében meghatározott tevékenység és jogkör ellátására a következő fő szervekkel rendelkezik:
a közgyűlés,
a tagállamok tanácsképviselői értekezlete,
az állandó bizottságok,
a titkárság.
2. Egyéb szerveket - a szükséghez képest - a jelen alapokmánynak megfelelően kell létrehozni.
VI. cikk
A közgyűlés
1. A közgyűlés a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legfelsőbb szerve. A közgyűlés jogosult a Tanács hatáskörébe tartozó minden kérdés megvitatására és a jelen alapokmánynak megfelelően ajánlások és határozatok meghozatalára.
2. A közgyűlés az összes tagállamok küldöttségeiből áll. Az egyes tagállamok küldöttségének tagjait kormányaik jelölik ki.
3. A közgyűlés évente két rendes ülésszakot tart; a közgyűlés ülésszakait egymás után az egyes tagállamok fővárosaiban tartják, azon tagállam küldöttsége vezetőjének elnökletével, ahol a közgyűlés összeül.
4. Rendkívüli közgyűlést a tagállamok legalább egyharmadának kérésére vagy hozzájárulásával lehet összehívni.
5. A közgyűlés:
a) megvizsgálja:
a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés kérdéseivel kapcsolatban a tagállamoknak, valamint a tagállamok tanácsképviselői értekezletének, az állandó bizottságoknak és a Tanács titkárságának javaslatait;
a Tanács titkárságának a Tanács tevékenységéről előterjesztett beszámolóját;
b) meghatározza a Tanács más szervei tevékenységének irányát és a közgyűlés legközelebbi ülésszaka napirendjének főbb pontjait;
c) teljesíti mindazokat az egyéb feladatokat, melyek a Tanács célkitűzéseinek megvalósítása érdekében szükségesek.
6. A közgyűlés jogosult olyan szervek létrehozására, amelyeket szükségesnek lát a Tanács feladatainak ellátásához.
7. A közgyűlés állapítja meg saját eljárási szabályait.
VII. cikk
A tagállamok tanácsképviselői értekezlete
1. A tagállamok tanácsképviselői értekezlete valamennyi tagállam egy-egy képviselőjéből áll.
A tagállam tanácsképviselőjének a Tanács titkárságának székhelyén helyettese, megfelelő számú tanácsosa és más munkatársa van. A képviselő jogait a képviselő meghatalmazása alapján az értekezleten helyettese gyakorolja.
2. Az értekezlet a szükséghez képest tartja üléseit.
3. Az értekezletnek hatáskörén belül joga van a jelen alapokmánynak megfelelően ajánlásokat tenni és határozatokat hozni. Az értekezlet javaslatokat terjeszthet elbírálás végett a közgyűlés elé,
4. Az értekezlet:
a) megvizsgálja azokat a javaslatokat, amelyeket a tagállamok, az állandó bizottságok és a Tanács titkársága a közgyűlés által elfogadott ajánlások és határozatok végrehajtásának biztosítására terjesztenek elő, valamint a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés egyéb olyan kérdéseit, melyeket a közgyűlések közötti időben kell megoldani;
b) a szükséghez képest előzetesen megvitatja a tagállamoknak, az állandó bizottságoknak és a Tanács titkárságának javaslatait a közgyűlés legközelebbi ülésszakának napirendjére vonatkozólag;
c) összehangolja a Tanács állandó bizottságainak munkáját, megvizsgálja végzett munkájukra és további tevékenységükre vonatkozó beszámolóikat;
d) jóváhagyja:
a Tanács titkárságának létszámkeretét és költségvetését, valamint a Tanács titkárságának a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos beszámolóját;
az állandó bizottságok és a titkárság ügyrendjét;
e) szerveket hoz létre a Tanács titkársága pénzügyi tevékenységének ellenőrzésére;
f) teljesíti a jelen alapokmányból, valamint a közgyűlés által elfogadott ajánlásokból és határozatokból folyó egyéb feladatokat.
5. Az értekezlet a kérdések előzetes kidolgozása céljából segédszerveket hozhat létre.
6. Az értekezlet állapítja meg saját eljárási szabályait.
VIII. cikk
Állandó bizottságok
1. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa állandó bizottságait a közgyűlés hozza létre abból a célból, hogy elősegítsék a tagállamok közötti gazdasági kapcsolatok további fejlesztését és szervezzék ezen országok egyes népgazdasági ágazatai között a sokoldalú gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködést.
Az állandó bizottságok ügyrendjét a tagállamok tanácsképviselői értekezlete hagyja jóvá,
2. Az állandó bizottságokba minden tagállam kijelöli képviselőit.
3. Az állandó bizottságok hatáskörükön belül jogosultak a jelen alapokmánynak megfelelően ajánlások és határozatok meghozatalára. A bizottságok továbbá elbírálás végett javaslatokat terjeszthetnek a közgyűlés és a tagállamok tanácsképviselői értekezlete elé.
4. Az állandó bizottságok intézkedéseket dolgoznak ki és javaslatokat készítenek a jelen cikk 1. bekezdésében említett gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés valóraváltása érdekében, ezenkívül a jelen alapokmányból, továbbá a közgyűlés által és a tagállamok tanácsképviselői értekezlete által elfogadott ajánlásokból és határozatokból folyó más feladatokat is ellátnak.
Az állandó bizottságok a tagállamok tanácsképviselői értekezlete elé évi beszámolót terjesztenek végzett munkájukról és további tevékenységükről.
5. Az állandó bizottságok üléseiket rendszerint a közgyűlés által meghatározott állandó székhelyükön tartják.
6. Az állandó bizottságok szükség szerint segédszerveket hozhatnak létre. E szervek összetételét és hatáskörét, valamint üléseik helyét maguk a bizottságok határozzák meg.
7. Az állandó bizottságoknak a bizottság titkárának vezetése alatt álló titkársága van. A bizottság titkárságának személyzete a Tanács titkárságának állományába tartozik és fenntartása ennek költségvetését terheli.
8. Az állandó bizottságok állapítják meg saját eljárási szabályaikat.
IX. cikk
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkársága
1. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkársága a Tanács titkárából, ennek helyetteseiből és a titkárság feladatainak ellátásához szükséges személyzetből áll.
A közgyűlés nevezi ki a titkárt és helyetteseit, akik a Tanács titkárságának munkáját irányítják. A titkárság személyzete - a Tanács titkársága ügyrendjének megfelelően - a tagállamok állampolgáraiból áll.
A Tanács titkára a Tanács legfőbb igazgatási tisztviselője. Ő képviseli a Tanácsot a tagállamok és más országok hivatalos személyei és szervezetei előtt, továbbá a nemzetközi szervezetek előtt. A Tanács titkára meghatalmazhatja helyetteseit, valamint a titkárság munkatársait, hogy nevében eljárjanak.
A titkár és helyettesei a Tanács szerveinek minden ülésén részt vehetnek.
2. A Tanács titkársága:
a) előterjeszti a közgyűlés rendes ülésszakán a Tanács tevékenységéről szóló beszámolót;
b) közreműködik a közgyűléseknek, a tagállamok tanácsképviselői értekezleteinek, a Tanács-állandó bizottságai üléseinek, továbbá az e szervek határozatai alapján összehívott más értekezletek előkészítésében és megtartásában;
c) tájékoztatókat és tanulmányokat készít a közgyűlés vagy a tagállamok tanácsképviselői értekezletének megbízásából a tagállamoktól kapott anyag alapján, továbbá anyagot tesz közzé ezeknek az államoknak a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködésére vonatkozóan;
d) előkészíti:
a Tanács illetékes szervei által való megvizsgálás céljából a Tanács munkáját érintő javaslatokat;
a tagállamok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kérdéseire vonatkozó tájékoztatókat és adatszolgáltatásokat;
e) a Tanács állandó bizottságaival együtt szervezi a közgyűlés és a tagállamok tanácsképviselői értekezlete ajánlásainak és határozatainak alapján a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés kérdéseivel kapcsolatos többoldalú megállapodások tervezeteinek előkészítését;
f) teljesíti a jelen alapokmányból, a Tanácsban hozott ajánlásokból és határozatokból, valamint a Tanács titkárságának ügyrendjéből folyó egyéb feladatokat.
3. A Tanács titkára, helyettesei és a titkárság személyzete szolgálati kötelezettségeik teljesítése során nemzetközi tisztviselői minőségben járnak el.
4. A Tanács titkárságának székhelye Moszkva.
X. cikk
Más országok részvétele a Tanács munkájában
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szerveinek munkájában való részvételre meghívhat olyan államokat is, amelyek nem tagjai a Tanácsnak.
Azokat a feltételeket, amelyek szerint ezen államok képviselői a Tanács szerveinek munkájában részt vehetnek, a Tanács határozza meg az illető államokkal való megegyezés alapján.
XI. cikk
Kapcsolat nemzetközi szervezetekkel
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa kapcsolatokat létesíthet és tarthat fenn az ENSZ gazdasági szervezeteivel és más nemzetközi szervezetekkel,
E kapcsolatok jellegét és formáját a Tanács a megfelelő nemzetközi szervezetekkel való megállapodás alapján állapítja meg.
XII. cikk
Pénzügyi kérdések
1. A titkárság fenntartásának kiadásait és működésének költségeit a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai viselik. A tagállamok költségviselési arányát a közgyűlés állapítja meg, más pénzügyi kérdésekben pedig a tagállamok tanácsképviselői értekezlete dönt.
2. A Tanács titkársága minden naptári év költségvetéséről elszámolást ad a tagállamok tanácsképviselői értekezletének.
3. A közgyűlésen, a tagállamok tanácsképviselői értekezletén, a Tanács állandó bizottságainak ülésein, valamint a Tanács szervezetén belül tartott értekezleteken résztvevők költségeit az az állam viseli, amely képviselőit ezekre az ülésekre, illetve értekezletekre kiküldötte.
4. A jelen cikk 3. bekezdésében említett ülések és értekezletek megrendezésével kapcsolatos költségeket az az állam viseli, ahol ezeket az üléseket, illetve értekezleteket tartják,
XIII. cikk
Vegyes rendelkezések
1. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát a Tanács minden tagállamában megilleti a feladatainak ellátásához és célkitűzéseinek megvalósításához szükséges jogképesség.
2. A Tanácsot, valamint a tagállamok képviselőit és a Tanács tisztviselőit minden tagállam területén megilletik a jelen alapokmányban foglalt feladatkörök ellátásához és célkitűzések megvalósításához szükséges kiváltságok és mentességek.
3. A jelen cikkben említett jogképességet, kiváltságokat és mentességeket külön egyezmény szabályozza.
4. A jelen alapokmány rendelkezései nem érintik a Tanács tagállamainak más nemzetközi szervezetekben fennálló tagságából, valamint az általuk kötött nemzetközi szerződésekből eredő jogait és kötelezettségeit,
XIV. cikk
Nyelvhasználat
Minden tagállam nyelve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának hivatalos nyelve.
A Tanács munkanyelve az orosz nyelvi
XV. cikk
Az alapokmány megerősítése és hatálybalépése
1. A jelen alapokmányt az aláíró államok saját alkotmányos eljárásuknak megfelelően megerősítik.
2. A megerősítő okiratokat megőrzésre a jelen alapokmány letéteményesének kell átadni.
3 A jelen alapokmány akkor lép hatályba, mihelyt valamennyi aláíró állam átadta megőrzésre a megerősítő okiratokat, s erről a letéteményes értesíti ezeket az államokat.
4. Minden olyan államra nézve, melyet a jelen alapokmány II. cikkének 2. bekezdése szerint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába felvesznek, és amely a jelen alapokmányt megerősíti, az alapokmány azon a napon lép hatályba, amikor az illető állam a megerősítő okiratot megőrzésre átadta, s erről a letéteményes értesíti a Tanács többi tagállamát.
XVI. cikk
Az alapokmány módosítása
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának minden tagállama javaslatot tehet a jelen alapokmány módosítására.
Az alapokmánynak a közgyűlés által jóváhagyott módosításai akkor lépnek hatályba, amikor a módosításokat megerősítő okiratokat a Tanács valamennyi tagállama átadta a letéteményesnek.
XVII. cikk
Zárórendelkezések
A jelen alapokmány egy példányban, orosz nyelven készült. Az alapokmányt megőrzésre a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormányának kell átadni, mely az alapokmány hitelesített másolatát megküldi a Tanács minden más tagállama kormányának, továbbá értesíti e kormányokat és a Tanács titkárát a megerősítő okiratoknak a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányánál megőrzésre való elhelyezéséről.
Ennek hiteléül a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai kormányainak képviselői a jelen alapokmányt aláírták.
Szófia, 1959. december 14.
Az Albán Népköztársaság Kormánya megbízásából
A. Kellezi
A Bolgár Népköztársaság Kormánya megbízásából
R. Damjanov
A Magyar Népköztársaság Kormánya megbízásából
Apró Antal
A Német Demokratikus Köztársaság Kormánya megbízásából
B. Leuschner
A Lengyel Népköztársaság Kormánya megbízásából
P. Jarosevics
A Román Népköztársaság Kormánya megbízásából
A. Birledeanu
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormánya megbízásából
A. Koszigin
A Csehszlovák Köztársaság Kormánya megbízásából
O. Simunek
3. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1960. április 13-i hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gondoskodik.
Dobi István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Kristóf István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára