1960. évi 16. törvényerejű rendelet

a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Szófiában, 1959. évi december hó 14. napján aláírt alapokmányának kihirdetéséről

(A megerősítő okirat letétele a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormányánál, Moszkvában, 1960. február 18-án megtörtént, az alapokmány 1960. április 13-án hatálybalépett.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Szófiában, 1959. évi december hó 14. napján aláírt alapokmányát a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett alapokmány hiteles magyar fordítása a következő:

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának

ALAPOKMÁNYA

Az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság kormányai

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az államaik között sikeresen megvalósuló gazdasági együttműködés elősegíti népgazdaságuk legésszerűbb fejlesztését, lakosságuk életszínvonalának emelkedését, valamint ezen államok együvétartozásának és összeforrottságának erősödését;

ELTÖKÉLVE, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás következetes megvalósítása alapján a szocializmusnak és a kommunizmusnak államaikban való felépítése és a tartós világbéke biztosítása érdekében a továbbiakban is fejlesztik a sokoldalú gazdasági együttműködést;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy az államaik közötti gazdasági együttműködés fejlesztése elősegíti az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában megjelölt célok elérését;

KINYILVÁNÍTVA azt a készségüket, hogy az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján minden más állammal is - tekintet nélkül társadalmi és államrendszerükre - fejlesztik gazdasági kapcsolataikat;

ELISMERVE a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának az államaik közötti gazdasági együttműködés szervezésében való egyre növekvő szerepét;

MEGÁLLAPODTAK, hogy e célok érdekében elfogadják a jelen alapokmányt.

I. cikk

Célkitűzések és alapelvek

1. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának célkitűzése, hogy a tagállamok erőfeszítéseinek összefogása és egybehangolása útján elősegítse ezekben az államokban a népgazdaság tervszerű fejlesztését, a gazdasági és műszaki fejlődés meggyorsítását, a kevésbé fejlett iparral rendelkező államok iparosítási szintjének emelését, a munka termelékenységének szakadatlan emelkedését és népeik jólétének állandó növekedését.

2. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa valamennyi tagállam szuverén egyenlőségének elvén alapszik.

A tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése a teljes egyenjogúság, a szuverenitás és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elveinek megfelelően történik.

II. cikk

Tagság

1. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának eredeti tagjai azok az államok, amelyek a jelen alapokmányt aláírták és megerősítették.

2. A Tanács tagjai közé felvehető más olyan európai állam is, mely osztja a Tanács célkitűzéseit és alapelveit, és kész vállalni a jelen alapokmányban foglalt kötelezettségeket.

Új tagok felvételéről a felvételt kérő állam hivatalos kérelme alapján a Tanács közgyűlése dönt.

3. A Tanácsból bármely tagállam a jelen alapokmány letéteményeséhez intézett bejelentéssel kiléphet. A bejelentés a letéteményes által való átvételt követő hat hónap elteltével válik hatályossá. A letéteményes az ilyen bejelentés átvételéről a tagállamokat értesíti.

4. A tagállamok egyetértenek abban, hogy

a) biztosítják a Tanács szervei általuk elfogadott ajánlásainak megvalósítását;

b) a jelen alapokmányban foglalt feladatkörök ellátásához a Tanácsnak és tisztviselőinek megadják a kellő támogatást;

c) a Tanács rendelkezésére bocsátják a Tanácsra ruházott feladatok teljesítéséhez szükséges anyagot és tájékoztatást;

d) tájékoztatják a Tanácsot a Tanács által elfogadott ajánlások végrehajtásának menetéről.

III. cikk

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége és jogköre

1. A jelen alapokmány I. cikkében megjelölt célkitűzéseknek és elveknek megfelelően a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa:

a) szervezi:

a tagállamok sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködését természeti erőforrásaik legésszerűbb felhasználása és a termelőerők fejlődésének meggyorsítása érdekében;

a tagállamok népgazdaságfejlesztési terveiből folyó gazdasági kapcsolatok legfontosabb kérdéseire vonatkozó ajánlások kidolgozását e tervek összehangolása érdekében;

a tagállamokat érdeklő gazdasági kérdések tanulmányozását;

b) közreműködik a tagállamok együttes intézkedéseinek kidolgozásában és végrehajtásában az alábbi területeken:

a tagállamok iparának és mezőgazdaságának fejlesztésében a szocialista nemzetközi munkamegoszlás következetes megvalósítása, a termelés szakosítása és kooperációja útján;

a közlekedés fejlesztésében, elsősorban a tagállamok egyre növekvő export-import és tranzit-szállításai lebonyolításának biztosításában;

a tagállamok közös létesítményeinek megvalósítását szolgáló beruházási hozzájárulások leghatékonyabb felhasználásában;

a tagállamok egymás közötti és más országokkal folytatott árucsereforgalmának és kölcsönös szolgáltatásainak fejlesztésében;

a tudományos-műszaki eredmények és a legfejlettebb termelési tapasztalatok kicserélésében;

c) egyéb, a Tanács célkitűzéseinek megvalósításához szükséges intézkedéseket foganatosít.

2. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hatáskörüknek megfelelően eljáró szervei útján jogosult a jelen alapokmánynak megfelelő ajánlásokat megtenni és határozatokat hozni.

IV. cikk

Ajánlások és határozatok

1. Ajánlások megtételére a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködéssel kapcsolatban kerül sor. Az ajánlásokat megvizsgálás céljából közölni kell a tagállamokkal.

A tagállamok az általuk elfogadott ajánlások megvalósítása érdekében kormányuk vagy más illetékes szerveik útján hazai joguknak megfelelően határozatokat hoznak.

2. Határozatok hozatalára szervezeti és eljárási kérdésekben kerül sor. A határozatok - ha nem tartalmaznak eltérő rendelkezést - a Tanács eljáró szerve üléséről készült jegyzőkönyv aláírásának napján lépnek hatályba.

3. A Tanácsban ajánlásokat és határozatokat csak az érdekelt tagállamok egyetértésével lehet hozni; minden tagállamnak jogában áll a Tanácsban tárgyalt bármely ügyben érdekeltségét bejelenteni.

Az ajánlások és határozatok hatálya nem terjed ki azokra az államokra, amelyek bejelentették, hogy az adott kérdésben nem érdekeltek. A későbbiek során azonban minden ilyen állam csatlakozhat a többi tagállam által elfogadott ajánláshoz vagy határozathoz.

V. cikk

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szervei

1. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a jelen alapokmány III. cikkében meghatározott tevékenység és jogkör ellátására a következő fő szervekkel rendelkezik:

a közgyűlés,

a tagállamok tanácsképviselői értekezlete,

az állandó bizottságok,

a titkárság.

2. Egyéb szerveket - a szükséghez képest - a jelen alapokmánynak megfelelően kell létrehozni.

VI. cikk

A közgyűlés

1. A közgyűlés a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legfelsőbb szerve. A közgyűlés jogosult a Tanács hatáskörébe tartozó minden kérdés megvitatására és a jelen alapokmánynak megfelelően ajánlások és határozatok meghozatalára.

2. A közgyűlés az összes tagállamok küldöttségeiből áll. Az egyes tagállamok küldöttségének tagjait kormányaik jelölik ki.

3. A közgyűlés évente két rendes ülésszakot tart; a közgyűlés ülésszakait egymás után az egyes tagállamok fővárosaiban tartják, azon tagállam küldöttsége vezetőjének elnökletével, ahol a közgyűlés összeül.

4. Rendkívüli közgyűlést a tagállamok legalább egyharmadának kérésére vagy hozzájárulásával lehet összehívni.

5. A közgyűlés:

a) megvizsgálja:

a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés kérdéseivel kapcsolatban a tagállamoknak, valamint a tagállamok tanácsképviselői értekezletének, az állandó bizottságoknak és a Tanács titkárságának javaslatait;

a Tanács titkárságának a Tanács tevékenységéről előterjesztett beszámolóját;

b) meghatározza a Tanács más szervei tevékenységének irányát és a közgyűlés legközelebbi ülésszaka napirendjének főbb pontjait;

c) teljesíti mindazokat az egyéb feladatokat, melyek a Tanács célkitűzéseinek megvalósítása érdekében szükségesek.

6. A közgyűlés jogosult olyan szervek létrehozására, amelyeket szükségesnek lát a Tanács feladatainak ellátásához.

7. A közgyűlés állapítja meg saját eljárási szabályait.

VII. cikk

A tagállamok tanácsképviselői értekezlete

1. A tagállamok tanácsképviselői értekezlete valamennyi tagállam egy-egy képviselőjéből áll.

A tagállam tanácsképviselőjének a Tanács titkárságának székhelyén helyettese, megfelelő számú tanácsosa és más munkatársa van. A képviselő jogait a képviselő meghatalmazása alapján az értekezleten helyettese gyakorolja.

2. Az értekezlet a szükséghez képest tartja üléseit.

3. Az értekezletnek hatáskörén belül joga van a jelen alapokmánynak megfelelően ajánlásokat tenni és határozatokat hozni. Az értekezlet javaslatokat terjeszthet elbírálás végett a közgyűlés elé,

4. Az értekezlet:

a) megvizsgálja azokat a javaslatokat, amelyeket a tagállamok, az állandó bizottságok és a Tanács titkársága a közgyűlés által elfogadott ajánlások és határozatok végrehajtásának biztosítására terjesztenek elő, valamint a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés egyéb olyan kérdéseit, melyeket a közgyűlések közötti időben kell megoldani;

b) a szükséghez képest előzetesen megvitatja a tagállamoknak, az állandó bizottságoknak és a Tanács titkárságának javaslatait a közgyűlés legközelebbi ülésszakának napirendjére vonatkozólag;

c) összehangolja a Tanács állandó bizottságainak munkáját, megvizsgálja végzett munkájukra és további tevékenységükre vonatkozó beszámolóikat;

d) jóváhagyja:

a Tanács titkárságának létszámkeretét és költségvetését, valamint a Tanács titkárságának a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos beszámolóját;

az állandó bizottságok és a titkárság ügyrendjét;

e) szerveket hoz létre a Tanács titkársága pénzügyi tevékenységének ellenőrzésére;

f) teljesíti a jelen alapokmányból, valamint a közgyűlés által elfogadott ajánlásokból és határozatokból folyó egyéb feladatokat.

5. Az értekezlet a kérdések előzetes kidolgozása céljából segédszerveket hozhat létre.

6. Az értekezlet állapítja meg saját eljárási szabályait.

VIII. cikk

Állandó bizottságok

1. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa állandó bizottságait a közgyűlés hozza létre abból a célból, hogy elősegítsék a tagállamok közötti gazdasági kapcsolatok további fejlesztését és szervezzék ezen országok egyes népgazdasági ágazatai között a sokoldalú gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködést.

Az állandó bizottságok ügyrendjét a tagállamok tanácsképviselői értekezlete hagyja jóvá,

2. Az állandó bizottságokba minden tagállam kijelöli képviselőit.

3. Az állandó bizottságok hatáskörükön belül jogosultak a jelen alapokmánynak megfelelően ajánlások és határozatok meghozatalára. A bizottságok továbbá elbírálás végett javaslatokat terjeszthetnek a közgyűlés és a tagállamok tanácsképviselői értekezlete elé.

4. Az állandó bizottságok intézkedéseket dolgoznak ki és javaslatokat készítenek a jelen cikk 1. bekezdésében említett gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés valóraváltása érdekében, ezenkívül a jelen alapokmányból, továbbá a közgyűlés által és a tagállamok tanácsképviselői értekezlete által elfogadott ajánlásokból és határozatokból folyó más feladatokat is ellátnak.

Az állandó bizottságok a tagállamok tanácsképviselői értekezlete elé évi beszámolót terjesztenek végzett munkájukról és további tevékenységükről.

5. Az állandó bizottságok üléseiket rendszerint a közgyűlés által meghatározott állandó székhelyükön tartják.

6. Az állandó bizottságok szükség szerint segédszerveket hozhatnak létre. E szervek összetételét és hatáskörét, valamint üléseik helyét maguk a bizottságok határozzák meg.

7. Az állandó bizottságoknak a bizottság titkárának vezetése alatt álló titkársága van. A bizottság titkárságának személyzete a Tanács titkárságának állományába tartozik és fenntartása ennek költségvetését terheli.

8. Az állandó bizottságok állapítják meg saját eljárási szabályaikat.

IX. cikk

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkársága

1. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkársága a Tanács titkárából, ennek helyetteseiből és a titkárság feladatainak ellátásához szükséges személyzetből áll.

A közgyűlés nevezi ki a titkárt és helyetteseit, akik a Tanács titkárságának munkáját irányítják. A titkárság személyzete - a Tanács titkársága ügyrendjének megfelelően - a tagállamok állampolgáraiból áll.

A Tanács titkára a Tanács legfőbb igazgatási tisztviselője. Ő képviseli a Tanácsot a tagállamok és más országok hivatalos személyei és szervezetei előtt, továbbá a nemzetközi szervezetek előtt. A Tanács titkára meghatalmazhatja helyetteseit, valamint a titkárság munkatársait, hogy nevében eljárjanak.

A titkár és helyettesei a Tanács szerveinek minden ülésén részt vehetnek.

2. A Tanács titkársága:

a) előterjeszti a közgyűlés rendes ülésszakán a Tanács tevékenységéről szóló beszámolót;

b) közreműködik a közgyűléseknek, a tagállamok tanácsképviselői értekezleteinek, a Tanács-állandó bizottságai üléseinek, továbbá az e szervek határozatai alapján összehívott más értekezletek előkészítésében és megtartásában;

c) tájékoztatókat és tanulmányokat készít a közgyűlés vagy a tagállamok tanácsképviselői értekezletének megbízásából a tagállamoktól kapott anyag alapján, továbbá anyagot tesz közzé ezeknek az államoknak a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködésére vonatkozóan;

d) előkészíti:

a Tanács illetékes szervei által való megvizsgálás céljából a Tanács munkáját érintő javaslatokat;

a tagállamok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kérdéseire vonatkozó tájékoztatókat és adatszolgáltatásokat;

e) a Tanács állandó bizottságaival együtt szervezi a közgyűlés és a tagállamok tanácsképviselői értekezlete ajánlásainak és határozatainak alapján a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés kérdéseivel kapcsolatos többoldalú megállapodások tervezeteinek előkészítését;

f) teljesíti a jelen alapokmányból, a Tanácsban hozott ajánlásokból és határozatokból, valamint a Tanács titkárságának ügyrendjéből folyó egyéb feladatokat.

3. A Tanács titkára, helyettesei és a titkárság személyzete szolgálati kötelezettségeik teljesítése során nemzetközi tisztviselői minőségben járnak el.

4. A Tanács titkárságának székhelye Moszkva.

X. cikk

Más országok részvétele a Tanács munkájában

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szerveinek munkájában való részvételre meghívhat olyan államokat is, amelyek nem tagjai a Tanácsnak.

Azokat a feltételeket, amelyek szerint ezen államok képviselői a Tanács szerveinek munkájában részt vehetnek, a Tanács határozza meg az illető államokkal való megegyezés alapján.

XI. cikk

Kapcsolat nemzetközi szervezetekkel

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa kapcsolatokat létesíthet és tarthat fenn az ENSZ gazdasági szervezeteivel és más nemzetközi szervezetekkel,

E kapcsolatok jellegét és formáját a Tanács a megfelelő nemzetközi szervezetekkel való megállapodás alapján állapítja meg.

XII. cikk

Pénzügyi kérdések

1. A titkárság fenntartásának kiadásait és működésének költségeit a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai viselik. A tagállamok költségviselési arányát a közgyűlés állapítja meg, más pénzügyi kérdésekben pedig a tagállamok tanácsképviselői értekezlete dönt.

2. A Tanács titkársága minden naptári év költségvetéséről elszámolást ad a tagállamok tanácsképviselői értekezletének.

3. A közgyűlésen, a tagállamok tanácsképviselői értekezletén, a Tanács állandó bizottságainak ülésein, valamint a Tanács szervezetén belül tartott értekezleteken résztvevők költségeit az az állam viseli, amely képviselőit ezekre az ülésekre, illetve értekezletekre kiküldötte.

4. A jelen cikk 3. bekezdésében említett ülések és értekezletek megrendezésével kapcsolatos költségeket az az állam viseli, ahol ezeket az üléseket, illetve értekezleteket tartják,

XIII. cikk

Vegyes rendelkezések

1. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát a Tanács minden tagállamában megilleti a feladatainak ellátásához és célkitűzéseinek megvalósításához szükséges jogképesség.

2. A Tanácsot, valamint a tagállamok képviselőit és a Tanács tisztviselőit minden tagállam területén megilletik a jelen alapokmányban foglalt feladatkörök ellátásához és célkitűzések megvalósításához szükséges kiváltságok és mentességek.

3. A jelen cikkben említett jogképességet, kiváltságokat és mentességeket külön egyezmény szabályozza.

4. A jelen alapokmány rendelkezései nem érintik a Tanács tagállamainak más nemzetközi szervezetekben fennálló tagságából, valamint az általuk kötött nemzetközi szerződésekből eredő jogait és kötelezettségeit,

XIV. cikk

Nyelvhasználat

Minden tagállam nyelve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának hivatalos nyelve.

A Tanács munkanyelve az orosz nyelvi

XV. cikk

Az alapokmány megerősítése és hatálybalépése

1. A jelen alapokmányt az aláíró államok saját alkotmányos eljárásuknak megfelelően megerősítik.

2. A megerősítő okiratokat megőrzésre a jelen alapokmány letéteményesének kell átadni.

3 A jelen alapokmány akkor lép hatályba, mihelyt valamennyi aláíró állam átadta megőrzésre a megerősítő okiratokat, s erről a letéteményes értesíti ezeket az államokat.

4. Minden olyan államra nézve, melyet a jelen alapokmány II. cikkének 2. bekezdése szerint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába felvesznek, és amely a jelen alapokmányt megerősíti, az alapokmány azon a napon lép hatályba, amikor az illető állam a megerősítő okiratot megőrzésre átadta, s erről a letéteményes értesíti a Tanács többi tagállamát.

XVI. cikk

Az alapokmány módosítása

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának minden tagállama javaslatot tehet a jelen alapokmány módosítására.

Az alapokmánynak a közgyűlés által jóváhagyott módosításai akkor lépnek hatályba, amikor a módosításokat megerősítő okiratokat a Tanács valamennyi tagállama átadta a letéteményesnek.

XVII. cikk

Zárórendelkezések

A jelen alapokmány egy példányban, orosz nyelven készült. Az alapokmányt megőrzésre a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormányának kell átadni, mely az alapokmány hitelesített másolatát megküldi a Tanács minden más tagállama kormányának, továbbá értesíti e kormányokat és a Tanács titkárát a megerősítő okiratoknak a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányánál megőrzésre való elhelyezéséről.

Ennek hiteléül a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai kormányainak képviselői a jelen alapokmányt aláírták.

Szófia, 1959. december 14.

Az Albán Népköztársaság Kormánya megbízásából

A. Kellezi

A Bolgár Népköztársaság Kormánya megbízásából

R. Damjanov

A Magyar Népköztársaság Kormánya megbízásából

Apró Antal

A Német Demokratikus Köztársaság Kormánya megbízásából

B. Leuschner

A Lengyel Népköztársaság Kormánya megbízásából

P. Jarosevics

A Román Népköztársaság Kormánya megbízásából

A. Birledeanu

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormánya megbízásából

A. Koszigin

A Csehszlovák Köztársaság Kormánya megbízásából

O. Simunek

3. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1960. április 13-i hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára