A Szegedi Ítélőtábla Pf.20308/2007/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §] Bírók: Kasza Ferenc, Kissné dr. Koch Ágnes, Lakatos Péter

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.III.20.308/2007/3. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a képviselő neve (címe) által képviselt felperes neve (címe) ajtószám alatti lakos felperesnek, - a dr. Kmetovics Gyula ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében - amelybe a ... jogtanácsos által képviselt beavatkozó neve (címe) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében b e a v a t k o z o t t - a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2007. május hó 15. napján kelt 18.P.21.695/2006/30. sorszámú, és 31. sorszám alatt kijavított ítélete ellen az alperes részéről 32. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit részben - a kamat tekintetében - az alábbiak szerint újraszövegezve helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 3.000.000,-(Hárommillió) Ft után fizessen meg 2003. június hó 15. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11 %, míg 2005. január hó 1. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatát, míg 1.748.900,-(Egymillió-hétszáznegyvennyolcezer-kilencszáz) Ft után fizessen meg 2005. január hó 1. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatát.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes 2003. február 17. napján jelentkezett a körzeti orvosi tevékenységet ellátó alperes rendelőjében. A kezelőorvost tájékoztatta arról, hogy hátában tompa fájdalmat érez, amely ahhoz hasonló, mintha szüretelő puttonyt vagy kővel teli zsákot vinne. A kezelőorvos elvégezte az alapvető fizikális vizsgálatokat, családi anamnézist vett fel,

-2-

kikérdezte a felperest életmódbeli szokásairól és általános jelleggel laborvizsgálatot rendelt el. A fizikális vizsgálat során a felperes a gerincoszlop ütögetésére fájdalmat jelzett. Diagnózisként neuralgia, neuritis betegséget állapítottak meg és napi 3 x 1 Fortedol fájdalomcsillapító tabletta szedését rendelték el. A felperes február 20. napján ismételten orvosi vizsgálatra jelentkezett az alperesnél, állandósult hátfájásra panaszkodott, a kezelőorvos a vérnyomás emelkedettségére figyelemmel Accusid filmtablettát és ISO-MACK sprayt írt fel. A felperes a laborleletekkel február 27. napján kereste fel az alperes rendelését és változatlan státusa rögzítése mellett a laborvizsgálati eredmények miatt a kezelőorvos koleszterincsökkentő gyógyszert és az erősödő hátfájdalom miatt újabb fájdalomcsillapítót írt elő. 2003. március 31. és április 22. napján a felperes ismételten jelentkezett az alperes rendelésén, folyamatos és súlyosbodó hátfájdalmat jelzett, és ezen alkalmakkor a korábbi fájdalomcsillapítók, valamint Contramal Retard 100 mg-os filmtabletta használatát rendelték el. 2003. május 27. napján - a tovább erősödő fájdalmakra tekintettel - a felperes újólag felkereste az alperes rendelését, ahol a helyettesítő kezelőorvos ismételt gyógyszerezés mellett beutalta reumatológiai szakrendelésre. A 2003. június hó 5. napján elvégzett szakorvosi fizikális vizsgálat Kyphoscolyosis, Spondylosis Univ. és Lumbago betegséget diagnosztizáltak. Tilcotil injekció és a korábbi fájdalomcsillapító alkalmazását rendelték el. A felperes a 2003. június 13-i reumatológiai kontrollvizsgálaton már csak mentőautóval tudott megjelenni, a röntgenvizsgálati eredmények alapján megállapították, hogy a VI-VII. csigolya magasságában púp (gibbus) képződött, a két csigolya egymás felé tekintő záró lemeze felszívódott, a csigolyatestek egymásba roppantak, a ventral felé ék alakban megkeskenyedtek, a VIII-X. csigolyákon ventralisan kapocsképződés alakult ki. A szakrendelésen csontcintigráfiát és a primer tumor gyanúja miatt belgyógyászati kivizsgálást javasoltak, azzal azonban, hogy a felperes otthonába távozhat és a következő hét hétfőjén jelentkezzen háziorvosánál. 2003. június 15-re a felperes mindkét lábfeje bedagadt, alsó végtagjait nem tudta mozgatni, vizelettartási problémái alakultak ki. Az ügyeletes orvos a felperest a lakóhelye szerint illetékes kórház ideggyógyászati osztályára utalta be, ahol szteroid tartalmú gyógyszeres kezelést alkalmaztak, majd másnap mellkasröntgent és CT vizsgálatot végeztek el. 2003. június 16. napján a csigolya áttétes tumora diagnózissal a ... Idegsebészeti Klinikájára utalták be, ahol a felperesen azonnal gerincműtétet hajtottak végre. A szövettani vizsgálat csontvelőgyulladásnak megfelelő elváltozást igazolt.

A felperes VII. hátcsigolyájának csontvelőgyulladása következtében alakult ki a csigolyák egymásra roppanása és ennek következtében a bénulással járó állapot. Az alperes által elvégzett vizsgálatok - a felperes visszatérően jelzett panaszaira figyelemmel - nem voltak alkalmasak a helyes diagnózis felállítására. A kezdetben alkalmazott konzervatív kezelés, fájdalomcsillapítás megfelelő volt, azonban az első vizsgálat után két héttel a panaszok fennállta miatt már nem volt elegendő az erőteljesebb fájdalomcsillapító rendelése, az elvárható gondosság alapján a helyes eljárás az lett volna, ha a háziorvos szakorvosi vizsgálatra irányítja a felperest, a panaszolt szerv - hátgerinc - röntgenvizsgálatára. A röntgenfelvétel és a laborvizsgálati leletek igazolhatták volna a háti csigolyák csontvelőgyulladását, még azok összeroppanása előtt, és megfelelő időben történő beavatkozással elkerülhető lett volna az alsó végtag bénulását is eredményező csigolya-összeroppanás.

A felperes a műtétet követően hosszabb ideig rehabilitációs gyógykezelés alatt állt, állapotában átmeneti javulás következett be - járókerettel rövid ideig járóképessé vált -, 2005. nyarán azonban ismételten állapotrosszabbodás következett be és gerincműtétet

-3-

Pf.III.20.308/2007/3. szám

hajtottak végre rajta. Megállapították, hogy a korábbi műtét területén gyulladás alakult ki bakteriális fertőzés következtében, amelyet antibiotikummal kezeltek. A felperes munkaképessége csökkenésének mértéke 100 %-os, munkavégzésre nem alkalmas, mások gondozására szorul, fizikális állapota végleges. Mindennapi életvitele lakására korlátozódott, azon belül is csupán segédeszközzel képes közlekedni, tisztálkodását is mások segítségével tudja elvégezni. Járási nehézségei miatt a társasági életben való részvétele súlyos fokban károsodott.

A felperes betegségét megelőzően a /cég neve 1/ alkalmazásában állt, ...-ként. A rokkant nyugdíjazását megelőzően a havi átlagos bruttó keresete 136.000,-Ft volt. Munkakörében a bruttó átlagkereset 2005-2006. évben 205.000,-Ft, míg 2007. évben 165.000,-Ft volt. Jelenlegi bruttósított rokkant nyugdíjának összegének 213.000,-Ft.