A Kúria Bfv.1434/2014/7. számú precedensképes határozata testi sértés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 83. §, 85. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 426. §, 427. §] Bírók: Belegi József, Márki Zoltán, Somogyi Gábor

A határozat elvi tartalma:

Ha a bíróság a halmazati büntetést alkotmányellenesnek minősített jogszabály alkalmazásával szabta ki, annak jogalapját - a jogerős ítéletben alkalmazott Btk. alapján, de az alkotmányellenes jogszabályhely figyelmen kívül hagyásával - meg kell változtatni, és vizsgálni kell, hogy az új büntetési tételkeretek között a büntetés eltúlzottan súlyos-e. Amennyiben nem, úgy pusztán a büntetési tételkeret változása miatt nem kell szükségszerűen a büntetést is mérsékelni, azonban a rendelkező részben fel kell tüntetni a büntetési tételkereteket meghatározó, az alkotmányellenes törvényi rendelkezés helyébe lépő jogszabályhelyet.

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.434/2014/7.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év április hó 28. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt a fk. I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által - a fk. I. rendű terhelt vonatkozásában, a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontja alapján benyújtott - felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kalocsai Városi Bíróság 3.Fk.297/2011/16. számú ítéletét az I. rendű terhelt vonatkozásában annyiban változtatja meg, hogy

a büntetést az 1978. évi IV. törvény 85. §-ának (3) bekezdése alapján tekinti kiszabottnak.

Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Kalocsai Városi Bíróság a 2012. szeptember 6-án kelt és e terhelt vonatkozásában ugyanaznap jogerőre emelkedett 3.Fk.297/2011/16. számú ítéletével a fk. I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli testi sértés bűntettében, melyek közül egy rendbeli kísérlet [1978. évi IV. törvény - a továbbiakban: korábbi Btk. - 170. § (1) és (2) bekezdés], 2 rendbeli testi sértés vétségében [korábbi Btk. 170. § (1) bekezdés], garázdaság vétségében [korábbi Btk. 271. § (1) bekezdés], valamint rongálás vétségében [korábbi Btk. 324. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont]. Ezért őt halmazati büntetésül 1 évi fk. fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette és megállapította, hogy a próbaidő tartama alatt a terhelt pártfogó felügyelet alatt áll.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség a Be. 417. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettsége folytán, a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjában írt okból - az I. rendű terhelt javára - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (Fk.BF.1432/2014.).

Ennek indokolásában kiemelte: az eljárt bíróság - ítéletében azt pontosan megjelölve - a korábbi Btk. 85. § (4) bekezdésében írt szabály alkalmazásával szabta ki a büntetést a terhelttel szemben. Ennek eredményeképp az I. rendű terhelttel szemben egy hónaptól hat évig terjedő büntetési tételkeretből indult ki, és a büntetés kiszabása során a korábbi Btk. 83. § (2) és (3) bekezdése szerint irányadó középmérték pedig 3 év 15 napi szabadságvesztés volt.

Az indítvány jelezte, hogy a büntetés végrehajthatósága az I. rendű terhelttel szemben nem szűnt meg.

Ezt követően utalt az Alkotmánybíróság 23/2014. (VII. 15.) AB számú határozatára, amely kizárta a folyamatban lévő ügyekben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. július 23. és 2013. június 30. napja között hatályos 85. § (4) bekezdésének alkalmazását, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2013. július 1. napjától hatályos 81. § (4) bekezdését pedig hatályba lépésére visszaható hatállyal megsemmisítette. Egyúttal az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (6) bekezdése alapján elrendelte a fenti törvényi rendelkezések alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.

A fentiek alapján pedig azt rögzítette a Legfőbb Ügyészség, hogy a hivatkozott alkotmánybírósági határozat következményeképp jelen ügyben az I. rendű terhelt javára hivatalból köteles a felülvizsgálati indítvány benyújtására.

Utalt rá, hogy a fenti indokon alapuló felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (2) bekezdés második mondata alapján az elbíráláskor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Részletesen kifejtette azonban, hogy e rendelkezés helyes értelmében nem szükségképpen a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor hatályos, azaz - a konkrét esetben sem az elkövetéskor, sem a terhelt terhére rótt cselekmények jogerős elbírálásakor még hatályban sem volt - 2012. évi C. törvényt, hanem - függetlenül annak helyes vagy helytelen voltától - mindig a jogerős ítéletben alkalmazott büntető jogszabályt kell alkalmazni, értelemszerűen az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés figyelmen kívül hagyása mellett.

A fentiekre figyelemmel jelen ügyben a korábbi Btk.-t kell az ügyészi álláspont szerint alkalmazni, de a büntetést a korábbi Btk. 85. § (4) bekezdésének alkalmazása nélkül kell kiszabni. Ez pedig azt eredményezi, hogy az irányadó büntetési tételkeret az I. rendű terhelt esetében egy hónaptól hat évig terjedő szabadságvesztésről - a korábbi Btk. 85. § (3) bekezdése szerint - egy hónaptól négy év hat hónapig terjedő szabadságvesztésre száll le. Ugyancsak csökken e terhelt vonatkozásában a korábbi Btk. 83. § (2) és (3) bekezdése szerinti, a büntetés kiszabása során irányadó középmérték is, mégpedig 3 év 15 napról 2 év 3 hó 15 napra.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint azonban mindebből az állapítható meg, hogy a kiszabott büntetés így sem terjeszkedik túl az alkotmányos kereteken, sőt, arányban áll a cselekmények tárgyi súlyával, az alanyi bűnösség fokával és a terhelt személyében rejlő társadalomra veszélyesség mértékével. Ezért az eltúlzottan súlyosnak a megváltozott büntetési tételkeretek között sem tekinthető.

Ennélfogva a Legfőbb Ügyészség - s miután álláspontja szerint az ügyben a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt eljárási szabálysértés sem valósult meg - azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427. § (2) bekezdése alapján annyiban változtassa meg a jogerős ítéletet, miszerint a szabadságvesztés büntetést a II. rendű terhelttel szemben a korábbi Btk. 85. § (1)-(3) bekezdése, valamint a korábbi Btk. 110. § (1) bekezdése alapján tekintse kiszabottnak. Egyebekben viszont a támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában tartsa fenn.

A felülvizsgálati indítványra az I. rendű terhelt és védője nem tett észrevételt.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

A felülvizsgálati indítvány alapos.