BH 2004.10.410 Az engedményezéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek alakulása, még le nem járt vállalkozói díj engedményezése esetén [Ptk. 328-329. §-ok].

Az elsőfokú bíróság az ítéletével az alperest a keresetnek megfelelően 4 220 000 forint és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a felperes engedményezés útján jogosítottá vált az alperesnek az engedményezővel szemben, építési szerződésből eredő 9 220 000 forint összegű vállalkozói díjkövetelésre. Az alperes csak 5 000 000 forintot teljesített, és a perben nem tudta bizonyítani, hogy ezenfelül is fizetett. Annak pedig nincs jelentősége, hogy a vállalkozási szerződés teljesítését lezáró elszámolás keretében az engedményezővel milyen tartalmú megállapodást kötött.

A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet - a kereset felemelésére tekintettel - részben megváltoztatta és a marasztalás összegét 4 570 000 forintra felemelte. A másodfokú ítélet indokai szerint az elsőfokú bíróság helyes tényállást állapított meg és jogszerű döntést hozott. Az engedményezés miatt az alperes a Ptk. 328. §-ának (4) bekezdése értelmében csak a felperesnek teljesíthetett, nem tett olyan konkrét nyilatkozatot, hogy a felperessel szemben milyen kifogásokat kíván érvényesíteni és erre milyen bizonyítás lefolytatását kéri. Az alperes kifogásait ugyanakkor a vállalkozói díj elszámolása során már figyelembe vették, annak összegét módosították. A hibás teljesítésre és az anyagvásárlás összegének elszámolására vonatkozó alperesi kifogás emiatt érdemben is alaptan. A felperes a keresetét a másodfokú eljárásban a Pp. 247. § (1) bekezdése alapján jogszerűen emelhette fel, így további 350 000 forint illeti meg.

A jogerős ítélet ellen a keresetet elutasító döntés meghozatala érdekében az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelynek indokai szerint a bíróságok megalapozatlan tényállásból kiindulva az anyagi jogszabályokat is sértő döntést hoztak. A tényállást nem tisztázták az alperes védekezése tekintetében, és figyelmen kívül hagyták, hogy az alperes az engedményezési szerződés értelmében az engedményező által megjelölt számlára teljesíthetett.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a perben eljáró bíróságok az engedményezésre vonatkozóan a Ptk. 328-329. §-aiban írtak téves értelmezése miatt a jogvita eldöntéséhez szükséges tényeket nem tisztázták, a tényállás hiányos, megalapozatlan. A felülvizsgálati eljárásban érdemi döntés nem hozható, az ügyben további bizonyítás, és ennek érdekében újabb elsőfokú eljárás szükséges, az alábbi indokok miatt.