BH 1999.10.456 A szívességi lakáshasználat megszűnésére a haszonkölcsön-szerződésre vonatkozó szabályok az irányadók [Ptk. 157. § (1) bek., 583. § (1) bek., 1993. évi LXXVIII. tv. (Ltv.) 94. § (1) bek.].

A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy kiürítve bocsássa a felperes rendelkezésére a perbeli ingatlant azzal, hogy elhelyezésre nem tarthat igényt. A jogerős ítélet indokolásában megállapította, hogy a perbeli ingatlan a felperes tulajdona. Az ingatlan tulajdonjogát nagyszüleitől, N. I.-től és házastársától ajándékozás útján szerezte meg azzal, hogy az ajándékozókat holtig tartó haszonélvezeti jog illette meg. A felperes nagyanyja 1981-ben meghalt, majd N. I. 1991-ben házasságot kötött az alperessel. N. I. 1993. szeptember 2-án meghalt, majd a felperes 1994. február 21-én felszólította az alperest, hogy a lakást március 31-ig ürítse ki.

A jogerős ítélet az indokolásában kifejtette, hogy N. I. a Ptk. 157. §-ának (1) bekezdése szerint őt illető haszonélvezeti jog alapján használta a perbeli ingatlant, házastársa az alperes pedig ennek folytán lakhatott abban. N. I. halálát követően a lakáshasználat fennmaradt, s ezt a szívességi lakáshasználatot szüntette meg a felperes. Az 1993. évi LXXVIII. törvényen (Ltv.) alapuló gyakorlat szerint - ahogyan korábban is - a szívességi lakáshasználatot bármikor meg lehet szüntetni, s elhelyezésre a használó nem tarthat igényt, bármilyen okból is történt a használat megvonása.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltozatását és a kereset elutasítását kérte. A felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az alperes lakáshasználati jogviszonya nem szűnt meg, ezért a kiürítésre kötelezése jogszabályba, és a 71. számú PK állásfoglalásba is ütközik. A jogviszony megszüntetése és a keresetindítás között eltelt hosszabb idő a jogviszony fennállásának az elismerését jelenti, s egyébként is csak alapos okból lehetett volna az alperestől a használatot megvonni. A felperesnek a lakáshasználat megszüntetését kellett volna kérnie a keresetben, s a bíróságnak ennek alapján vizsgálni kellett volna, hogy alapos okból, indokoltan történt-e a szívességi lakáshasználat megszüntetése. A szívességi lakáshasználati jogviszonyra egyébként sem a korábbi, sem a jelenlegi Ltv. rendelkezései nem vonatkoznak.

A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.