A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20743/2015/13. számú határozata jogsértés megállapítása (SZERZŐI jogsértés megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 80. §, 253. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20...../2015/13.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Bacsek György Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Bacsek György ügyvéd) által képviselt felperes neve (...) felperesnek, dr. Tollár Judit jogtanácsos által képviselt Országos Gyermek-egészségügyi Intézet (fél címe 3) I. rendű, Sár és Társai Ügyvédi Iroda (.., ügyintéző: dr. Horváth Katalin ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű és III.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe.) III. rendű alperesek ellen szerzői jogsértés megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. február 20. napján kelt, 3.P.27..../2010/109. számú ítélete ellen a felperes 110. sorszám alatti fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. és III. rendű alperesnek 40.000 (Negyvenezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló együttes másodfokú perköltséget.

A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 28.000 (Huszonnyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes megsértette szerzői vagyoni jogait azzal, hogy honlapján olyan szoftvert tett elérhetővé, amely mind tartalmában, mind megjelenési formájában több hasonlóságot, illetve azonosságot mutatott a felperes S...3 szoftverével. A II-III. rendű alperes vonatkozásában annak megállapítását kérte, hogy a II. rendű alperes a szoftverét a számára oktatási és kipróbálási célra rendelkezésre bocsátott S..3 szoftver jogosulatlan felhasználásával fejlesztette ki. Kérte továbbá az alperesek eltiltását a további jogsértéstől. Keresetét a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. §-ára és 23. §-ára alapította.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította. Megállapította, hogy a II. rendű alperes megszegte a felperessel kötött "S..3" szoftver végfelhasználói licencszerződésének a szoftver működésére vonatkozó információk titoktartására vonatkozó kikötését, amikor biztosította a III. rendű alperes részére a szoftver demo megfigyelését és tanulmányozását azért, hogy a szoftver alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje. Megállapította továbbá, hogy a III. rendű alperes megsértette a felperes szerzői vagyoni jogát, amikor engedélye nélkül a S..3 szoftver demo működését megfigyelte és tanulmányozta abból a célból, hogy annak alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje. Akként rendelkezett, hogy a felperes illetékmentessége folytán le nem rótt 3.000 - 3.000 forint illetéket a II., illetve a III. rendű alperes köteles az államnak megfizetni, míg a felperes illetékfeljegyzése folytán 30.000 forint illetéket az állam visel. Úgy határozott, hogy a felperes köteles a II. és a III. rendű alperesek részére összesen 350.000 forint perköltséget megfizetni.

A határozat indokolása szerint az elsőfokú bíróság az I. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet teljes egészében megalapozatlannak, míg a II. és III. rendű alperesekkel szemben előterjesztett igényt megalapozottnak találta. A perköltségről a Pp. 77. §-a, 78. § (1) és (2) bekezdése és 81. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezett, kifejtve, hogy az I. rendű alperes a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kérte, ezért annak ellenére, hogy a felperes az I. rendű alperessel szemben teljes egészében pervesztes lett, az I. rendű alperes számára perköltséget nem kell fizetnie. Megállapította ugyanakkor, hogy a felperes a II. és a III. rendű alperesek viszonylatában csak részben lett pernyertes, mert bár nevezett alperesek a perre okot szolgáltattak, azonban a szerzői jogilag releváns felhasználások a felperes eredeti kereseti kérelme szerint nem, csak az utóbb megfogalmazott körben voltak a II. és III. rendű alperesek terhére róhatóak. Így a felperesnek kell viselnie a költségek azon részét, amely a pervesztessége arányára esik, figyelembe véve a II. és III. rendű alperesek által előlegezett költséget is.

A határozattal szemben a felperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítéletnek a II. és III. rendű alperesek részére megítélt perköltség összegére vonatkozó rendelkezése megváltoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, mert az ítélet nem rendelkezik a pernyertesség-pervesztesség arányáról a felperes és a II-III. rendű alperesek viszonylatában, és nem jelöli meg azon költségeket sem, amelyeket a perköltség alapjaként figyelembe vett. Amennyiben a II-III. rendű alperes javára megállapított perköltség összegénél kizárólag az ügyvédi munkadíjat vette figyelembe, úgy indokát kellett volna adnia azon körülményeknek, amelyeket a munkadíj megállapításánál figyelembe vett. Abban az esetben járt volna el helyesen, ha részletesen megindokolja a II. és III. rendű alperes javára megállapított perköltség tekintetében, hogy az milyen tételekből áll és az ügyvédi munkadíj megállapítása során milyen körülményeket értékelt. Mivel ezen indokolási kötelezettségének a II. és III. rendű alperes javára megállapított perköltség vonatkozásában nem tett eleget, így az elsőfokú ítélet vonatkozó része jogszabálysértő.

A II. és III. rendű alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására, és a felperesnek a II. és III. rendű alperes másodfokú perköltségében történő marasztalására irányult. Ennek összegét a II. és III. rendű alperesek a csatolt számla alapján 40.000 forint + áfa összegben jelölték meg. Arra hivatkoztak, hogy az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó része a jogszabályoknak megfelelő, sőt az inkább az alperesek számára hátrányos, mivel a felperes az 5. éve folyamatban lévő perben az utolsó előtti tárgyaláson olyan módon változtatta meg a keresetét, hogy annak fényében az alperesek által előlegezett Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleménye - és az összes többi magánszakértői eljárás - a jogvita eldöntéséhez utólag szükségtelenné vált, ezzel pedig a felperes a Pp. 81. §-ának (2) bekezdése alapján felesleges költségeket okozott az alpereseknek. Az elsőfokú bíróság e szükségtelenül okozott, az SzJSzT szakértői díjának megfelelő összegű, bruttó 350.000 forint perköltség fizetésére kötelezte a felperest. A Pp. 81. §-ának (1) bekezdése értelmében a pernyertesség aránya nem egyszerűen a megítélt, illetve elutasított kereseti követelés számtani arányosság szerinti egybevetését jelenti, hanem figyelembe kell venni azt is, hogy a pernyertes, illetve pervesztes rész tárgyalása milyen költséget okozott és az egyes felek ténylegesen milyen költségeket előlegeztek. A II. és III. rendű alperesek előlegezték meg a Szerzői Jogi Szakértő Testület díját, amely bruttó 342.000 forintot tett ki. Mivel a 2015. február 6-ai keresetmódosítás következtében a II-III. rendű alperesek által előlegezett SzJSzT szakvélemény a per eldöntéséhez feleslegessé vált, továbbá a felperes csak részlegesen lett pernyertes, ezért a felperest az alperesek által előlegezett szakértői díj összegének megfelelő perköltségben marasztaló elsőfokú ítélet érdemben helyes és megalapozott, és az inkább a II-III. rendű alperesek javára hátrányos, tekintettel arra, hogy a keresetmódosítást megelőző időszakra nézve felmerült ügyvédi munkadíjat nem vette figyelembe.