A Tatabányai Törvényszék Bf.265/2012/21. számú határozata zaklatás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 22. §, 37. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 287. §, 348. §, 352. §, 353. §, 371. §] Bíró: Korcsok Marianna

Kapcsolódó határozatok:

Esztergomi Járásbíróság B.192/2010/126., *Tatabányai Törvényszék Bf.265/2012/21.*, Kúria Bfv.802/2013/18. (BH 2014.6.169)

***********

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK

2.Bf. 265/2012/21. szám

A Tatabányai Törvényszék, mint másodfokú bíróság, a Tatabányán 2013. február hó 14. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta és 2013. február hó 28. napján kihirdette az alábbi

v é g z é s t :

A törvényszék zaklatás vétsége miatt vádlott ellen indított büntetőügyben az Esztergomi Városi Bíróság 2012. április hó 25. napján kihirdetett 2.B.192/2010/126. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott lakcíme pontosan P. város...szám.

I n d o k o l á s :

A városi bíróság vádlottat bűnösnek mondta ki zaklatás vétségében /Btk. 176/A. § /1/ bekezdés/, ezért 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét 400,- Ft-ban állapította meg. Rendelkezett az így kiszabott 100.000,- Ft. pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére is.

Az ítélettel szemben a vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést.

A vádlott védője írásban előadott jogorvoslati kérelmében és nyilvános ülésen elhangzott perbeszédében felmentésre irányuló fellebbezését fenntartva arra hivatkozott, hogy a történeti tényállásban megállapított elkövetési időt /2008. október 5. - 2009. február 5./ vizsgálva a sértett által előterjesztett magánindítvány részben elkésett, hiszen a sértett csak 2008. december 22. napján tett büntető feljelentést a vádlottal szemben és ekkor terjesztette elő joghatályos magánindítványát is. Ez a védői álláspont szerint annyit jelent, hogy a 2008. november 22. napját követően elkövetett zaklató magatartások lehetnek a vádlott terhére értékelhetőek, hiszen a korábban megvalósult ilyen magatartások kívül esnek a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló törvényes határidőn. Hivatkozott a védő arra is, hogy a elsőfokú ítélet és a vádirat is téves és iratellenes, mivel a 2008. október 15. napja és 2008. november 4. napja közötti időszakra vonatkozóan a vádlott zaklató magatartására nincs adat. Azon vádirati és ítéleti tényállás is megalapozatlan, mely szerint a vádlott a sértettel történő kapcsolattartás tekintetében eredményt nem ért el, ezért őt többször feljelentette, mellyel igyekezett a sértettet meghurcolni, valamint hogy a vádlott a válaszokat felhasználva jelentette fel a sértettet a Pécsi Rendőrkapitányságon, amelynek a célja egyértelműen a sértett meghurcolása, kikészítése volt. Ezen objektív tények tükrében a városi bíróság nem hivatkozhat arra, hogy ezzel a magatartásával vádlott zaklató magatartást tanúsított, amellyel megvalósította a zaklatás törvényi tényállását, hiszen a feljelentésre jogos igénye volt, amely eredményre is vezetett. A védői álláspont szerint a Btk. 176/A. § /1/ bekezdésében rögzített zaklatás törvényi tényállási elemei nem valósultak meg, elsődlegesen a célzatra figyelemmel, mivel a sértett ugyanezen időszakban teljesen hasonló módon SMS formájában, telefonhívás, e-mail formájában tanúsított ugyanolyan magatartást, mint a vádlott.

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján nem nyert bizonyítást az a tény, hogy a sértett akarata ellenére történt a kapcsolattartás, valamint a sértett kívánta ezek megszüntetését. Iratellenes a védői álláspont szerint az is, amelyet a vádirat is tartalmaz, hogy a sértett pszichés megbetegedését a vádlotti magatartás idézte elő. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a sértett rendszeres pszichiátriai kezelés alatt állt már korábban is, így ilyen jellegű következtetés nem vonható le a vádlotti magatartásból. Mindezek alapján indítványozta, hogy a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva 1 rb. zaklatás vétségének vádja alól bűncselekmény hiányában mentse fel.

A vádlott az utolsó szó jogán elhangzott nyilatkozatában szintén vitatta azt, hogy a sértettel történő kapcsolatfelvétel a sértett akaratával szemben történt volna és bármilyen módon is kívánta volna a kapcsolatfelvételek megszüntetését. Így nem valósult meg az a körülmény a Btk-ban rögzített törvényi tényállási elemek közül, hogy a sértett akarata ellenére történt a kapcsolatfelvétel. Vitatta azt is, hogy jelen ügy sértettje /aki korábban pótmagánvádas eljárás folytán vádlott volt/ meg lett volna félemlítve, hiszen annak közlése, hogy a vádlott pótmagánvádat emelt ellene, pusztán tényközlésnek minősül. Hivatkozott arra is, hogy az, aki zaklatva érzi magát, nem keresi a kapcsolatot a másikkal és nem kezdeményez jóval többször kapcsolatfelvételt. Ez teljesen ilogikus és a valóságtól elrugaszkodott álláspont. Ebből következően tehát önkényes kapcsolattartásról sem lehet szó. Mindezekre figyelemmel, bűncselekmény hiányában történő felmentését kérte.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség Bf.396/2009/12-I. számú átiratában indítványozta, hogy az Esztergomi Városi Bíróság eljárási szabálysértése miatt a törvényszék vegyen fel bizonyítást, a tényállást egészítse ki, illetve helyesbítse, egyebekben a védelmi fellebbezéseket elutasítva az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.

A vádlotti és védői fellebbezések alaptalanok, a főügyészi indítvány megalapozott.

A törvényszék a Be. 348. § /1/ bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási hiba folytán ügyfelderítési kötelezettségének részben tett eleget. A bíróság a 2011. február 24. napján tartott érdemi tárgyalást követően ismételten érdemi tárgyalást csak 2011. december 1. napján tartott, így a tárgyalást a Be. 287. § /3/ bekezdése alapján - mivel a két tárgyalási nap között több mint hat hónap eltelt - elölről kellett volna kezdenie. A tárgyalást az eljárási szabályoknak megfelelően elölről is kezdte, de a korábbi tárgyalás anyagát nem ismertette, így azok nem váltak a bizonyítás anyagává. Ezen eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében a törvényszék a Be. 353. § /1/ bekezdés alapján tárgyalást tartott az ügyben. Ennek során ismertette a városi bíróság 2.B.192/2010/35. számú jegyzőkönyvében elhangzott szakértői nyilatkozatot, a sértett feljelentésének 2. és 3. számú mellékletét képező e-mailek tartalmát és idejét, a sértett mobil telefonjára érkező SMS üzenetek tartalmát, valamint a sértett és a vádlott között létrejött kapcsolat felvételét összesítő híváslista elemzést. A sértett részéről 2009. január 22. napján küldött e-mail tartalmát.

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a törvényszék a bizonyítás lefolytatását érintő eljárási szabálysértést orvosolta. Egyebekben az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, kihallgatta a vádlottat, a sértettet, S.I. és C.E. tanúkat, ismertette az igazságügyi elmeorvos szakértői véleményt, valamint a cselekmény elbírálása szempontjából releváns egyéb iratokat.