A Kecskeméti Járásbíróság P.22248/2008/33. számú határozata házasság felbontása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 213. §, 220. §, 222. §, 224. §, 290. §, 292. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18. §] Bíró: Ördög Aranka

Kapcsolódó határozatok:

*Kecskeméti Járásbíróság P.22248/2008/33.*, Kecskeméti Törvényszék Pf.21058/2010/2., Kúria Pfv.20105/2011/5. (BH 2012.2.39)

***********

KECSKEMÉTI VÁROSI BÍRÓSÁG

16.P.22.248/2008/33. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Kecskeméti Városi Bíróság Dr. Mocsai Gellért ügyvéd (ügyvéd székhelye) által képviselt felperes neve (felperes címe) szám alatti lakos felperesnek,-

Dr. Mihala Ferenc ügyvéd (ügyvéd székhelye) által képviselt alperes neve (alperes címe) szám alatti lakos alperes ellen házasság felbontása iránt indított perében

R É S Z Í T É L E T E T :

A bíróság alperes és felperes A településen, 1996. augusztus 31. napján megkötött és az A. települési Anyakönyvi Hivatalnál B. szám alatt bejegyzett házasságát f e l b o n t j a.

K ö t e l e z i a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6.000,- Ft, azaz Hatezer Forint perköltséget.

A részítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz, amelyet a Kecskeméti Városi Bíróságnál írásban 3 példányban kell benyújtani.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felperes keresetlevele, perbeli és személyes előadása, az alperes ellenkérelme, perbeli és személyes előadása, 1,2,3,4,5,6,7,8,9. számú tanúk vallomása, a csatolt iratok, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi t é n y á l l á s t állapította meg :

A peres felek 1996. augusztus 31. napján A. településen kötöttek házasságot, mely mindkettőjük részéről első házasságkötés volt.

Házasságukból Dávid és Milán utónevű gyermekeik születtek.

Utolsó közös lakóhelyük az ingatlan-nyilvántartásban az alperes kizárólagos tulajdonaként feltüntetett, azonban a peres felek között 2007. március 29. napján létrejött házassági vagyonjogi szerződés szerint ½ - ½ arányban közös tulajdonukat képező C. település, D. utca E. szám alatti ingatlanban volt.

A peres felek kezdetben harmonikus házassága fokozatosan romlott meg. A felperes a gyermekeik megszületését követően folyamatosan gyermekgondozási segélyen volt, Milán utónevű gyermekük megszületését követően 2004-ben létesített munkaviszonyt, 2007. novemberétől egy kft-nél állt alkalmazásban három műszakos munkarendben. A felperes a munka mellett ellátta a háztartást, a gyermeknevelést és besegített az alperesnek a szamócaszedésben, illetve az alperessel együtt elment rendszeresen a környékbeli baromfitelepre tojást szedni. A sok munka mellett az alperes a felperes terhére rótta, hogy közben a háztartási munkák nincsenek kifogástalanul elvégezve.

A házasság megromlásához az vezetett, hogy az alperes egyre féltékenyebb volt a felperesre, állandó kontroll alatt tartotta, a felperes az alperes tudta nélkül nem mehetett el otthontól, még a szüleihez sem. A peres felek kapcsolatában az alperesnek meghatározó szerepe volt, mert elvárta a felperestől, hogy miután munkahelyéről hazaér, elmenjen vele alkalmi munkát végezni. A felperes számára egyre megterhelőbb volt a háztartás vezetés és a gyermeknevelésből járó feladatok ellátása mellett és a munkahelyi elfoglaltságot követően végzett alkalmi munka, emiatt egyre fáradtabb volt.

Az alperes egyre féltékenyebb volt a felperesre, a felperes és családja már úgy érezte, hogy ez már beteges jellegű, mert a felperes erre nem adott okot. Rendszeresen előfordult, hogy a felperes akkor mehetett el édesanyjához a tulajdonukat képező gépkocsival, ha előtte teljesítette az alperes által támasztott házastársi intim kötelezettségét. Az alperes folyamatosan meggyanúsította a felperest a városban különféle személyekkel, például az egyik szomszédjukkal is, hogy "jóban" van. A peres felek között egyre több vita, nézeteltérés alakult ki emiatt, mely szinte már napi gyakorisággal előfordult. A felperes olykor a kelleténél jobban felemelte a hangját a veszekedések alkalmával, mert a sok munka következtében egyre fáradtabb, kimerültebb volt és egyre inkább úgy érezte, hogy az alperes által elvárt beszabályozott életet nem tudja elviselni.

A peres felek kapcsolatának megromlásában közrejátszott, hogy a család anyagi biztonságának megteremtéséhez mindketten hozzájárultak, ennek ellenére azonban az anyagi dolgokat illetően kialakult döntések meghozatalában a felperesnek nem volt beleszólása.

A peres felek között az életközösség 2008. július 1. napján szakadt meg. Az alperes ezen a napon a délutáni órákban felhívta a felperest, közöttük hangos szóváltás alakult ki, melynek következtében a felperes már nem tért haza a munkája végeztével az utolsó közös lakóhelyükül szolgáló ingatlanba.

A felperes az életközösség megszakadását követően édesanyjához költözött, majd 2009. novemberében létesített élettársi kapcsolatot F.G.-vel, jelenlegi élettársával.

A felperes módosított keresetében kérte a házasságuk felbontását az alperes magatartására visszavezethető okok alapján. Előadta, hogy házasságuk első 5 éve volt felhőtlen, kapcsolatukat tönkretette az alperes állandó alaptalan féltékenykedése. Egyedül még boltba sem mehetett el, az is probléma volt az alperesnek, ha az utcán köszönt valamelyik férfiismerősének. Nem jártak társaságba, ha nagyon ritkán el is mentek, akkor az alperes nem nézte jó szemmel, ha ő felszabadultan viselkedett. Miután munkahelyéről hazaért, főzött, ellátta a háztartást, de utána mindennapos volt, hogy el kellett mennie az alperessel alkalmi munkát végezni. Annyira beszabályozott életet kellett élnie, hogy ha a családjához akart menni látogatóba vagy bevásárolni, csak akkor engedte őt el az alperes, ha előtte nemi érintkezés volt közöttük. Az életközösségük megszakadásának napján is felhívta őt az alperes, hogy most szerzett tudomást arról, hogy egy férfivel csókolózott, ezért megfenyegette, hogy ne merjen hazamenni. Félelmében így a személyes holmijai nélkül az éjszakát már édesanyjánál töltötte és az édesanyját küldte el a gyerekekért.

Az alperes módosított ellenkérelmében maga is kérte a házasság felbontását a felperes magatartására visszavezethető okokra hivatkozással. Előadta, hogy érzése szerint az vezetett a házassági életközösség megszakadásához, hogy a felperes elhidegült tőle és közelebbi kapcsolatba került jelenlegi élettársával, F. G.-vel. A felperes mintha készült is volna arra, hogy megszakítja a kapcsolatot vele a jövőbeli új kapcsolat reményében. Előadta továbbá, hogy 2008. július 1. napján valóban felhívta a felperest telefonon és megkérdezte tőle, hogy aznap mikor fog hazajönni. A felperes erre azonban felemelte a hangját és olyan hangnemben kezdett el vele beszélni, hogy összekaptak. Tulajdonképpen a felperes kezdeményezte a veszekedést, mert alpári hangnem elkezdte őt és az anyját szidni, a telefonbeszélgetést követően pedig egyszerűen nem jött haza.