A Szegedi Ítélőtábla Pf.20444/2013/3. számú határozata szerződés létrejöttének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 164. §, 196. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 228. §, 533. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 28. §, 38. §, 46. §, 57. §, 1992. évi I. törvény (Szöv. tv.) 43. §, 52. §, 53. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 99. §, 100. §, 101. §, 2006. évi X. törvény (Szöv. tv.) 44. §] Bírók: Dobler László, Gaálné dr. Jobbágy Ildikó, Mányoki Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék G.40062/2013/5., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20444/2013/3.*, 3192/2014. (VII. 15.) AB határozat

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.IV.20.444/2013/3.szám

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Vargha László ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti lakos felperesnek - a (felszámolószervezet, felszámolóbiztos neve, címe) által meghatalmazott Dr. Mrázik Mária Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Mrázik Mária ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen takarékbetét-szerződés létrejöttének megállapítása és egyéb iránti perében a Kecskeméti Törvényszék 2013. április 29. napján kelt 7.G.40.062/2013/5. számú ítéletével szemben az alperes 7. sorszámon benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, fizessen meg felperesnek 15 napon belül 19.000,- (Tizenkilencezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi az alperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 48.000,- (Negyvennyolcezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperes 2006. január 25. napján Nº 1... számon névre szóló takarékbetétkönyvet nyitott alperesi takarékszövetkezetnél 500.000,- Ft betét elhelyezésével egy év ismétlődő lekötéssel 3,5 % fix kamat mellett. A betéti szerződés megkötését követően 2007. január 9-én 16.285,- Ft, 2008. február 7-én 17.537,- Ft, 2009. június 6-án 17.535,- Ft, 2010. május 26-án 17.535,- Ft kamat került jóváírást követően felvételre. A betétkönyv első oldalára bejegyzésre került kézírással "nagyösszegű részjegyjegy" szöveg, míg a 3. oldalán a bélyegző szöveg szerint "a felperes által kötött névre szóló takarékbetét-szerződésre fennáll az Országos Betétbiztosítási Alap 1996. évi CXII. törvényen alapuló helytállási kötelezettsége".

A betétkönyv több oldalán kézírással feltüntetésre került, hogy "elhalálozás esetén a füzet 170. sora" irányadó.

- 2

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2011. június 28. napján meghozott JÉ-I/B-350/2011. számú határozatával felügyeleti intézkedést alkalmazott az alperessel szemben, majd 2012. június 1. napján kelt H-JÉ-I-1277/2012. számú határozatával az alperes tevékenységi engedélyét visszavonta. Ez alapján a Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága 03-02-000282/157. számú végzésével 2012. június 1. napjával elrendelte az alperes végelszámolását.

A felperes 2012. július 23. napján kérte a végelszámolót a betéti összeg hitelezői igényként történő nyilvántartásba vételére és az Országos Betétbiztosítási Alap felé történő intézkedés megtételére.

Az alperes 9406/2012. számú levelével a felperes kérésének nem tett eleget arra hivatkozva, hogy a felperes az alperesi nyilvántartásban szövetkezeti tagként szerepel, amely tagsági jogviszonyt a takarékbetéti okirat igazol. A felperes 2006. január 25-én teljesítette a részjegy jegyzéshez szükséges befizetést, melynek megtörténtét ugyanezen a napon kiállított befizetési pénztárbizonylat támaszt alá. A takarékbetétkönyvben megjelölt "nagyösszegű részjegy" megjelöléssel ellátott betéti okirat alkalmas a tagsági jogviszony igazolására, és arra, hogy a felperest a takarékszövetkezet tagjai között nyilvántartsa.

A Fővárosi Törvényszék 27.Fpk.01-12-011187/3. számú végzésével elrendelte az alperes felszámolását, melynek kezdő időpontja 2012. október 12. napja.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesi szövetkezettel kötött takarékbetét-szerződés alapján, az alperes által 2006. január 26. napján kiállított Nº 1... sorszámú takarékbetétkönyvből őt megillető 500.000,- Ft értékű betét, takarékbetét. Hivatkozott arra, nem állt tagsági jogviszonyban az alperessel, így a 2006. évi X. sz. törvény és az alperesi szövetkezet alapszabályának rendelkezései szerint törvényileg is kizárt, hogy betételhelyezőként szövetkezeti részjeggyel rendelkezzen. A végelszámoló 2012. augusztus 24-i végzéssel megküldött válaszát elfogadni nem áll módjában, ugyanis a hivatkozott takarékbetétkönyv első és utolsó oldalán található tájékoztatás szerint is az ide vonatkozó jogszabályi előírások értelmezése mellett takarékbetét-szerződés jött létre a felek között, és a takarékbetétkönyvben szereplő kézírás nem minősítheti át a takarékbetétet részjeggyé. Szövetkezeti tagnak lehet csak részjegye, azonban felperes nem volt szövetkezeti tag, így a nem tagnak jogszabályilag kizárt, hogy szövetkezeti részjegye legyen.

Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Állította, hogy a felperes az alperesi takarékszövetkezet nyilvántartásában 2006. január 25-e óta tagként szerepel. A részjegy-okmány átvételekor az 500.000,- Ft-ot felperes 2006. január 25. napján befizette, mellyel egyidejűleg elkészült pénztárbizonylatot aláírásával ellátta. A felperes különböző összegeket vett fel osztalék jogcímen, amelyet a takarékbetétkönyvben végzett bejegyzések is tanúsítanak. Az osztalék felvételekor is készültek pénztárbizonylatok, melyeket a felperes szintén aláírt. Azon felperesi állítást illetően, amely szerint nem adott be felvételi kérelmet tagsági jogviszonyának létesítésére, nem kapott meghívót közgyűlésekre és csupán a végelszámoló leveléből értesült arról, hogy a tagnyilvántartásban szerepel, alperes álláspontja az volt, hogy a részjegy jegyzése a belépési nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg történik, és annak ellenére, hogy a felperes által kért tagfelvétellel

- 3 -

Pf.IV.20.444/2013/3.szám

kapcsolatos igazgatósági határozatot nem lelte fel, az alperesi takarékszövetkezet tagjainak nyilvántartásában felperes adatai szerepelnek, mely szerint a tagsági jogviszony kezdő időpontja 2006. január 25. napja. A szerződő felek között a részjegy jegyzéséről és az ez alapján a tagot megillető osztalékról takarékbetétkönyv céljára szolgáló okiratot használtak fel. A takarékbetétkönyvben, mint részjegy-okmányon átírások és olyan bejegyzések szerepelnek, amely arról tanúskodik, hogy a felek a befizetések egyidejűségével rögzítették az eseményeket. Hivatkozott a Ptk. 217. § (2) bekezdésére, mely szerint a felek által kiköthető alakiság lehet feltétel a szerződés érvényességének, azonban a teljesítésnek az elfogadásával a szerződés akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot nélkülözték. Jelen esetben a felek egyidejűleg határoztak a részjegy alakjáról, mert a felhasznált takarékbetétkönyvben a befizetéssel egyidejűleg a "nagyösszegű részjegy" bejegyzés történt. A takarékbetétkönyv átvételekor a felperes az eredeti okmánnyal távozott, melynek első oldala az adatlapot tartalmazta, míg az alperes a könyvből a névazonosítási lap elnevezésű számozatlan oldalt kivéve rögzítette a felperest a nyilvántartásban. Ebből megállapítható, hogy az okiraton történt bejegyzések, mint alaki feltételek, közös akarattal kerültek meghatározásra. A felperes és az alperes együttes jelenlétében történt a részjegy jegyzés során minden bejegyzés, nem pedig utólagosan a másik fél tudta nélkül. A szövetkezeti törvény 44. § (2) bekezdése a részjegy alakiságát tételesen nem határozza meg, csak a lényeges tartalmi elemeket szabályozza. A lényeges elemek a takarékbetétkönyvben szerepelnek. A Ptk. 205. § (1) bekezdése szerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja. Alperesi álláspont szerint felperessel nem takarékbetét-szerződést kívánt létrehozni, hanem tagsági jogviszonyt. Az érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet kell visszaállítani a Ptk. 237. § (1) bekezdése szerint.