A Kecskeméti Törvényszék G.40062/2013/5. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 228. §, 234. §, 237. §, 239. §, 240. §, 533. §] Bíró: Baloghné dr. Kovács Judit

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

7.G.40.062/2013/5. szám

A Kecskeméti Törvényszék felperesi jogi képviselő neve (felperesi jogi képviselő címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperes által - alperesi jogi képviselő neve (alperesi jogi képviselő címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen - szerződési feltétel érvénytelenségének és takarékbetét szerződés létrejöttének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A Kecskeméti Törvényszék állapítja, hogy a felek között 2006. január 25. napján takarékbetét-szerződés jött létre, továbbá a takarékbetétkönyv 1. oldalára bejegyzett "nagyösszegű részjegy", és a takarékbetétkönyv 3. oldalán található "a jelen szerződés tárgyát képező betét, a hitelszerződésekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján nincs biztosítva" szövegű kikötés érvénytelen.

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg felperesnek 60.000.- (azaz hatvanezer) forint perköltséget, a Magyar Állam külön felhívására 6.000.- (azaz hatezer) forint le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Kecskeméti Törvényszéknél írásban, 3 példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha a felek ezt kérték.

A másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

Felperes 2006. január 25. napján 1 számon névre szóló takarékbetétkönyvet nyitott alperesnél egy év ismétlődő lekötéssel, 3,5 % fix kamatozású kikötéssel, 500.000.- forint betét elhelyezésével. A betéti szerződés megkötését követően 2007. január 9-én 16.285.- forint, 2008. február 7-én 17.537.- forint, 2009. június 6-án 17.535.- forint, 2010. május 26-án 17.535.- forint kamatok kerültek felvételre.

A betétkönyv 1. oldalára bejegyzésre került "nagyösszerű részjegy" szöveg, míg a 3. oldalán a bélyegzett szöveg szerint a felperes által kötött névre szóló takarékbetét szerződésre fennáll az Országos Betétbiztosítási Alap 1996. évi CXII. törvényen alapuló helytállási kötelezettsége került bejegyzésre.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2011. június 28-án meghozott 3. számú határozatával felügyeleti intézkedést alkalmazott az alperessel szemben, és pénzbírságot szabott ki a vezetővel szemben. A 2012. június 1-én kelt 4. számú határozatával elrendelte az alperes végelszámolását. A felperes ezért 2012. július 23-án kérte a végelszámolót a betéti összeg hitelezői igényként történő nyilvántartásba vételére, és az Országos Betétbiztosítási Alap felé történő - a betétek után járó kártalanítás kifizetése ügyében - intézkedés megtételére. Az alperes 2. számú levelével a felperes kérésének nem tett eleget arra hivatkozva, hogy felperes az alperesi nyilvántartásban szövetkezeti tagként szerepel, amely tagsági jogviszonyt a takarékbetéti okirat igazol. A felperes 2006. január 25-én teljesítette a részjegy jegyzéséhez szükséges befizetést, melynek megtörténtét ugyanezen a napon kiállított befizetési pénztárbizonylat is igazol. A takarékbetétkönyvben megjelölt "nagyösszegű részjegy" megjelöléssel ellátott betéti okirat alkalmas - a végelszámoló álláspontja szerint - a tagsági jogviszony igazolására, és arra, hogy felperest a takarékszövetkezet tagjai között nyilvántartsa.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesi szövetkezettel kötött takarékbetét szerződés alapján az alperes által 2006. január 6. napján kiállított 1 sorszámú takarékbetétkönyvből megillető 500.000.- forint értékű "nagyösszegű részjegy"-ként feltüntetett betét, takarékbetét.

Hivatkozott arra, hogy nem állt tagsági jogviszonyban a alperes neve, így a 2006. évi X. törvény, és az alperesi szövetkezet alapszabályának rendelkezései szerint törvényileg is kizárt, hogy betételhelyezőként szövetkezeti részjeggyel rendelkezzen. A végelszámoló 2012. augusztus 24-i keltezéssel megküldött válaszát elfogadni nem áll módjában, ugyanis a hivatkozott takarékbetétkönyv első és utolsó oldalán található tájékoztatás szerint, és az idevonatkozó jogszabályi előírások értelmezése mellett takarékbetét szerződés jött létre a felek között 2006. január 25-én, és a takarékbetétkönyvön szereplő kézírás nem minősítheti át a takarékbetétet részjeggyé. Szövetkezeti tagnak lehet csak részjegye, azonban felperes nem volt szövetkezeti tag, így a nem tagnak jogszabályilag kizárt, hogy szövetkezeti részjegye legyen.

Alperes a keresetlevél elutasítását kérte, előadva, hogy felperes az alperesi takarékszövetkezet nyilvántartásában 2006. január 25. óta tagként szerepel. A részjegy okmány átvételekor az 500.000.- forintot felperes 2006. január 25-én befizette, mellyel egyidejűleg elkészült pénztárbizonylatot aláírásával ellátta. A felperes különböző összegeket vett fel osztalék jogcímén, melyet a takarékbetétkönyvben végzett bejegyzések is tanúsítanak, mely osztalék felvételkor is készültek pénztárbizonylatok, és a felperes ezeket szintén aláírta. Alperesi ellenkérelmében előadta továbbá, hogy megfelelő tájékoztatási kötelezettségének eleget tett az ügyfelei felé az alperes honlapján működő valamennyi információ elérhető volt az érdeklődők részére. Mindezek alapján felperes is tájékozódhatott arról, hogy mit jelent a bejegyzés a betétkönyvben arra vonatkozóan, hogy a szerződés tárgyát képező betét a Hitelintézetek, és a Pénzügyi Vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján nincs biztosítva. Azon felperesi állításra, miszerint nem adott be felperes felvételi kérelmet tagsági jogviszonyának létesítésére, nem kapott meghívót közgyűlésekre, és csupán a végelszámoló leveléből értesült arról, hogy a tagnyilvántartásban szerepel alperes álláspontja az, hogy a részjegy bejegyzése a belépési nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg történik, és annak ellenére, hogy a felperes által kért tagfelvétellel kapcsolatos igazgatósági határozatot a felszámoló szervezet a dokumentumok között nem lelte fel, az alperesi takarékszövetkezet tagjainak nyilvántartásában felperes adatai szerepelnek, mely szerint a tagsági jogviszony kezdő időpontja 2006. január 25. napja.