A Fővárosi Törvényszék Gf.76285/2007/4. számú határozata közös költség megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §] Bírók: Bartháné dr. Ambrus Rózsa, Kandrik Mária, Szász Magdolna

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG,

mint másodfokú bíróság

Bp.II., Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp. Pf: 887.

Ügyszám: 3. Gf. 76285/2007/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság az Oroszné dr. Jancsó Judit ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek a Barázné dr. Kiss Annamária ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve(címe) alperes ellen közös költség megfizetése iránt indított perében a Budai Központi Kerületi Bíróság 2007. szeptember 19. napján kelt 3.P. 20815/2006/31. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán - a 2008. szeptember 4. napján megtartott nyilvános tárgyaláson - meghozta és kihirdette az alábbi

ítéletet

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 6.000,- (Hatezer) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1866634.-Ft tőkét és járulékait, továbbá 2007. szeptember 1. napjától kezdődően minden hónap 20. napjáig esedékesen havi 37758.-Ft közös költséget. Ítéletében rendelkezett az eljárási illeték térítéséről és a perköltség viseléséről is. Indokolásában tényként állapította meg, hogy az alperes, mint a perbeli négy épületből álló társasház építtetője előbb a társasház alapításának feljegyzését, majd a használatbavételi engedélyek megadását követően 2002. január 14-én a társasház bejegyzését kérte a földhivataltól, amely a felperesi társasházat az ingatlannyilvántartásba 2003. március 28-án jegyezte be. Az alperes az egyes albetétek értékesítését megkezdte, a ...jelű épületben 2002. januárig a lakások 50%-nak birtokba adása megtörtént. Az alperes külön tulajdonában maradt a ...... hrsz. alatt felvett .. m2-es irodahelyiség és a ...... hrsz. alatt felvett .. m2-es kondicionáló terem. A perbeli albetétek után a közgyűlés által meghatározott mindenkori közös költség összegét figyelembe véve a 2002. januártól 2007. augusztusig terjedő időszakra összesen 1866634.-Ft tartozása halmozódott fel, emiatt a társasházakról szóló, 2005. január 1. napját megelőzően hatályos 1997. évi CLVII. törvény (régi Tht.) 18.§ és a 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 24.§ alapján a lejárt, míg a Pp. 122.§ (2) bekezdése alapján a le nem járt közös költségek megfizetésére kötelezte. Rámutatott arra, hogy a felperes közgyűlési határozatokkal igazolta a megállapított közös költség mértékét, amelynek fizetése a 2003. február 20-i közgyűlésen hozott 5. számú határozat szerint a birtokbavétel időpontjától terheli a tulajdonostársakat. Ez a perbeli két helyiség vonatkozásában a használatbavételi engedély kiadásának időpontja. Utalt a 2003. május 22-i közgyűlésen hozott 13. számú határozatra is, amely szerint az alperes akkortól köteles közös költséget fizetni, amikor az adott épület lakásainak 50%-a átadásra került. Ez 2002. januárig az alperes által sem vitatottan megtörtént. Alaptalannak ítélte mind az alperes elévülési kifogását, mind arra vonatkozó védekezését, hogy közös költség fizetési kötelezettsége fennállásáról és összegéről nem volt tudomása. Az alperes, mint egyszemélyi alapító, az alapító okirat megalkotója erre eredményesen nem hivatkozhat, ha a közgyűlési határozatokról nem kapott értesítést, úgy elvárható lett volna, hogy a közös képviselőhöz fordul a befizetendő összeg megismerése végett.

Az ítélet ellen annak megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében az alperes nyújtott be fellebbezést. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a régi Tht. előírta a tulajdoni hányad szerinti költségviselést, de azzal a feltétellel, ha az alapító okirat vagy a szervezeti-működési szabályzat másként nem rendelkezik. A közgyűlés az alapító okirat, ill. az SZMSZ rendelkezése alapján eltérhetett a törvénytől és megállapíthatta a közös költség viselésének speciális szabályait. Ezt az eltérő szabályozást az adott esetben az eljárt bíróság figyelmen kívül hagyta, holott a közgyűlési határozat tartalmához mindenképpen kötve volt. A 2003. február 20-i és május 22-i közgyűléseken hozott határozatok szerint a közös költség meghatározott összegét fizetnie kellett volna, azt azonban a bíróság nem vizsgálta, hogy ez az összeg konkrétan milyen külön tulajdonban lévő ingatlan után fizetendő közös költséget takar. Álláspontja szerint a 2003. február 20-i határozat csak a lakástulajdonosokra tartalmaz előírást. Ezt erősíti meg a május 22-i határozat, amely az alperes fizetési kötelezettségét az épület lakásainak 50%-os átadásához köti. Az ebből levonható értelmezést - miszerint közös költséget kizárólag a lakások és a garázsbeállók tulajdonosai kötelesek fizetni, - egyértelművé teszik az ezt követően született közgyűlési határozatok, amelyek a közös költség mértékét csak a lakásokra és a garázsbeálló helyekre határozzák meg, az iroda- és általában a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosa a fizetésre kötelezettek között nem szerepel. Iratellenesen állapítja meg tehát az elsőfokú ítélet azt, hogy a felperes a perbeli albetétek tekintetében a közös költség mértékét közgyűlési határozatokkal igazolta.