A Kúria Bfv.1409/2014/5. számú precedensképes határozata testi sértés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 424. §, 427. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 81. §] Bírók: Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, Katona Sándor, Kiss Sándor

A határozat elvi tartalma:

A büntetés enyhítése a 23/2014. (VII. 13.) AB határozatában foglaltakra tekintettel.

***********

KÚRIA

Bfv.II.1409/2014/5.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. március 19. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által az I.r. terhelt tekintetében benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Törvényszék 10.B.448/2012/57. számú és a Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.48/2014/10. számú ítéletét az I.r. terheltre vonatkozó részében annyiban megváltoztatja, hogy a terhelttel szemben alkalmazott halmazati büntetést a Btk.81.§ (4) bekezdésének mellőzésével a Btk.81.§ (2) és (3) bekezdése alkalmazásával kiszabottnak tekinti és szabadságvesztés-büntetése tartamát 9 évre enyhíti.

Egyebekben a megtámadott határozatot az I.r. terhelt tekintetében nem érinti.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Kecskeméti Törvényszék a 2013. október 30. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 10.B.448/2012/57. számú ítéletében két terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal érintett I.r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rb. testi sértés bűntettében (Btk.164.§ (1) bek., (8) bek.), kitartottság bűntettében (Btk.202.§), 2 rb. személyi szabadság megsértésének bűntettében (Btk.194.§ (1) bek. részben (2) bek. b) és c) pont) és garázdaság vétségében (Btk.339.§ (1) bek.), amiért őt halmazati büntetésül 9 évi börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 9 év közügyektől ítélte azzal, hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Az I.r. terhelt tekintetében ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla a 2014. április 10. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott Bf.II.48/2014/10. számú ítéletében a törvényszék ítéletét az I.r. terhelt tekintetében annyiban megváltoztatta, hogy testi épség elleni bűncselekményeit 2 rb. testi sértés bűntettének (Btk.164.§ (1) bek., (3) bek., (8) bek. I. fordulat) minősítette, szabadságvesztése tartamát 11 évre súlyosította, egyebekben az első fokú ítéletet a terhelt tekintetében helybenhagyta azzal, hogy az emberi szabadság elleni bűncselekmények megnevezése helyesen 2 rb. személyi szabadság megsértésének bűntette (Btk.194.§ (1) bek. - egy esetben (2) bek. b) és c) pont), és hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A Kecskeméti Törvényszék első fokú ítéletében rögzítette, hogy a Btk.459.§ 26/c) és d) pontjai értelmében a testi sértés (Btk.164.§ (8) bek.), illetőleg a személyi szabadság megsértése (Btk.194.§) személy elleni erőszakos bűncselekmény, a terhelt a tényállás szerint négy különböző időpontokban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos bűncselekményt valósított meg, így büntetését a Btk.81.§ (4) bekezdésének alkalmazásával kellett meghatározni. A terhelt legsúlyosabb bűncselekménye 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a 8 évi időtartam kétszeresére emelkedése folytán a Btk.80.§ (2) bekezdése alapján számítandó középmérték az, amelyben a terhelt büntetése meghatározásra került.

A Szegedi Ítélőtábla másodfokú ítéletében az irányadó büntetési tételkeretre vonatkozó első bírói okfejtéssel egyetértett, azonban az általa helyesbített és kiegészített bűnösségi körülményekre figyelemmel a büntetési tételkeret középmértékének meghaladását tartotta indokoltnak, erre tekintettel súlyosította a terheltre kiszabott szabadságvesztést.

Az Alkotmánybíróság a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 2010. július 23-től 2013. június 31-áig hatályos 85.§ (4) bekezdésének folyamatban lévő ügyben történő alkalmazása kizárása, a büntető törvénykönyvről szóló 2012. C. tv. 81.§ (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése, valamint a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendelése kapcsán meghozott 23/2014. (VII.15.) AB számú határozatában megállapította, hogy a korábbi Btk.85.§ (4) bekezdésének alkalmazása alaptörvény-ellenes, megállapította továbbá, hogy a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. (2013. július 1. napjától hatályos Btk.) 81.§ (4) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt a hatályba lépésére, 2013. július 1-jére visszaható hatállyal megsemmisítette, elrendelte továbbá a korábbi Btk.85.§ (4) bekezdése, valamint a hatályos Btk.81.§ (4) bekezdése alkalmazásával meghozott jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel a Legfőbb Ügyészség a Be.416.§ (1) bekezdés e) pontjára alapítva az I.r. terhelt javára felülvizsgálati indítványt nyújtott be, melyben indítványozta, hogy a Kúria a Btk.2.§-ának (1) bekezdése alkalmazásával hozzon a törvénynek megfelelő határozatot, és ennek keretében a támadott határozatot annyiban változtassa meg, hogy az I.r. terhelttel szemben a büntetést a Btk.81.§ (2) és (3) bekezdése alkalmazásával tekintse kiszabottnak, mivel a jogerős határozatban megállapított büntetés mértéke a súlyosító körülmények jelentős számára és nyomatékára figyelemmel az alkotmányos büntetési tételkeret alapján sem tekinthető eltúlzottnak.

A terhelt és védője a felülvizsgálati indítványban foglaltakra nem tett észrevételt.

Az Alkotmánybíróság a 23/2014. (VII.15.) AB számú határozatának 3. pontjában elrendelte a korábbi Btk. (1978. évi IV. tv.) - a határozat 1. pontjában alaptörvény-ellenesnek nyilvánított - 85.§ (4) bekezdése, valamint a hatályos Btk. (2012. évi C. tv.) - a határozat 2. pontjában 2013. július 1-jére visszaható hatállyal megsemmisített - 81.§ (4) bekezdésének alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárások felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. tv. (ABtv.) 45.§ (6) bekezdése alapján rendelte el.

Az ABtv. 45.§ (6) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve a intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.

A Be. - az ABtv. 45.§ (6) bekezdéséhez kapcsolódó - 416.§ (1) bekezdés e) pontja szerint a jogerős határozat ellen felülvizsgálatnak van helye, ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát rendelte el, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg.