ÍH 2007.158 KÉPMÁSHOZ FŰZŐDŐ JOG TARTALMA, ELEMEI - FÉNYKÉPFELVÉTEL NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK FELTÉTELEI - SZEMÉLYISÉGI JOGSÉRTÉS FÉNYKÉPFELVÉTEL NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁVAL - NEM VAGYONI KÁRTÉRÍTÉS KÉPMÁSHOZ FŰZŐDŐ JOG MEGSÉRTÉSE ESETÉN

I. A képmáshoz fűződő személyiségi jog többféle alanyi jogot biztosít: nemcsak a képmás elkészítéséhez, hanem annak nyilvánosságra hozatalához is engedély szükséges és az érintett kizárólagos joga a személyéről készített fotó közzétételéhez való hozzájárulás is. Fénykép címlapon való közzététele akkor tekinthető jogszerűnek, ha a fénykép felhasználója a fényképfelvétel közléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozattal rendelkezik.

II. A nem vagyoni kártérítés megítélésének szempontjai [Ptk. 75. §, 80. § (1)-(2) bekezdés, 84. § (1) bekezdés, 355. § (1) és (4) bekezdés].

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az általa kiadott Fotó Video Magazin 2003 áprilisi számának címlapján a felperest ábrázoló felvételt közölt a felperes hozzájárulása nélkül, megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogait. Kötelezte az alperest - 15 napos teljesítési határidő mellett -, hogy a per tárgyát képező fénykép negatívját adja ki a felperesnek és fizessen meg 500 000 Ft tőkét, ennek kamatát, valamint a perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Az ítélet indokolásában a Ptk. 75. §-ára, a Ptk. 80. § (1)-(2) bekezdésére hivatkozással azt állapította meg, hogy a felperes kereseti kérelme részben megalapozott. A felperes személyes előadása, a tanúk egybehangzó nyilatkozata alapján arra az álláspontra jutott, hogy a Fotó Video Magazin címlapján látható felvétel alapján a felperes beazonosítható és rögzítette azt is, az alperes nem tudta igazolni, hogy a felperes - aki nem minősül közszereplőnek - a felvétel nyilvánosságra hozatalához hozzájárult. Azt igazolta, hogy a felperes művészi célú felhasználáshoz, portfólióban történő elhelyezéshez járult hozzá, azonban az nem terjed ki a felvételnek egy újság címlapján való nyilvánosságra hozatalára, továbbá az interneten látható fotók sem igazolják a felperes hozzájárulását. A Ptk. 84. § (1) bekezdésének a) pontja alapján történő jogsértés megállapításán kívül az elsőfokú bíróság az alperest a Ptk. 84. § (1) bekezdésének b) pontja alapján eltiltotta a jogsértéstől és a d) pontnak megfelelően a felvételek negatívjainak 15 napon belül történő kiadását is elrendelte. A nem vagyoni kártérítés körében a Ptk. 84. § (1) bekezdésének e) pontjára, a Ptk. 355. § (4) bekezdésére, a 34/1992. (VI. 1.) AB határozatra valamint arra hivatkozott, hogy a jogsértés nem jelentéktelen, azonban a felperesnek is nagyobb gondossággal kellett volna eljárnia a felvételek felhasználása tekintetében. A tanúk vallomása, a jogsértés tárgyi súlya és az összegszerűség vonatkozásában kialakult bírói gyakorlatot értékelve a nem vagyoni kártérítés összegét 500 000 Ft-ban állapította meg az elsőfokú bíróság.

Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását, másodlagosan pedig a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését kérte. Előadta, hogy a fotóművész és a felperes közti megállapodás keretében került sor a fényképfelvétel felhasználására. A fotó korábban kiállításon is szerepelt, így az alperes nem volt abban a helyzetben, hogy kétséges legyen számára, hogy a fotóművész nem rendelkezik hozzájárulással, ezért az alperes úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Hivatkozott arra is, hogy a nem vagyoni kárigénye megalapozottságát, annak összegszerűségét a felperes nem bizonyította.

A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy az alperes új tényt a fellebbezésében nem állított, az alperes jogsértést követett el, nem járt el megfelelően és nem kérte a felperes hozzájárulását a felhasználáshoz. Előadta, hogy a felperes és a fotóművész között nem jött létre megállapodás, ennek ellenkezőjét az alperes nem is tudta igazolni.

Az alperes fellebbezése nem alapos.

A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként a tényállást helyesen állapította meg és az abból levont jogi következtetése, döntése is helytálló, azzal a másodfokú bíróság teljes egészében egyetértett. Az alperes fellebbezése nem tartalmaz olyan bizonyítékokat, hivatkozásokat, amelyeket az elsőfokú bíróság az érdemi határozata meghozatalakor ne vett volna figyelembe.

A Fővárosi Ítélőtábla az alperesi fellebbezésben foglaltak alapján azt emeli ki, hogy a képmással való rendelkezési jog kizárólagos, a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulás megadásában, a felhasználáshoz való engedélyezésben az érintett nem korlátozható. A Ptk. 80. § (1)-(2) bekezdése alapján a személyhez fűződő jogok megsértését eredményezi az, ha valaki más képmását az érintett hozzájárulása nélkül felhasználja. Ez a törvényben rögzített képmáshoz fűződő személyiségi jog többféle alanyi jogot biztosít a hozzájárulás, a rendelkezési jog körében. Egyrészt a képmás elkészítéséhez is, másrészt annak nyilvánosságra hozatalához is engedélyre van szükség, harmadrészt pedig az érintettnek kizárólagos joga az is, hogy a személyéről készített fotót közzétegye vagy közzététesse.

Az alperesi fellebbezésben foglaltak alapján tehát azt kell kiemelni, hogy a képmással való rendelkezési jog kizárólagossága folytán az érintett a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulás megadásában, a felhasználáshoz való engedélyezésben nem korlátozható, ha a fényképfelvétel - mint jelen esetben is - nem nyilvános közszereplés alkalmával készült. A felperes fényképfelvétele közlésének jogszerűségére az alperes, a felperes tagadásával szemben bizonyítékot nem szolgáltatott, sem írásbeli, sem szóbeli, sem ráutaló magatartással történő jogszerű felhasználást igazolni nem tudott.

Nem fogadta el a Fővárosi Ítélőtábla az alperesi fellebbezés azon hivatkozását, hogy a fotóművész és a felperes közti megállapodás keretein belül került a fotó felhasználásra, egyrészt azért, mert ezt a tanúként meghallgatott fotóművész sem támasztotta alá hitelt érdemlően, másrészt pedig nem a fotóművész, hanem az alperes volt a fényképfelvétel felhasználója azzal, hogy az általa kiadott lap címlapján közölte a képet. Ezért neki kellett volna rendelkeznie a jogszerű felhasználáshoz szükséges hozzájáruló nyilatkozattal.