A Budapest Környéki Törvényszék Pf.21100/2015/7. számú határozata birtokba adás (INGATLAN birtokba adása) tárgyában. Bírók: Kakuk Gabriella, Rada Lajos, Urbán András

.....Törvényszék

Pf........... szám

A ....... Törvényszék, mint másodfokú bíróság (.) ügyvéd, valamint III.rendű felperes neve (.) III. r. felperes által képviselt I.rendű felperes neve (.) I. r. felperes, a (,.) meghatalmazott által képviselt () II. r. felperes és a (fél címe 3) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (.) I. r. alperes, a (.) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve né (.) II. r. alperes ellen ingatlan birtokba adás iránt indított perben Járásbíróság -án kelt . Számú ítéletével szemben felperes . sorszámú fellebbezése tárgyában meghozta az alábbi, és kihirdette az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg 15 nap alatt egyetemlegesen 24.000 (huszonnégyezer) Ft másodfokú perköltséget alpereseknek.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Megállapította, hogy az I. r. felperes tulajdonában álló és a III. r. felperes haszonélvezeti jogával terhelt hrsz.-ú, és a II. r. felperes tulajdonában álló . hrsz.-ú, természetben szám alatt található, valamint az I. és II. r. alperes tulajdonát 1/2-ed 1/2-ed arányban képező hrsz.-ú, természetben . szám alatti ingatlanok közötti határ a dr. szakértő igazságügyi szakértő által ... napján készített változási vázrajzon megjelölt helyen húzódik.

Az elsőfokú bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően megküldeni rendelte az ítélet és a vázrajz egy példányát a Járási Hivatal Járási Földhivatalának, hogy változást vezesse át az ingatlan-nyilvántartásba.

Kötelezte az elsőfokú bíróság a I., II. és a III. r. felpereseket, hogy fizessenek meg az I. és a II. r. alpereseknek 15 napon belül 350.000 Ft perköltséget egyetemlegesen.

Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság rögzítette a . hrsz-ú, . hrsz.-ú, és . hrsz.-ú ingatlanok kialakulását, azok tulajdonjogi helyzetét természetbeni és az ingatlan-nyilvántartás szerinti határvonalát. Rögzítette az 1963. évi, az 1960-as évek második felében, 1985-ben, 2007-ben történt perbeli ingatlanok felmérési nyilvántartási adatait, rögzítette a 2009-es vázrajzot. Rögzítette a peres felek tulajdonszerzésének jogcímét és időpontját is, és azt is, hogy a perbeli, ingatlanok kerítése a jelenlegi nyomvonalon az 1970-es években került elhelyezésre.

Rögzítette a földhivatalok térképezési hiba kijavítás jogcímén történt kiigazításával kapcsolatos határozatokat, a Bíróság . számú végzését is, a megismételt eljárás során Körzeti Földhivatal Földmérési Osztályának számú határozatát, amelyben a perbeli ingatlanok területének a kiigazítása ... földmérő . évi változási vázrajza alapján történt.

Rögzítette a felperesek keresetét, melyben kötelezni kérték alpereseket a ...i Körzeti Földhivatal jogerős határozata alapján a változási vázrajzban feltüntetett, kiigazított telekhatárig terjedő területnek a birtokba adására, illetve a kerítésük erre a határvonalra történő áthelyezésének a tűrésére, arra hivatkozással, hogy a jogi határvonal eltér a természetbeni határvonaltól, az alperesek jogalap nélkül birtokolják a jogi határ és a természetbeni határ közötti területet.

Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

Az alperesek elsődleges viszontkeresetükben, melyben a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás térképen szereplő telekhatár kiigazítását a . hrsz.-ú, , valamint a . hrsz.-ú ingatlanok közös telekhatárának a 40 éve tartó birtokállapotnak megfelelően történő megállapítását és földhivatali átvezetését kérték, és felperesek perköltségben való marasztalását. Az alperesek a viszontkereset jogcíméül az 1996. évi LXXIV. törvény 13. §-ának (2) bekezdésében jelölték meg és a 16/1997. (III.05.) FM rendelet 26 § (2) bekezdésére is hivatkoztak.

Alperesek másodlagos viszontkeresetük a természetbeni határvonal és a jelenlegi térképi határvonal által határolt földrészlet tulajdonjogának elbirtoklására irányult, és ennek megfelelően kérték a térképi határvonal kiigazítását is.

Felperesek az alperesek elsődleges viszontkeresetét elutasítani kérték azzal érvelve, hogy a polgári peres eljárásban közigazgatási döntés felülvizsgálatára nincs lehetőség. Alperesek elbirtoklása irányuló viszontkeresetét az elbirtoklás törvényi feltételeinek fenn nem állta miatt kérték elutasítani azzal, hogy az alperesek jogelődei nem sajátjaként birtokolták a vitás területet

Az elsőfokú bíróság Pp. 3. § (3) bekezdése a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján a felperesek hivatkozását, hogy az alperesi és felperesi jogelődök megállapodása alapján került sor a kerítés áthelyezésére a jelenlegi természetbeni határra, az alperesi jogelőd emésztőjének áthelyezése miatt, a jogi határ változatlanul hagyása mellett, nem találta bizonyítottnak a felperesek részéről, mert ezen megállapodásnak sem a létrejöttét, sem a tartalmát nem bizonyították.

Az elsőfokú bíróság az 1996. évi LXXIV törvény 10. §-ára, 11. § (3)-(4) (5). bekezdésére a 13 §. (1), (2), (3) bekezdését alkalmazta, továbbá a 16/119. (III.05) FM rendelet 26. § (1) bekezdésére, (2) bekezdésére.