A Fővárosi Törvényszék K.706224/2021/25. számú határozata átkísérés felülvizsgálatával kapcsolatos közigazgatási jogvita tárgyában. [1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 4. § (2) bek.] Bíró: Dudás Dóra Virág

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.706224/2021/25.*, Kúria Kfv.37290/2023/4.

***********

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 11.K.706.224/2021/25.

A felperes: felperes (felperes címe)

A felperes jogi képviselője: Győző és Lencs Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Győző Gábor ügyvéd)

Az I. rendű alperes: Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (cím1)

Az I. rendű alperes képviselője: dr. Révészné dr. Temesi Kinga kamarai jogtanácsos

A II. rendű alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság (cím2)

A II. rendű alperes jogi képviselője: dr. Rózsa Mónika r. alezredes igazgató

A III. rendű alperes: Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Kelebia Határrendészeti Kirendeltség (cím3)

A III. rendű alperes jogi képviselője: Bársonyné dr. Magó Krisztina kamarai jogtanácsos (BKMRF, cím4)

A per tárgya: átkísérés felülvizsgálatával kapcsolatos közigazgatási jogvita

Í T É L E T

A bíróság a II. rendű alperesnek a felperes jogszerűtlen tartózkodását megállapító és ezáltal a felperes 2021. szeptember 17. napján 17 óra 30 körül végrehajtott átkísérését meghatározó - formális határozati formát nem öltő - döntését megsemmisíti.

Kötelezi a III. rendű alperest, hogy léptesse be a felperest Magyarország területére.

A per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett 30 000 (Harmincezer) Ft eljárási illetéket a II. rendű alperes személyes illetékmentessége miatt az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

[1] A hazánkban tartózkodási jogcím nélkül maradt afgán állampolgárságú felperes 2021. szeptember 14. napján menedékkérelmet terjesztett elő az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (menekültügyi hatóság) budapesti ügyfélszolgálatán. A menekültügyi hatóság a kérelmet a 2021. szeptember 14. napján kelt 106-M-20473/1/2021 számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 32/F. § (1) bekezdés b) pontja alapján, mert megállapította, hogy az nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, hiszen a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 271. § (1) bekezdése értelmében a felperes nem nyújthat be menedékkérelmet közvetlenül Magyarországon. Az Átv. 270. § (1) bekezdése szerint a 268-269. §-ok szerinti eljárásokat, vagyis menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat kijevi vagy belgrádi nagykövetségen való előterjesztését és a felperes úti okmánnyal való ellátását követően lehetséges beutazni és menedéket kérni. A menekültügyi hatóság fenti végzését kihirdetés útján közölte a felperessel.

[2] A felperes ezért jogi képviselőjével együtt 2021. szeptember 17. napján határozathirdetés céljából megjelent a menekültügyi hatóság ügyfélszolgálatán. A végzés kihirdetését követően a menekültügyi hatóság a felperest - mivel álláspontja szerint jogszerűtlenül tartózkodott Magyarország területén - átadta az idegenrendészeti hatáskörben eljáró II. rendű alperesnek. A II. rendű alperes - állítása szerint - szóban tájékoztatta a BRFK XI. Kerületi Rendőrkapitányságát (a továbbiakban: Rendőrkapitányság) a felperes jogszerűtlen tartózkodásáról, valamint arról, hogy ennek alapján az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Áht.) 5. § (1b) bekezdése szerinti rendőri intézkedésnek "lehet helye" a felperessel szemben. Ezt követően a II. rendű alperes 10 óra 59 perckor küldött e-mail üzenetében arról tájékoztatta az I. rendű alperest, hogy a felperessel szemben a Rendőrkapitányságánál "kezdeményezte" az Áht. fenti rendelkezése alapján az ideiglenes biztonsági határzár kapuján történő átkísérés érdekében szükséges intézkedések megtételét. A Rendőrkapitányság járőre - az erről készült jelentés szerint - a felperest elfogta és előállította, majd átadták a felperest az I. rendű alperesnek, ahol élelemmel ellátták, majd a Tompai Tranzitzónához szállították, ahol 17 óra 30 perckor a rendőrség illetékes határőr igazgatóságának intézkedést foganatosító rendőrje átkísérte a felperest az ideiglenes biztonsági határzár kapuján X területére.

[3] A felperes - jogi képviselője útján - még a menedékkérelmet elutasító végzés kihirdetésének napján, 2021. szeptember 17. napján elektronikus úton keresetet nyújtott be a menekültügyi hatósághoz az elutasítással szemben. A keresete alapján eljáró Fővárosi Törvényszék 2021. november 12. napján kelt 11.K.705.686/2021/22. számú ítéletével megsemmisítette a menekültügyi hatóság döntését és új eljárást rendelt el, mert megállapította, hogy jogszerűtlenül került sor a menedékkérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására lehetetlen célra irányultság okán. Előírta, hogy a Met. általános szabályai szerint kell folytatni a menekültügyi eljárást. Ennek érdekében lehetővé kell tenni az ország területéről jogszerűtlenül eltávolított felperes visszatérését, nem szüntethető meg az eljárás azon az alapon, hogy a felperes nem tartózkodik az országban.

A kereset, a védiratok

[4] A felperes 2021. október 18. napján az átkísérés miatt is keresetet terjesztett elő az I. rendű alperesnél, amelyben a II. rendű alperes döntése alapján eljáró I. rendű alperes közigazgatási cselekményének megsemmisítését kérte, elsődlegesen új eljárásra kötelezés nélkül, másodlagosan új eljárásra kötelezéssel. Perköltséget nem igényelt.

Álláspontja szerint az Áht. 5. § (1b) bekezdése alapján végrehajtott átkísérés a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja alapján egyedi közigazgatási döntésnek minősül, ami tartalmát tekintve kiutasításról rendelkezik. Alapjaiban a perbe állított II. rendű alperes valósította meg a keresettel támadott közigazgatási tevékenységet, amikor jelezte a tartózkodás álláspontja szerinti jogellenességét és kezdeményezte az átkísérés intézkedést. A tartózkodás jogellenességének megállapítása mint jogi értékelés alapozta meg ugyanis az átkísérést. A Rendőrkapitányságtól nem volt elvárható, hogy tartalmilag felülbírálja a jogellenes tartózkodás idegenrendészeti hatóság által megállapított tényét, ezért az nem vett részt a közigazgatási tevékenység megvalósításában. Az átkísérést a rendőrség végzi, amely azonban csak akkor tekinthető a közigazgatási tevékenység megvalósítójának, ha maga észleli az átkísérés alá vont személyt és állapítja meg tartózkodása jogellenességét. A rendőri szervek a jelen esetben minden bizonnyal csak végrehajtási szerepet játszottak az eseménysorban, az I. rendű alperes a végrehajtásban való közreműködéssel. A felperes előterjesztett rendőri intézkedés elleni panaszt, azonban nem az átkísérés intézkedéssel hanem az annak érdekében megvalósított a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerinti kényszerintézkedésekkel (előállítás, bilincselés) szemben.