2007. évi LXXXIX. törvény

az államhatárról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Magyarország államhatára[4]

1. § (1)[5] Magyarország területét a Föld felszínén függőlegesen áthaladó képzeletbeli síkok összessége (a továbbiakban: államhatár) határolja.

(2) Az államhatárnak a Föld felszínén haladó vonalát nemzetközi szerződések határozzák meg, amelyeket törvényben kell kihirdetni.

(3) Az államhatár és a Föld felszínének metszésvonala (a továbbiakban: határvonal) pontos kijelölését határokmányok tartalmazzák, amelyeket nemzetközi szerződésként törvényben ki kell hirdetni.

(4)[6] A határvonalat a természetben határjelek jelölik, amelyek közül a magyar állam tulajdonát képezik a Magyarország területén elhelyezett határjelek. A határjel által elfoglalt földrészlet használati joga a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben foglaltak szerint a magyar államot illeti meg.

(5) A határvonalnak a határokmány felvételét követően a természeti környezet megváltozása miatt bekövetkezett módosulásait, valamint a határvonal megváltozásával nem járó esetben határjel elhelyezését, megszüntetését és elhelyezésének megváltozását az érintett szomszédos állammal együttesen készített jegyzőkönyvben vagy más okiratban (a továbbiakban együtt: határjegyzőkönyv) kell rögzíteni, amelyet a határrendészetért felelős miniszter rendelettel hagy jóvá.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

a)[7] határátkelőhely: a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 2. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom,

b) a határátkelőhely üzemeltetője: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a határátkelőhely ingatlan tulajdonosa, illetve szerződés vagy más jogcím alapján a határátkelőhely üzemben tartója,

c) határátlépési pont: személyforgalmat lebonyolító, határátkelőhelynek nem minősülő hely, amelyen az államhatáron átnyúló vagy annak közvetlen közelében levő területen található műemlék, természeti érték vagy más turisztikai látványosság megtekintése vagy rendezvény látogatása céljából lehet az államhatárt átlépni,

d)[8] szomszédos állam: az az állam, amelynek államhatára Magyarország államhatárával részben megegyezik.

Az államhatár rendjének fenntartását biztosító szabályok

3. §[9] (1) A határvonaltól, valamint a határjeltől számított egy méter távolságon belül építmény nem létesíthető, kivéve

a) ha jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés ettől eltérően rendelkezik,

b) a közforgalom számára épülő utat, a határrendészeti és vízgazdálkodási célú építményt, valamint az energetikai és távközlési célú vezetéket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti építmények létesítésével kapcsolatos munkákat oly módon kell elvégezni, hogy az államhatár vonalát jelölő határjelek ne sérüljenek.

(3) Minden olyan munkavégzéshez, amely a határjeleket vagy az államhatár vonalát érinti, az államhatár láthatóságának biztosítására, a határvonal megjelölésére és a határjelek karbantartására nemzetközi szerződésben létrehozott határbizottság előzetes jóváhagyása szükséges.

(4) A határvonal és határjelek láthatóságának biztosítása érdekében a Rendőrség gondoskodik a jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott, ennek hiányában az (1) bekezdés szerinti területnek a láthatóságot akadályozó növényzettől való megtisztításáról.

4. § Az ingatlan tulajdonosa és használója köteles tűrni a Rendőrség, valamint a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat ellátó szervezet nemzetközi szerződésben vagy törvényben meghatározott feladatainak ellátását azon az ingatlanán (földrészleten),

a) amelynek a határvonallal megegyező határa, határszakasza van, vagy

b) amelyen határjelet helyeztek el. Az e tevékenységgel összefüggésben okozott kárért a Rendőrség, illetve a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat ellátó szervezet a polgári jog fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásáért viselt felelősségre vonatkozó szabályai szerint felel.

5. §[10] (1)[11] Magyarország területének a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 60 méteres sávja az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények - ideértve a 15/A. § szerinti létesítményeket is - építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából e törvény szerint igénybe vehető.

(1a)[12] A rendőr, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szerződéses határvadász Magyarország területének a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belül feltartóztathatja a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldit, és az (1) bekezdés szerinti létesítmény legközelebbi kapuján átkísérheti, kivéve, ha bűncselekmény gyanúja merül fel.

(1b)[13] Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején a rendőr, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szerződéses határvadász Magyarország területén feltartóztathatja a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldit, és az (1) bekezdés szerinti létesítmény legközelebbi kapuján átkísérheti, kivéve, ha bűncselekmény gyanúja merül fel.

(1c)[14] Aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), az embercsempészés (Btk. 353. §), a jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 354. §), a jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása (Btk. 353/A. §) bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll, - az (1d) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tartózkodhat az (1a) bekezdés szerinti területen.

(1d)[15] Az (1c) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik arra, akinek az (1a) bekezdés szerinti területen található - e rendelkezés hatálybalépését legalább öt évvel megelőzően létesített - érvényes lakcíme.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen található ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) tekintetében e törvény erejénél fogva az államot az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása céljából határozatlan időre szóló közérdekű használati jog illeti meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonosa és használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles tűrni, hogy a (2) bekezdés szerinti ingatlanon

a)[16] az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt - ideértve a 15/A. § szerinti létesítményt is - építsenek, telepítsenek és üzemeltessenek,

b) a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátásában jogszabály alapján részt vevők az ingatlant az (1) bekezdésben meghatározott célból igénybe vegyék.

(4) A közérdekű használati jogot a Kormány által rendeletben meghatározott szervek és személyek - kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célból, a feladat ellátásához feltétlenül szükséges mértékben - gyakorolhatják.

(5)[17] A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezi.

(6)[18] A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezi, ha a közérdekű használati jog az ingatlanon azért szűnik meg, mert az államhatár (1) bekezdés szerinti szakasza a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 1. pontja szerinti belső határnak minősül.

5/A. §[19] (1) Az ingatlan tulajdonosát az 5. § (3) bekezdése szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A kártalanítás az ingatlan tulajdonosát

a) a közérdekű használati jog keletkezésére tekintettel egyszeri jelleggel, valamint

b) az ingatlan 5. § (3) bekezdése szerinti igénybevételével összefüggésben - figyelemmel az igénybevétel időtartamára, jellegére - évenként

illeti meg.

(2)[20] A fővárosi és vármegyei kormányhivatal határozatában rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításáról.

(3) A kártalanítás összegét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv téríti meg az ingatlan tulajdonosának.

(4)[21] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítást akkor kell megfizetni, ha az ingatlant igénybe veszik. Az ingatlan igénybevétele azt követően kezdhető meg, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határozatban megállapított (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítást a tulajdonos részére megfizette vagy a részére bírósági letétbe helyezte és ezt a fővárosi és vármegyei kormányhivatal részére igazolta. Ha a kártalanítás ennek megfelelően megfizetésre került, a kártalanítás tárgyában hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárás nem képezi akadályát az ingatlan igénybevételének.

(5) Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben akadályozza vagy megszünteti, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.

5/B. §[22] (1)[23] Az 5. § (1) bekezdése szerinti területen az államhatár rendjének védelme érdekében épített, telepített létesítmények - ideértve a 15/A. § szerinti létesítményeket is - állami tulajdonba kerülnek, amelyek tekintetében az építtetői, valamint a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv gyakorolja.

(2)[24] Az államhatár rendjének védelme érdekében épített létesítmény a magyar építészetről szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű sajátos építményfajtának minősül.

5/C. §[25] Ha az 5/B. § szerinti létesítmény üzemeltetésére, illetve az ingatlan igénybevételére az 5. § (1) bekezdése szerinti célból már nincs szükség, az ingatlan eredeti állapotát helyre kell állítani.

5/D. §[26] Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott létesítménnyel és tranzitzóna kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat - a kártalanítási, építésügyi, valamint a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges eljárások kivételével - nem kell lefolytatni.

6. § (1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában határút az az út vagy útszakasz, amelynek területén a határvonal az út tengelyével megegyezően halad.

(2) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában határvíz az a természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti álló- vagy folyóvíz, amelyen a határvonal

a) halad, a határvonaltól a partig terjedő szélességében,

b) áthalad, a határvonaltól számított 50 méter szélességben.

7. § (1) A határút és a határvíz használatának általános szabályait nemzetközi szerződés állapítja meg.

(2) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a vízen közlekedő jármű vagy más úszólétesítmény a határvízen való áthaladás közben - a kényszerkikötés kivételével - a határvíz partján nem köthet ki, arra fel- vagy arról leszállni, illetve arról dolgot levenni vagy feltenni nem szabad.

(3)[27] A (2) bekezdésben foglalt tilalom - a magyar vagy a szomszédos állam illetékes hatóságának eltérő rendelkezése hiányában - nem vonatkozik a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 1. pontjában meghatározott belső határon (a továbbiakban: belső határ) lévő határvízen közlekedő vízi járműre.

(4)[28] Ha nemzetközi szerződés lehetővé teszi, akkor a Rendőrség - a nemzetközi és a belső határon lévő vízi út kivételével - engedélyezi a szomszédos állam illetékes szerveivel együttműködve:

a)[29] vízi járműnek a határvíz olyan szakaszán való áthaladását, ahol mindkét part Magyarország területe,

b) vízi járműnek a határvíz olyan szakaszára való átlépését, ahol mindkét part a szomszédos állam területe.

8. § (1) Azonos állam területén lévő vasútállomások között, de a másik állam területén áthaladó vasútvonalon az államhatár átlépésére és a közlekedésre nemzetközi szerződés rendelkezése az irányadó.

(2)[30] Az (1) bekezdésben meghatározott forgalomban Magyarország területén áthaladó vonatra a nemzetközi szerződésben előírtak szerint szabad fel- vagy arról leszállni, illetve dolgot levenni vagy feltenni.

9. § (1) Az államhatáron átkóborolt háziállat, valamint az államhatáron elháríthatatlan ok következtében átkerült tárgy elhelyezéséről, tartásáról, illetve tárolásáról, annak visszaadásáig az illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott költséget - a kötelezett által történő megtérítéséig - a Rendőrség viseli.

10. § Az államhatár láthatóságának biztosítására, a határvonal megjelölésére és a határjelek karbantartására nemzetközi szerződésben létrehozott határbizottságok elnökét a határrendészetért felelős miniszter, a határbizottság tagját, illetve a határmegbízottat - a feladatkörnek megfelelően - a határrendészetért felelős miniszter vagy a térképészetért felelős miniszter egyedi okirattal nevezi ki.

10/A. §[31] A rendőrség a Kormány által rendeletben meghatározott eljárásrend szerint megállapíthatja a határforgalomra, a határátkelőhelyen történő tartózkodásra vonatkozó szabályokat, valamint a határátkelőhely működésének a szabályait (a továbbiakban: a határátkelőhely rendje).

Az államhatár átlépésének feltételei

11. § Az államhatárt nemzetközi szerződésben és törvényben meghatározott feltételekkel - ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kivételt nem tesz - a forgalom számára megnyitott, a forgalom jellegének megfelelő közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen vagy a határátlépési ponton, ellenőrzés mellett szabad átlépni.

11/A. §[32] Az államhatár átlépése során be kell tartani az államhatár átlépésével összefüggő jogszabályi rendelkezéseket, valamint a határátkelőhely rendjét.

12. § (1)[33] Rendkívül indokolt esetben a határrendészetért felelős miniszter a közbiztonság védelme érdekében rendeletével - legfeljebb harminc napra, az Alaptörvény XXVII. cikk (1) bekezdésében meghatározott alapvető jog korlátozásaként - részleges határzárat rendelhet el, amellyel az államhatár átlépését meghatározott személyek, járművek és szállítmányok körére kiterjedően megtilthatja.

(2) Ha a részleges határzár elrendelésére

a)[34] nemzetbiztonsági érdekből kerül sor, a rendeletet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben,

b)[35] járványveszély megelőzése érdekében vagy az Egészségügyi Világszervezet 2009. évi XCI. törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak végrehajtása érdekében nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, illetőleg a közegészségügyi-járványügyi kockázat kezelése, elhárítása érdekében kerül sor, a rendeletet - ezek jellegétől függően - az egészségügyért felelős miniszterrel vagy az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszterrel egyetértésben

az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell kiadni.

(3) A határrendészetért felelős miniszter a részleges határzár elrendelésének okairól az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát tájékoztatja.

(4)[36][37] Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések a belső határon nem alkalmazhatók.

13. §[38][39] A belső határon a határátlépés ellenőrzésének ideiglenes visszaállítását - a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 28. cikkében megjelölt valamely feltétel kivételével - a Kormány rendeletben hirdeti ki. A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 28. cikkében megjelölt valamely feltétel fennállása esetén, a belső határon a határátlépés ellenőrzésének azonnali visszaállítását a határrendészetért felelős miniszter rendeletével hirdeti ki.

Határátkelőhely, határátlépési pont megnyitása, megszüntetése, működésének szüneteltetése

14. § (1) Új határátkelőhely, határátlépési pont megnyitásáról, megszüntetéséről, működésének szüneteltetéséről, továbbá a forgalom jellegének megváltoztatásáról nemzetközi szerződés rendelkezik.

(2) Az államhatárt nem érintő határátkelőhely megnyitásáról, megszüntetéséről vagy működésének szüneteltetéséről a Kormány rendeletben* dönt.[40]

(3) Ideiglenes határátkelőhely a Kormány rendeletében meghatározott célból, a cél megvalósításához szükséges időtartamra, engedéllyel nyitható. Az ideiglenes határátkelőhely megnyitásának, működésének feltételeit a Kormány rendeletben* állapítja meg, amelyben kijelöli az eljárásra jogosult szervet.[41]

(4)[42] A határátkelőhely, határátlépési pont működését az országos rendőrfőkapitány legfeljebb negyvennyolc órára szüneteltetheti, ha a határátlépés ellenőrzésének feltételei haladéktalanul el nem hárítható átmeneti működési zavar vagy más elháríthatatlan külső ok miatt nem biztosíthatóak. A működés szüneteltetését - a feltételek fennállása esetén - az országos rendőrfőkapitány további legfeljebb negyvennyolc órával meghosszabbíthatja.

15. § (1) A határátkelőhelyet olyan ingatlanon szabad létesíteni és működtetni, amelyen az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője, vagy üzemeltetője térítésmentesen biztosítja a határátlépés során eljáró hatóságok elhelyezéséhez és működéséhez, a ki- és beléptetés biztonságos, gyors és kulturált végrehajtásához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételeket.

(2) A határátkelőhely üzemeltetésével kapcsolatos költségek viseléséről az érintett hatóságok egymás között, illetve a tulajdonossal vagy az ingatlan kezelőjével polgári jogi szerződésben állapodnak meg.

Tranzitzóna kialakítására vonatkozó szabályok[43]

15/A. §[44] (1) Az 5. § (1) bekezdés szerinti területen tranzitzóna alakítható ki, amely a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő személyek (a továbbiakban: elismerést kérő) átmeneti tartózkodására és a menekültügyi, idegenrendészeti eljárások lefolytatására, valamint az ezekhez szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)[45] A tranzitzónában tartózkodó, elismerést kérő személy Magyarországra történő beléptetésére akkor kerülhet sor,

a) ha menekültügyi hatóság nemzetközi védelmet biztosító döntést hoz,

b) ha a menekültügyi eljárás általános szabályok szerinti lefolytatásának feltételei fennállnak vagy

c) ha a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 71/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.

(2a)[46] Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a tranzitzónában tartózkodó, elismerést kérő személy Magyarországra történő beléptetésére a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben kerülhet sor.

(3) A tranzitzónában az állami szervek a rájuk vonatkozó jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköreiket gyakorolják.

(4)[47] Az (1) bekezdésben foglaltakkal ellentétben tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben tranzitzóna céljára az 5. § (1) bekezdésében megjelölt helytől eltérő helyen található létesítmény is kijelölhető.

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 7. § (3) bekezdése, a 12. § (4) bekezdése és a 13. § a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(3) Az 1. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott, e törvény kihirdetésekor törvényben ki nem hirdetett nemzetközi szerződéseket és határokmányokat 2008. december 31-ig törvényben ki kell hirdetni.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a határátkelőhely megnyitására és határátlépési pont létesítésére vonatkozó követelményeket, továbbá a működtetés feltételeit,

b) az ideiglenes határátkelőhely megnyitásának és működésének szabályait, és kijelölje az eljárásra jogosult szervet,

c) a belső határon az ellenőrzés ideiglenes bevezetésének feltételeit.

d)[48] a határátkelőhely rendjének kötelező tartalmát, megállapításának módját, részletes eljárási szabályait és feltételeit.

e)[49] az 5. § szerinti közérdekű használati jog gyakorlására jogosult szerveket és személyeket,

f)[50] az 5/A. § szerinti kártalanítás és kártalanítási eljárás szabályait.

g)[51] a határvízen történő közlekedés engedélyezésének szabályait,

h)[52] a katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron történő átléptetésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás különös és kiegészítő rendelkezéseit.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a határátlépés ellenőrzésének ideiglenes visszaállítását rendeletben hirdesse ki.

(6) Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy a határjegyzőkönyvet rendeletben hagyja jóvá.

(7)[53]

(8)[54] Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy a közbiztonság védelme érdekében

a) nemzetbiztonsági érdekből a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben

b) járványveszély megelőzése érdekében vagy az Egészségügyi Világszervezet 2009. évi XCI. törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak végrehajtása érdekében nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, illetőleg a közegészségügyi-járványügyi kockázat kezelése, elhárítása érdekében - ezek jellegétől függően - az egészségügyért felelős miniszterrel vagy az élelmiszerlánc- felügyeletért felelős miniszterrel egyetértésben

rendeletében részleges határzárat rendelhet el.

(9)[55] Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy a belső határon - a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 28. cikkében megjelölt valamely feltétel fennállása esetén - a határátlépés ellenőrzésének azonnali visszaállítását rendeletben hirdesse ki.

17. §[56] Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló 2015. évi CXL. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 5/A. § (4) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően történő igénybevétel esetén kell alkalmazni.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke