A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10372/2009/4. számú határozata közalkalmazotti jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 90. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

Mfv.I.10.372/2009/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Teremi Sarolta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Imre György ügyvéd által képviselt alperes ellen közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása iránt a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságnál 2.M.646/2007. szám alatt megindított és másodfokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.21.171/2008/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.21.171/2008/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperes keresetében az alperes felmentése jogellenességének megállapítását, és jogkövetkezményei alkalmazását kérte.

A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 2.M.646/2007/11. számú ítéletével az alperes által kiadott, 2007. június 4-én kelt felmentést hatályon kívül helyezte, megállapította, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya az alperesnél az ítélet jogerőre emelkedésekor szűnik meg. A bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt napon belül - bruttó 1.028.634 forintot, valamint ezen összeg kamatát, és 50.00 forint perköltséget. A bíróság a fentieket meghaladóan a felperes kereseti kérelmét elutasította.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2002. augusztus 26-átől biológia-testnevelés szakos tanárként állt az alperesnél közalkalmazotti jogviszonyban. Ú. V. K. határozatában létszámleépítést rendelt el az alperesnél, melyről a felperest 2007. március 12-én kelt levelében az alperes igazgatója tájékoztatta. A felperes 2007. május 28-án szülész-nőgyógyász szakorvos igazolása alapján tudomást szerzett arról, hogy terhes.

A felperes a keresetében hivatkozott arra, hogy az alperes a felmentés kiadásakor az egyenlő bánásmód elvét megsértette, a felmentési ideje alatt új gyógytestnevelést tanító kollégát vett fel, melyet ő is el tudott volna látni, továbbá az intézkedés felmentési tilalomba ütközött, mert annak közlésekor terhes volt.

A munkaügyi bíróság által levont jogkövetkeztetés szerint a becsatolt iratok alapján megállapítható, hogy az alperes az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályokat nem sértette meg, a felperes felmentésének közlését követően bővítette az álláshelyeket, mely körülmények miatt a felperes felmentését nem találta jogellenesnek.

Az elsőfokú bíróság azonban megállapította, hogy a felperes a felmondás közlésekor már áldott állapotban volt, ezért a felmondó intézkedés az Mt. 90. § (1) bekezdés d) pontjába ütközött ezért jogellenes. A munkaügyi bíróság a Kjt. 34. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak alapján az alperest 6 havi átlagkereset és kamatai megfizetésére kötelezte.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.21.171/2008/4. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta, az alperest 25.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte.

A megyei bíróság a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást az ítélkezése alapjául elfogadta, helyesnek találta a perbeli jogvita elbírálásához felhívott jogszabályokat és az abból levont jogkövetkeztetést is.

A jogerős ítélet érvelése szerint a terhességgel kapcsolatos felmondási védelem abban az esetben is fennáll, ha sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem tud róla. A perbeli esetben a felperes gondatlanságból nem nézett utána annak, hogy a terhessége milyen módon befolyásolja a felmentését, ezért nem állapítható meg, hogy a terhességét szándékosan hallgatta vagy titkolta el az alperes elől.

Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, és a felperes keresetének elutasítására irányult. Álláspontja szerint az Mt. 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség a jogviszony teljes tartama alatt fennáll, a közalkalmazott a terhességéről, a személyes körülményeiről köteles a munkáltatót tájékoztatni. Ahhoz, hogy a munkáltató a terhes állapotot - a jogosultságok megadása vagy a tilalmak fennállása szempontjából - értékelni tudja, a munkavállalónak arról tájékoztatást kell adnia. Az alperes a perbeli esetben a felperes terhességéről nem tudott. A felperes 2007. május 28-án teljes bizonyossággal tudomást szerzett a terhességéről, mely lényeges körülményt a munkáltatóval nem közölte, még a felmentés közlésekor sem.

Az alperes arra hivatkozott, hogy amennyiben értesült volna a felperes a terhes állapotáról, nem adta volna ki a felmentést. A felperes az esetleges korrekcióra sem adott esélyt, mert a visszahelyezését nem kérte.