A Hajdúböszörményi Járásbíróság P.20089/2012/34. számú határozata örökbefogadás felbontása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 87. §, 233. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 57. §]
Kapcsolódó határozatok:
*Hajdúböszörményi Járásbíróság P.20089/2012/34.*, Debreceni Törvényszék Pf.20552/2013/3., Kúria Pfv.21385/2013/3. (BH 2015.3.68)
***********
HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI JÁRÁSBÍRóSÁG
6.P.20.089/2012/34.
A ... Járásbíróság a dr. Bácsó Éva Amarilla ügyvéd, kirendelt eseti gondnok által képviselt kk. felperesnek a pártfogó ügyvéd által képviselt alperes ellen örökbefogadás felbontása iránt indított perében meghozta az alábbi, szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt indított perében meghozta az alábbi
ítéletet:
A bíróság a felperesnek az alperes általi örökbefogadását, melyet a ... Városi Gyámhivatal 2001. december 12. napján kelt és ugyanekkor jogerőre is emelkedett ... számú határozatával engedélyezett, felbontja.
Az alperes pártfogó ügyvédi díjának viselésére a teljes mértékben a pervesztes alperes köteles.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Törvényszékhez címzett, de a ... Járásbíróságon 3 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni.
Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, a fellebbezése csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérik, illetve, ha a másodfokú bíróság megítélése szerint a fellebbezési kérelemben, illetve a fellebbezési ellenkérelemben foglaltra figyelemmel az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges, a másodfokú bíróság azt tárgyaláson kívül bírálja el.
A fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti tárgyalás tartását.
Indokolás:
A bíróság a peres felek előadása, a ... Városi Bíróság ..., az ...., a ... számú, a ... Városi Bíróság ..., ... számú iratai és az azokhoz csatolt iratok, ... Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal ...., ...., ...., ...., ... számú iratai, O.A., E.-né H.M., K.Zs.J.-né, és O.M. tanúk vallomása, a beszerzett pszichológus szakértői vélemény és kiegészítő vélemények, valamint az egyéb csatolt és beszerzett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az alperes korábban O.A.-val 1987. ... napjától 2002. ... napjáig házasságban élt.
A házassági együttélésükből gyermek nem származott, ezért a jelen per alperesének kérésére 1989. évben egy M.G. nevű gyermeket fogadtak örökbe. A gyermek a felekhez kerülését követően pontosan nem tisztázott körülmények között elhalálozott. Ezt követően ismételten az alperes kezdeményezte másik gyermek örökbefogadását.
Az akkor még 10 hónapos felperest H. településról nevelő szülőktől hozták el a ... Városi Gyámhivatal 2001. december 12. napján kelt és ugyanekkor jogerőre is emelkedett ... számú határozatával engedélyezett örökbefogadás alapján.
Alperes és O.A. házasságáta... Városi Bíróság az ... számú ítéletével felbontotta. A felek a bíróság előtt egyezséget kötöttek, mely szerint a házasságukból 2000. .... napján született Zs. utónevű gyermek az anyánál került elhelyezésre, az apa kötelezettséget vállalt arra, 2002. szeptember 1. napjától a rendszeres személyi juttatásként járó járandóságai, egyéb jövedelme 20 %-át, de legalább havi 11.000 Ft gyermektartásdíjat fizet meg az alperesnek. Folyamatos kapcsolattartásként az apa a páros hétvégeken vasárnap 9 órától 12 óráig a felperes lakóhelyén látogatja a gyermeket, a gyermek 3. éves korának betöltése után az apa ugyancsak a páros hévégi vasárnap reggel 9 órától délután 17 óráig az elvitel jogával gyakorolja a folyamatos kapcsolattartást, s hogy a gyermek 3 éves korának betöltése után kívánják rendezni az apának az időszakos kapcsolattartási jogát.
Megállapodtak abban is, a H.(2) település, ... szám alatti utolsó közös lakásuk kizárólagos használója jelen per alperese marad, O.A. az utolsó közös lakásból végleg, a visszatérés igénye nélkül már eltávozott, elhelyezéséről maga gondoskodott.
A bíróság a szülők fenti egyezségét a 2002. szeptember 27. napján kelt és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyta.
A szülők házasságának felbontását követően az apa nem tartott fenn szoros kapcsolatot a kiskorú gyermekkel. Az alperes a jelen perben maga is előadta, harmadik éves volt a felperes, amikor az apa először ment látogatni, ő a találkozásukat ellenezte, mivel a gyermek és apa kapcsolattartása nem volt szabályozva.
.... szám alatti perben a jelen per alperese terjesztett elő kapcsolattartás megváltoztatása iránti kérelmet mely szerint a gyermek 6 éves koráig páros hétvégeken vasárnap -12 óra közötti időben az ő lakóhelyén látogathassa a gyermeket.
Az apa bejelentette, gyermekével nem kívánkapcsolatot tartani, alperes az apa fent ibejelentésére figyelemmel keresetétől elállt, a bíróság a pert megszüntette.
Az anya ellen korábban az apai nagymama, O.I.-né tett bejelentéseket, hogy az édesanya nem megfelelően neveli és gondoskodik a gyermekről. Később névtelen bejelentés érkezett, hogy az édesanya bántalmazza a gyermeket. A családgondozó megkereste az anyát és a gyermeket, a gyermek bal szemgödrén elszíneződés volt, amelyet az anya azzal magyarázott, a gyermek leesett az ágyról. Az óvoda jelezte 2006. november 20. napján a gyermekjóléti szolgálatnak, hogy a kk. felperes egy hetet hiányzott az óvodából, majd amikor az anya ismét vitte, az óvónők sárguló dudort láttak a gyermek homlokán. A kislány ekkor azt mondta el az óvónőknek, az édesanyja bántotta, a falba verte a fejét, amitől elesett, és megütötte magát az asztalban.
2006. november 23. napján a rendőrkapitányságról érkezett jelzés, hogy az anya által a gyermek mellé gyakran felfogadott gyermeknevelők közül az egyik feljelentést tett az anya ellen. Elmondta, sok időt töltött a gyermekkel, akivel így közvetlen kapcsolatuk alakult ki, megfigyelte, hogy az anya jelenlétében a gyermek feszült, csendes, láthatóan fél az anyától. A gyermek elmondta a gondozónőnek, hogy az anyja többször bántotta, olyan esetről is beszámolt, amikor az anyja a fejét a szekrénybe verte, majd miután a gyermek földre esett, s a hideg kövön feküdt, az anya többször belerúgott. A gyermeknevelő jelen volt olyan eseteknél, amikor az anya szidalmazta, trágár szavakkal illette a gyermeket.
A H.(2) Város Jegyzője, mint elsőfokú gyámhatóság felperes kiskorút az ... számú határozatával 2006. december 7. napjával ideiglenes hatállyal G. településan nevelő szülőnél helyezte el.
Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata után H.(2) Város Polgármesteri Hivatal Városi Gyámhivatala ... számú, 2007. március 10. napján kelt és 2007. április 17. napján jogerőre emelkedett határozatával jelen per kiskorú felperesének ideiglenes hatályú elhelyezését felülvizsgálta, azt megszüntette, s a kiskorút átmeneti nevelésbe vette. A kiskorú gondozási helyét a nevelőszülői háztartás, Gy.Gy.-né G. település, ... szám alatt állapította meg.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!