BH 2007.7.236 Az ítéletet kijavító jogerős végzés felülvizsgálattal nem támadható, mert nem minősül az ügy érdemében hozott végzésnek [Pp. 212. § (1) bek., 270. § (2) bek.].

Az elsőfokú bíróság a 17/II. sorszámú, 2005. október 4-én hozott végzésével a II. r. alperessel szemben a pert a Pp. 157. § e) pontja és a Pp. 160. § (1) bekezdése alapján megszüntette, míg a 18-I. sorszámú 2005. október 5-én hozott végzésével az 1993. március 23-án kelt és a 33. sorszámú végzéssel kijavított 29. sorszámú közbenső ítélet fejrészét a Pp. 224. § (1) és (2) bekezdéseire hivatkozással úgy javította ki, hogy az alperes neve helyesen T. Kereskedelmi Részvénytársaság.

Az alperesek részéről előterjesztett fellebbezések folytán eljárt másodfokú bíróság a 2006. február 16-án hozott végzésével az elsőfokú bíróság 17/II. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a II. r. alperessel szembeni per további tárgyalására utasította, míg a 18/I. sorszámú végzést helybenhagyta.

Ez utóbbi rendelkezését azzal indokolta, hogy a közbenső ítélet fejrészében a T. Kereskedelmi Részvénytársaság helyett T. Külkereskedelmi Részvénytársaság megjelölés elírás következménye, ami a Pp. 224. § (1) bekezdése értelmében bármikor és hivatalból kijavítható, ezért az érdemben helyes elsőfokú döntést a Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében helybenhagyta.

A jogerős végzés ellen a Pp. 270. § (1) bekezdésére hivatkozással a T. E. és K. Rt. és a T. Vagyonkezelő Kft. alperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, melyben a jogerős végzés megváltoztatását és a törvénysértőnek állított határozat helyébe a jogszabályoknak megfelelő új határozatként a közbenső ítéletet kijavító elsőfokú végzés megváltoztatott rendelkező részével az ítéletben az alperes nevét T. Külkereskedelmi Vállalatra kérték kijavítani.

Arra hivatkoztak, hogy az alperes nevét az ítéletben kijavító végzés tartalmilag a kijavított ítélet része, ezért a kijavító végzés jogi hatásai azonosak az ítélet jogi hatásaival. Abból, hogy az alperes nevét kijavító végzés az ítélet rendelkező részére tartozó érdemi döntés egy részét foglalja magában, álláspontjuk szerint okszerűen következik, hogy a közbenső ítéletben szereplő alperesi névmegjelölést megváltoztató, más jogalany azonosítását eredményező kijavító végzés nem csak olyannak minősül, ami ellen helye van fellebbezésnek, hanem olyan érdemi határozatnak is, ami ellen a Pp. 270. §-a alapján felülvizsgálati kérelemnek van helye. Utaltak arra, hogy a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott végzés indokolásában azért ismerte el a végzés elleni fellebbezési jogorvoslatot, mert a felek érdemi kérdésre hivatkozva terjesztettek elő fellebbezést.

A felperes ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte azzal az indokkal, hogy a törvény és a Legfelsőbb Bíróság közzétett "jogi véleménye" alapján felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő, mert egy névelírás kijavítása tárgyában hozott végzést nem lehet érdemi határozatnak tekinteni.