BH 2012.6.145 A kerítés bűncselekményének nem fogalmi ismérve, hogy az elkövető az elkövetési tevékenység kifejtése révén kapcsolatba kerüljön azzal a harmadik személlyel is, aki a passzív alany szexuális szolgáltatását igénybe veszi. E bűncselekmény tényállásszerűen megvalósul azzal, ha az elkövető haszonszerzés céljából megteremti a passzív alany mással vagy másokkal történő nemi kapcsolatának - közösülésének vagy fajtalanságának - a közvetlen lehetőségét [Btk. 207. §].

A városi bíróság a 2010. június 1. napján kelt ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 206. § szerinti kitartottság bűntettében, valamint a Btk. 174. §-a szerinti kényszerítés bűntettében, és ezért halmazati büntetésül egy év hat hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette; emellett vele szemben egymillió forint vagyonelkobzást rendelt el. A Btk. 207. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pontjának II. fordulata szerint minősülő társtettesként, folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettének, valamint a Btk. 170. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés I. fordulata szerint minősülő testi sértés bűntettének vádja alól viszont e terheltet felmentette.

Az ítéleti tényállás lényege a következő:

A. J. sértett a II. r. terhelt élettársa volt, és mindketten ismerték az I. r. terheltet.

A terheltek 2008 májusában megállapodtak abban, hogy a sértettet prostitúcióra bírják rá, és az ebből származó bevételt tőle elveszik. Ennek érdekében a sértettet veréssel fenyegették, aki ezért 2008. május végétől szeptember 23. napjáig a 4. számú főközlekedési út mellett prostitúciós tevékenységet folytatott.

Az I. rendű terhelt egy ismerősének gépkocsijával több alkalommal szállította a főútvonal mellé a sértettet, valamint terhelt-társát is, aki a sértettet ellenőrizte. Emellett a terheltek rendszeres telefonkapcsolatot tartottak. A II. r. terhelt napi rendszerességgel számolt be társának a sértett tevékenységéről és az abból származó bevételről.

A sértett több alkalommal fel akart hagyni prostitúciós tevékenységével, emiatt azonban őt a terheltek június, július és augusztus során több alkalommal megverték, illetve megrugdosták. Az ezen időszak alatt a II. r. terhelttől elszenvedett bántalmazás következtében - pontosan meg nem határozható időpontban - a sértett orrcsonttörést, mindkét szemtájékának bevérzésével járó hámzúzódásos sérüléseit szenvedte el; ezen belül az orrcsonttörés gyógytartama nyolc napon túli volt, tényleges gyógytartama négy hét.

A sorozatos bántalmazás hatására a sértett tevékenységével nem hagyott fel. Az ebből szerzett, legalább 1 000 000 forint összegű bevételt átadta a II. r. terheltnek, aki azt továbbadta terhelt-társának.

Az elsőfokú határozatot az ellene bejelentett fellebbezésekre tekintettel a megyei bíróság ítéletével felülbírálta, és azt az I. r. terheltre vonatkozóan akként változtatta meg, hogy a terhére megállapított és kényszerítés bűntetteként értékelt bűncselekményt társtettesként, folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettének minősítette [Btk. 207. § (1) bekezdése, (3) bekezdés b) pontjának II. fordulata], a felmentő rendelkezést mellőzte; a kiszabott börtönbüntetés tartamát három évre súlyosította a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezés mellőzésével, továbbá mellékbüntetésül három évi közügyektől eltiltást szabott ki, egyebekben pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A másodfokú határozat ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

Az indítványában arra hivatkozott, hogy a kerítés bűntettét nem követte el, ezért e bűncselekményben bűnösségének megállapítása törvénysértő. Álláspontja szerint a kerítő és a "közösülésre megszerzett személy" között közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia, ami azt jelenti, hogy neki kell összehoznia a feleket, vagy ebben közreműködni. Ő azonban soha nem került kapcsolatba a sértett "partnereivel", a partnerek összehozásában semmilyen módon nem működött közre.

Ezért indítványa a megtámadott határozat fentiek szerinti megváltoztatására irányult.

A Legfőbb Ügyészség - és képviselője a nyilvános ülésen - a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. A kerítés bűntettének tényállási eleme, a "megszerzés" ugyanis olyan elkövetési magatartás, amely megteremti a másokkal történő nemi kapcsolat közvetlen lehetőségét. Közvetlen a lehetőség akkor is, ha az más személy közreműködése nélkül érvényesül.

A Legfelsőbb Bíróság az indítványt, amely tartalma szerint a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt felülvizsgálati okon alapult nem találta megalapozottnak.