81/1995. (XII. 21.) AB határozat

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 103/A. § (11) bekezdése alkotmányellenes, ezért a rendelkezést e határozat közzététele napjával megsemmisíti.

Az 1975. évi II. törvény 103/A. § (15) bekezdése és 119. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában az Alkotmánybíróság eljárását megszünteti.[1]

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az Alkotmánybíróság egyesített eljárásban bírálta el azokat az indítványokat, amelyek a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 103/A. § (11) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik.

1. Az egyik indítványozó a társasházi közös képviselő vagy intéző bizottsági tag részére kifizetett tiszteletdíjra tekintettel előírt járulékfizetési kötelezettséget tartja alkotmánysértőnek.

Indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz a helyi, települési önkormányzat képviselőjének, választott tisztségviselőjének fizetett tiszteletdíjhoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség megsemmisítése iránt.

További indítvány sérelmezi a társadalmi szervezet választott tisztségviselőinek juttatott tiszteletdíj után fizetendő járulék alkotmányellenességét.

Az indítványok mindegyike azért tekinti alkotmánysértőnek a támadott rendelkezést, mert álláspontjuk szerint a járulékfizetési kötelezettség előírását nem ellentételezi társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság.

Az indítványozók álláspontja szerint a T. 103/A. § (11) bekezdése az Alkotmány 70/E. §-ának rendelkezéseit sérti.

2. A T. 119/A. § (4) bekezdésének a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.) 90. §-ával megállapított rendelkezését, valamint a T. 103/A. § (15) bekezdését is alkotmányellenesnek tartja az egyik indítvány. Arra hivatkozik, hogy az említett rendelkezések olyan terheket rónak a járulékfizetésre kötelezett személyekre, amelyeket nem ellensúlyoz megfelelő társadalombiztosítási ellátáshoz való jogosultság.

II.

Az indítványok részben megalapozottak.

1. A T. 103/A. §-ának - 1993. évi CXV. törvény 29. §-val beiktatott, és az 1995. évi XII. törvény 24. § (3) bekezdésében módosított - (11) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:

"Az alapítvány, a társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, a társasház közösség, az egyesület, a köztestület, a közhasznú társaság, a biztosítási önkormányzat, a gazdálkodó szervezet - ide nem értve a korlátolt felelősségű társaság esetében a 10. § (2) bekezdés d) pontja szerint biztosított tagot - a választott tisztségviselőinek, továbbá a helyi (települési) önkormányzat a választott képviselőnek (tisztségviselőnek) és a társadalmi megbízatású polgármesternek az e tisztséggel összefüggésben kifejtett tevékenységéért adott díjazás (tiszteletdíj) után negyvennégy százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni."

A T. egyéb szabályai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely alapján az idézett rendelkezésben meghatározott személyi kör valamely társadalombiztosítási ellátásra az ott meghatározott jogviszonyok alapján szerezne jogot. Az említett tisztségviselők tekintetében a társadalombiztosítási jogviszony biztosítási eleme teljesen hiányzik. A járulékfizetési kötelezettséggel szemben nem áll fenn közvetlen jogosultság valamely társadalombiztosítási szolgáltatás igénybe vételére.

Az Alkotmánybíróság utal a 45/1995. (VI. 30.) AB határozata indokolásában kifejtettekre. Idézett határozatában az Alkotmánybíróság a szerzői díjban részesülők tekintetében fejtette ki, hogy

"A T. 103/A. § (15) bekezdése hatókörében a biztosítási elem teljesen, a (16) bekezdésnél részben hiányzik. Ebben a körben ez a »társadalombiztosítási járulék« címén előírt kötelezettség tehát a társadalombiztosításon kívül esik, ahhoz nem kapcsolódik a munkáltató (foglalkoztató) érdekeltsége, és nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást sem.

A T. 103/A. § (15) és (16) bekezdése tehát nem a biztosítottsághoz és ezen keresztül az ellátottság elvi lehetőségéhez, hanem valamely szerződés- és szolgáltatás típushoz köt törvényben elrendelt, a fizetésre kötelezett vagyoni jogait terhelő egyoldalú, bár a társadalombiztosítás javára szóló, de érdekeltség, ellenszolgáltatás és értékgarancia érvényesülése nélküli fizetési kötelezettséget.

Az ilyen fizetési kötelezettség a tulajdonhoz való jogot aránytalanul és anélkül korlátozza, hogy az más alapvető jog vagy kötelesség érvényesülése érdekében történnék. A korlátozás az Alkotmány 13. §-ába ütközik és ezért a Gst. 87. §-a alkotmányellenes, mégpedig T. 103/A. § (15) bekezdésére vonatkozó részében teljes egészében, (16) bekezdése tekintetében pedig abban a részében, amelyben anélkül állapít meg a fentiek szerinti fizetési kötelezettséget, hogy a díjazásban részesülő személyre a biztosítás kiterjedne."

Az idézett határozatban hasonló alkotmányossági problémát bírált el az Alkotmánybíróság. Az ott kifejtett indokokra is utalva megállapítható, hogy a T. 103/A. § (11) bekezdése az Alkotmány 13. §-ának sérelmével a tulajdonhoz való jogot aránytalanul és anélkül korlátozza, hogy az más alapvető jog vagy kötelesség érvényesülése érdekében elkerülhetetlenül szükséges lenne.

Szoros összefüggés folytán a T. 103/A. § (11) bekezdésének egészére kiterjesztett alkotmányossági vizsgálat eredményeként kimutatható, hogy az alkotmányellenesség megállapításának indokai a támadott rendelkezésben megjelölt valamennyi személyi kör tekintetében egyaránt fennállnak, ezért az Alkotmánybíróság a T. 103/A. § (11) bekezdését - az Abtv. 40. §-ának és 43. § (1) bekezdésének alkalmazásával - határozatának közzététele napjával megsemmisítette.

2. A T. 103/A. §-ának a Gst. 87. §-ában megállapított (15) bekezdését, valamint a T. 119/A. § (4) bekezdésének a Gst. 90. §-ával megállapított rendelkezését a 45/1995. (VI. 30.) AB határozat - a Gst. hatálybalépésének napjával - megsemmisítette.

Mivel a T. 103/A. § (15) bekezdése és 119/A. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványok tárgyában az Alkotmánybíróság külön eljárásban már határozatot hozott, az indítványt újólag érdemben nem kellett megvizsgálnia. Ezért az eljárást megszüntette.[2]

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró