1993. évi CXV. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről[1]

Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 84-86. §-ában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: AT.) foglaltak és a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozat alapján, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXLV. törvény figyelembevételével - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja.

I.

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1994. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

A főösszegek

1. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1994. évi költségvetését 371 949 millió forint bevételi, 371 107 millió forint kiadási előirányzattal, 842 millió forint szufficittel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szufficitet a likviditási tartalékba kell helyezni.

(3) A Ny. Alap költségvetési mérlegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

A bevételek részletezése

2. § (1) A járulékbevételek összege 363 848 millió forint. Ebből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék bevétele 274 294 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 15 034 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék bevétele 69 810 millió forint, a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék 3310 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 1400 millió forint, melyből 1125 millió forint a települési önkormányzatok által fizetett járulék, 275 millió forint az ellátásból levont járulék.

(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 14 409 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 14 098 millió forint.

(3) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 2304 millió forint. E bevételeket a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az állam által vissztehermentesen átadott vagyon hozamából származó bevétel 8931 millió forint.

(5) A Ny. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel 3600 millió forint.

(6) A bevételek összegét a Ny. Alap és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) közötti elszámolások egyenlege 21 261 millió forinttal csökkenti. Ebből a Ny. Alap egyösszegű bevételátcsoportosítása az E. Alap részére 6130 millió forint; az AT. 3. §-ának (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás egyenlege 15 131 millió forint. Ez utóbbi összeg

a) az átvett 30 155 millió forint (az E. Alap 98 870 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka), és

b) az átadott 45 286 millió forint (a Ny. Alap 353 800 millió forint ellátási kiadásának - ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat - az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka)

különbözete.

(7) A működési ár- és díjbevétel 48 millió forint, a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak megtérítéséből származó bevétel 70 millió forint. Az E. Alaptól kapott, az AT. 4. §-a (3) bekezdésének h) pontja szerinti hozzájárulás nélkül, amelynek összegében a két önkormányzat állapodik meg.

A kiadások részletezése

3. § (1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 359 020 millió forint.

(2) Az AT. 3. §-ának (3) bekezdése alapján finanszírozott kiadások Ny. Alapot terhelő részére 918 millió forint irányozható elő.

(3) A kamat- és egyéb hozambevételek elérése érdekében felmerülő kiadás előirányzata 18 millió forint.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket - ideértve a mindenkor hatályos törvény szerint szükségessé váló nyugdíjemeléseket is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(5) A Ny. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel tartalékba helyezéséből keletkező kiadás 3600 millió forint.

(6) A Ny. Alap működési kiadásának előirányzata 7551 millió forint. Ez tartalmazza az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz történő, megállapodás alapján meghatározott hozzájárulás összegét is.

(7)[2] A (6) bekezdésben meghatározott előirányzatból

a) 5430 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és igazgatási szerveinél működési célra felhasználható összeg, mely tartalmazza az ezen igazgatási szerveknél ellátott, az egészségbiztosítás céljait szolgáló feladatok (korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugellátások megállapítása és folyósítása), valamint a közös érdekeltségű feladatok (a biztosítottak bejelentésének, a járulék bevallási, befizetési kötelezettség teljesítésének és az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok ellátásának szakellenőrzése) végzéséhez szükséges - arányos részében az E. Alapból biztosított - kiadásokat;

b) 2121 millió forint - a biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történő kölcsönös hozzájárulásokhoz igazodóan - az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szerveinél működési célra felhasználható összeg.

A tartalékok alakulása

4. § A Ny. Alap 1994. évi induló tartalékainak az alakulását a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

II.

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1994. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

A főösszegek

5. § (1)[3] Az Országgyűlés az F Alap 1994. költségvetését 341.801 millió forint bevételi, 341.801 millió forint kiadási előirányzattal, 0 egyenleggel állapítja meg.

(2) Az E. Alap költségvetési mérlegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

A bevételek részletezése

6. § (1) Az E. Alap járulékbevétele 283 822 millió forint. Ebből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék bevétele 218 316 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék 11 966 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulékbevétel 46 540 millió forint. Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a központi költségvetés által - utólagos elszámolással - fizetett járulék 1994. évi előirányzata 7000 millió forint.

(2) Az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok finanszírozására a központi költségvetéstől átvett összeg 5500 millió forint. Ebből 2500 millió forint a terhesgondozás, 3000 millió forint a közgyógyellátás költségeinek megtérítése. A közgyógyellátás tényleges kiadásairól az 1994. évi zárszámadás keretében el kell számolni, és az 1995. évi költségvetésben e kiadás már nem része a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének.

(3) Az E. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele 14 141 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 10 862 millió forint, a közgyögyellátási igazolványok kibocsátásával kapcsolatban a települési önkormányzatok által adott megtérítés 650 millió forint, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítése 690 millió forint. 300 millió forint a terhességmegszakítás egyéni térítési díja, 1400 millió forint az c feladattal kapcsolatban az E. Alap állal 1993-ban - a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdése szerint - megelőlegezett költségek központi költségvetési megtérítése.

(4) Az E. Alap kamat- és egyéb hozambevétele 256 millió forint. E bevételeket a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az állam által az E. Alap részére vissztehermentesen átadott vagyon hozamából származó bevétel 7109 millió forint.

(6) Az E. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel 3600 millió forint.

(7) Az E. Alap bevételét az E. Alap és a Ny. Alap közötti elszámolások egyenlege 21 261 millió forinttal növeli. Ebből a Ny. Alap egyösszegű bevételátcsoportosítása az E. Alap részére 6130 millió forint; az AT. 3. §-ának (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás egyenlege 15 131 millió forint. Ez utóbbi összeg

a) az átvett 45 286 millió forint (a Ny. Alap 353 800 millió forint ellátási kiadásának - ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat - az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka), és

b) az átadott 30 155 millió forint (az E. Alap 98 870 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka)

különbözete.

(8) A működési ár- és díjbevétel 82 millió forint, a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak megtérítéséből származó bevétel 630 millió forint. A Ny. Alaptól kapott, az AT. 5. §-a (3) bekezdésének i) pontja szerinti hozzájárulás nélkül, amelynek összegében a két önkormányzat állapodik meg.

(9)[4] Az egészségügy területén 1994-ben végrehajtandó bérintézkedés forrásainak kiegészítésére a központi költségvetés 5.400 millió forintot biztosít.

(10)[5] Ha az E. Alapban az 1994. évi költségvetés végrehajtásánál szufficit keletkezik, e szufficit összegét, de legfeljebb a (9) bekezdés szerinti összeget a központi költségvetésbe be kell fizetni. Az átutalás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépését követő 15. napon belül esedékes.

(11)[6] A (9) bekezdés szerinti összeg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 3. §-a (3) bekezdésének alkalmazásánál az E. Alap bevételeként nem vehető figyelembe.

A kiadások részletezése

7. § (1)[7] A gyógyító-megelőző ellátásoknak az AT. 5. §-a (1) bekezdésében megjelölt feladataira fordítható kiadások előirányzata - felújítások, beruházások nélkül - 169.880 millió forint. Az előirányzatnak az 1993. évi előirányzatból történő levezetését a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

(2)[8] Az (1) bekezdés szerinti előirányzat 22.400 millió forintot tartalmaz az 1993. évi bérpolitikai intézkedés, az illetményeknek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: KJT.) rendelkezései szerinti illetményszintekre történő emelése, továbbá a KJT. 75. §-a alapján megállapított illetménypótlékok fedezetére. A fedezet összegéből 17.000 millió forint az E. Alapból e célra biztosítható összeg, 5.400 millió forint a 6. § (9) bekezdésében említett, a bérintézkedés forrásainak kiegészítésére a központi költségvetés által biztosított összeg. A KJT. illetményszintekre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása során a következők szerint kell eljárni:

a) A KJT. végrehajtásához kapcsolódó többletkiadás az E. Alapból finanszírozott körben a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 72. §-ának (5) bekezdése szerinti szempontok figyelembevételével kerül megállapításra.

b) A többletkiadás elosztása a teljesítmény szerinti finanszírozásához illeszkedve, az egyes ellátási formák tekintetében elfogadott finanszírozási technikát követve, a következő módszerrel történik:

- a háziorvosi szolgálat területén a fix-összegű térítés növelésével,

- a feladatfinanszírozás körébe tartozó feladatoknál a bázis előirányzat módosításával,

- a járóbeteg-szakellátásnál a bázis előirányzat emelésével,

- a fekvőbeteg-ellátásban a saját érték korrekciójával.

A háziorvosi szolgálatnál a fix-összegű térítés növelésének mértéke átlagos értéken kerül megállapításra. A háziorvosi ellátásra elkülönített előirányzat maximum 1 %-áig - a kormányrendeletben meghatározott módon - elkülönített alapot kell képezni, mely a teljesítményarányos finanszírozás miatt szélsőséges finanszírozási helyzetbe került területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok bevételének kiegészítésére szolgál.

(3)[9] A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 50 700 millió forint, a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 7000 millió forint. A vérzékenység kezelésére szolgáló kiadás előirányzata 800 millió forint. A gyógyszer-ártámogatás előirányzatának év végi maradványát a járóbeteg-szakellátás és a háziorvosi szolgálat előirányzatának növelésére kell fordítani, az eredeti előirányzataik arányában.Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felhatalmazást kap arra, hogy kizárólag ez évben az 1994. évi importgyógyszer-áremelkedés fogyasztókra történő ez évi áthárításának elkerülése érdekében a forgalmazókkal és a gyártókkal kötött szerződés alapján, számukra - összesen 1 milliárd forint értékben - árbevétel-kiegészítést folyósíthasson.

(4) A gyógyászati szolgáltatások kiadásainak előirányzata 1220 millió forint. Ebből 1100 millió forint a gyógyfürdő szolgáltatás, 120 millió forint az anyatejellátás kiadási előirányzata.

(5) Az AT. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 54 160 millió forint.

(6) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak előirányzata 9150 millió forint.

(7) A táppénzkiadás előirányzata 34 100 millió forint.

(8) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) kiadásának előirányzata 3040 millió forint.

(9) Az AT. 3. §-ának (3) bekezdése alapján finanszírozott kiadások E. Alapot terhelő részére 832 millió forint irányozható elő.

(10) A társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 300 millió forint.

(11) A kamat- és egyéb hozambevételek elérése érdekében felmerülő kiadás előirányzata 2 millió forint.

(12)[10] A (3)-(11) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket - ideértve az AT. 5. § (1) bekezdésében meghatározott nyugellátásoknak törvény szerint szükségessé váló emelését is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(13) Az E. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel tartalékba helyezéséből keletkező kiadás 3600 millió forint.

(14) Az E. Alap működési kiadásának előirányzata 7017 millió forint. Ez tartalmazza a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz történő, megállapodás alapján meghatározott hozzájárulás összegét is.

(15)[11] Az Egészségbiztosítási Önkormányzatnál és igazgatási szerveinél működési célra felhasználható 9138 millió forint tartalmazza az igazgatási szerveknél ellátott közös érdekeltségű feladatok (járulékelszámolási, nyilvántartási, végrehajtási-behajtási, valamint az ezekkel kapcsolatos pénzügyi feladatok) végzéséhez szükséges - arányos részében a Ny. Alapból biztosított - kiadásokat, amely a (14) bekezdésben meghatározott előirányzat, valamint a 3. § (7) bekezdése szerinti kölcsönös hozzájárulásokkal összefüggésben az ott megjelölt 2121 millió forint együttes összege.

A gyógyító-megelőző ellátások és szolgáltatások finanszírozása

8. § (1)[12]

(2)[13]

(3) A gyógyító-megelőző ellátások 1994. évi finanszírozási formánkénti előirányzatát a törvény 6. számú melléklete tartalmazza. Az E. Alap kezelője a népjóléti miniszter egyetértésével az 1994. év májusáig elvégzett felülvizsgálat alapján jogosult az előirányzatok szükség szerinti átcsoportosítására. Az előirányzat ezen túlmenően a központi intézkedések hatásával módosítható.

A tartalékok alakulása

9. § Az E. Alap 1993. évi induló tartalékainak az alakulását a törvény 7. számú melléklete tartalmazza.

III.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

10. § (1) A társadalombiztosítási alrendszernek - az AT. 4. §-a (1) bekezdésében és 5. §-a (1) bekezdésében meghatározott nyugellátásokra előirányzott kiadások összegezéséből adódó - együttes nyugdíjkiadási előirányzata 413 180 millió forint.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembe vevő emelésére [a T. 13. §-a és a T. végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdése], valamint egyszeri szociális segélyekre az (1) bekezdés szerinti előirányzatból 500 millió forint fordítható.

11. § A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére felhasznált likviditási tartaléknak a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének a végrehajtásáról, valamint a tartalékalapok biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló 1992. évi LX. törvény (a továbbiakban: VT.) 4. §-ának (3)-(5) bekezdése szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel 1994. évi előirányzata 7200 millió forint. E bevételből - a VT. 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - a Ny. Alap és az E. Alap 50-50%-os arányban részesedik.

12. § A 2. § (4) bekezdésében és a 6. § (5) bekezdésében meghatározott előirányzat teljesüléséért 1993-ban legfeljebb 16 milliárd forint értékű többletvagyon kerül átadásra. Az átadásra kerülő többletvagyont csökkenti az ÁV Rt. által átadandó vagyonrész hozama. A többletvagyon ezen túlmenően szabadon értékesíthető.

13. § A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó összevont költségvetése mérlegét a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.

14. § (1) 1994. január 1-jétől a 9. számú mellékletben felsorolt, 1993-ban még átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásait - a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kivételével, amelyek 1994. évben még a Ny. Alap részei - a központi költségvetés finanszírozza. A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kiadásait a központi költségvetés 1995. január 1-jétől átveszi a Ny. Alaptól.

(2) A társadalombiztosítási szervek által folyósított, társadalombiztosítási alrendszeren kívüli forrásból megtérített pénzbeli ellátások kiadásait a törvény 10. számú melléklete tartalmazza. E kiadások nem részei a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének.

IV.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS

15. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Alapok együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét."

16. § Az AT. 3. § (1)-(2) bekezdése, az (5) bekezdésének az a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a (4) bekezdés hatályát veszti:

"(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap a központi költségvetés helyett átmenetileg társadalombiztosítási forrásból finanszírozza az öregségi és növelt összegű öregségi járadékot, a munkaképtelenségi és növelt összegű munkaképtelenségi járadékot, az özvegyi és növelt összegű özvegyi járadékot (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezeti járadékok).

(2) Az Alapok működési költségvetésének részletezését az államháztartás információs rendszerének megfelelő struktúrában az Alap kezelőjére és az igazgatási szerveire elkülönített bontásban törvény határozza meg.

"[(5) Az Alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos járulékátcsoportosítást eszközölnek. Ennek során]

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap átutalja nyugdíjkiadásainak - ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat - a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások céljára meghatározott (12,8%);

[járulékmérték szerinti százalékát.]"

17. § Az AT. 4. § (1)-(2) bekezdése, a (3) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (3) bekezdés új h) ponttal egészül ki:

"(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti nyugellátása, valamint átmenetileg, csak 1994-ben a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kiadásainak fedezetére szolgál.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadásokra, valamint az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatok ellátásához történő hozzájárulásra, az azok finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre és postaköltségre, a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (3) bekezdése alapján teljesítendő hozzájárulásokra, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel.

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 55,68%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 44% - belül a nyugdíjbiztosítási járulék - 24,5% - részarányának), a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, továbbá a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulék teljes összegének, valamint az egyéni járulékok 60%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül a nyugdíjjárulék - 6% - részarányának) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni nyugdíjjárulék;

c) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek - ide nem értve a közgyógyellátási megtérítés, terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint, eltérő rendelkezés hiányában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 56,48%-a (a járulékok együttes mértékén - 54% - belül a nyugdíjbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének - 30,5% - részaránya);

h) működési célú bevétel, ideértve a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz az Egészségbiztosítási Alapból történő hozzájárulást."

18. § Az AT. 5. § (1)-(2) bekezdése, a (3) bekezdés a), b), da) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg új i) ponttal egészül ki:

"(1) Az Egészségbiztosítási Alap a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti ellátása (ideértve a hozzátartozói baleseti nyugellátásokat és a rokkantság miatt megállapított hozzátartozói nyugellátásokat is), a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: T.), valamint az annak végrehajtásáról szóló rendeletekben meghatározott gyógyítómegelőző ellátások, a gyógyászati szolgáltatások (gyógyfürdő-szolgáltatások, anyatejellátás), a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártérítési járadék, útiköltség térítés, segélyek) kiadásainak fedezetére szolgál.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadásokra, valamint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatok ellátásához történő hozzájárulásra, az azok finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre és postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, az (1) bekezdésben felsorolt ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (3) bekezdése alapján teljesítendő hozzájárulásokra, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel.

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 44,32%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 44% - belül az egészségbiztosítási járulék - 19,5% - részarányának), valamint - a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulékot nem tartalmazó - egyéni járulékok 40%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül az egészségbiztosítási járulék - 4% - részarányának) az Egészségbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulék;

b) meghatározott személyek egészségbiztosítására a T. 119. §-ának rendelkezése szerint a központi költségvetés által fizetett járulék;

da) a közgyógyellátási megtérítés, a terhesség megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítésének összege teljes egészében;

i) működési célú bevétel, ideértve az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz a Nyugdíjbiztosítási Alapból történő hozzájárulást."

19. § Az AT. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A likviditási tartalékot az Alapok mindenkori éves kiadási főösszegük 6%-ának megfelelő mértékig kötelesek képezni. A likviditási tartaléknak az előírt szintre történő feltöltéséig az Alapok - kiadásaik folyamatos teljesítésének biztosítására - tehermentesen vehetik igénybe - a központi költségvetés adott évi törvényében szabályozott módon - a központi költségvetés forgóalapjához kapcsolt megelőlegezési számlát."

20. § Az AT. 10. § (1) bekezdésének a) pontja és a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdése hatályát veszti:

[(1) A működési költségvetés bevétele:]

"a) az éves költségvetési törvényben a bevételekből biztosított, a folyamatos működési kiadásokra és a tárgyévi fejlesztésekre felosztott összeg;

(6) Az Alapok kezelői a biztosítási alap éves költségvetéséről szóló törvény elfogadását követően együttes döntéssel meghatározzák a központi hivatali szervei és azok igazgatási szervei által elvégzendő működési feladatok és az egymás számára kölcsönösen megvalósítandó feladatok körét, valamint az ehhez történő hozzájárulás mértékét. A működési kiadásokról - a 3. § (2) bekezdése szerint - költségvetést kell készítsenek és azokat az Alapok vagyonkimutatásával együtt a törvény elfogadását követő 60 napon belül - a jogalkotás rendjének megfelelően - az Országgyűlés elé terjesztik.

(7) A 3. § (2) bekezdése szerinti törvény benyújtásáig az igazgatási szervek 1994. évben bérfejlesztést nem hajthatnak végre, továbbá jutalom kifizetésére nem kerülhet sor, ide nem értve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII., vagy egyéb törvényben, jogszabályban előírt kötelező juttatásokat. A folyamatos működéssel összefüggő dologi célra felmerülő kiadások havonta nem léphetik túl az 1993. évi azonos célú dologi kiadások 1/12-ed részét."

21. § Az AT. 11. § (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg új (8) bekezdéssel egészül ki:

[(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról - az Áht. 86. §-ának (2) bekezdése alapján - alkotott törvénynek tartalmaznia kell:]

"c) az Alapok működési költségvetése kiadásainak és bevételeinek fő összegét;

d) a költségvetés végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell a 3. § (2) bekezdés szerint elkészített működési költségvetést és vagyonkimutatást is."

(8) A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap kezelője pótköltségvetési törvényjavaslatot kell készítsen, ha az érintett Alap várható egyenlege éves szinten 5000 millió forinttal kedvezőtlenebb, mint az előirányzat."

22. § Az AT. új 31/A. §-sal és azt megelőző új címmel egészül ki:

"A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása

31/A. § (1) A biztosított, valamint a T. 118. § (1) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra, illetve a T. 118. § (2) bekezdése alapján baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy (a továbbiakban: biztosított) által térítésmentesen igénybevehető, a T. 16/A. §-ában meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és igazgatási szervei (a továbbiakban: OEP) és az egészségügyi intézet - ideértve a háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálatokat is - fenntartója - fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézet vagy önálló rendelőintézet esetén az intézet vezetője - közötti szerződés alapján történik.

(2) Az OEP finanszírozási szerződést köt a területi ellátási kötelezettséget ellátó állami és önkormányzati egészségügyi intézetekkel, illetőleg köthet egészségügyi vállalkozással, magángyakorlatot folytató orvossal, valamint egészségügyi intézetet fenntartó alapítvánnyal, egyházzal és más szervezettel.

(3) Az egészségügyi intézet fenntartója 1994. március 31-ig felülvizsgálja és a felülvizsgálatot követően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ) részére továbbítja az 1991. évi XX. törvény 132. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettségét. Az ÁNTSZ a részére megküldött területi ellátási rendről szóló összefoglalót a szakmai véleményével együtt 1994. június 30-ig továbbítja az OEP részére.

(4) Finanszírozási szerződés akkor köthető az egészségügyi intézettel, ha az intézet vezetője rendelkezik az intézet fenntartóinak - orvostudományi (egészségtudományi) egyetemek esetén a népjóléti miniszternek - a finanszírozási szerződésre vonatkozó előzetes egyetértésével.

(5) A szerződésben vállalt feladatok szakmai feltételeinek meglétéről az OEP felkérésére az ÁNTSZ tájékoztatást ad.

(6) Az OEP a szerződéseket a biztosítottak szükségletéből kiindulva - az egészségi kockázatkezelés szempontjait figyelembe véve - a szakmai fejlődésre, az ésszerű takarékosságra és a pénzügyi lehetőségekre tekintettel köti meg.

(7) A Népjóléti Minisztérium az Egészségbiztosítási Önkormányzat részvételével kidolgozza az egészségügy középtávú szakmai fejlesztési programját.

(8) Az OEP a Népjóléti Minisztérium egyetértésével - a szakmai érdekképviseletekkel és a tulajdonosok képviselőivel egyeztetve - évente pályázatot ír ki a középtávú szakmai fejlesztési programhoz illeszkedő konkrét célokra és az azok megvalósításához szükséges, továbbá az egyéb működési többletköltség igények bejelentésére. A pályázatokat a Népjóléti Minisztérium szakmai rangsorolása alapján az Egészségbiztosítási Önkormányzat bírálja el.

(9) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozási szerződéseket az OEP - az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetését meghatározó törvény kihirdetését követő 60 napon belül - évente felülvizsgálja.

(10) Az OEP jogosult - a szakmai és a pénzügyi dokumentáció felülvizsgálatával - a szerződésben foglaltak teljesülésének ellenőrzésére, a teljesülést elősegítő intézkedések megtételére. Az OEP jogosult a feltárt hiányosságokat jelezni az intézet fenntartójának és az ÁNTSZ-nak.

(11) Amennyiben az intézet fenntartója az OEP jelzését követően nem intézkedik a hiányosságok megszüntetése iránt, az OEP egyeztető tárgyalást kezdeményez. Ennek sikertelensége esetén az OEP kezdeményezi a finanszírozási szerződés módosítását. Amennyiben a szerződés módosítását az intézmény nem fogadja el, az OEP a népjóléti miniszter egyetértésével a szerződést - a felbontási szándék jelzését követő hatodik hónap első napjától - módosítja vagy felbontja.

(12) Az OEP a szerződést felbontja, ha

a) erre jogszabály kötelezi,

b) a finanszírozott feladat megszűnt.

(13) A finanszírozási szerződés megkötését, illetve módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Az egészségügyi intézet, illetve annak fenntartója köteles a szerződés módosítását kezdeményezni a finanszírozott feladatkör, illetve a működési feltételek változása esetén. Az intézet tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása esetén az indokolatlanul igénybe vett támogatást köteles visszatéríteni.

(14) A szerződéskötés és a finanszírozás, valamint a pályázatok elbírálásának és a működési többletköltség igények befogadásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg."

23. § Az AT. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg azt megelőzően új címmel egészül ki:

"A gyógyító-megelőző ellátásra folyósított összegek felhasználása

32. § (1) Az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelőző ellátások és szolgáltatások céljára jóváhagyott előirányzatok megállapítására és felhasználására az Áht., valamint a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvény előírásait kell az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni.

(2) Az Egészségbiztosítási Alapból folyósított összeg - a célkeretként meghatározottak kivételével - működési célra történő jogcímek szerinti megállapításáról és felhasználásáról az intézet vezetője, a nem intézeti formában működő egészségügyi szolgálatok esetén a szolgálat működtetője dönt. Költségvetési gazdálkodási rend szerint működő intézetek esetében az intézet vezetője, illetve a működtető gazdálkodási hatáskörét a finanszírozási szerződésben vállalt gyógyító-megelőző ellátási kötelezettségének maradéktalan teljesítése mellett érvényesítheti, azonban a társadalombiztosítás által folyósított összeget kizárólag egészségügyi szolgáltatásra - ide nem értve a helyi önkormányzatok egészségügyi szakigazgatással kapcsolatos költségeit - használhatja.

(3) Ha a finanszírozási rendszer változása következtében az intézet ellátási kötelezettségének teljesítése súlyos veszélybe kerül, az intézet vezetője köteles javaslatot tenni az intézet fenntartója részére a feladatok ellátásának új szervezési, szervezeti rendjére, a pénzügyi egyensúly helyreállításához szükséges intézkedésekre és erről a Népjóléti Minisztériumot - az ÁNTSZ-en keresztül - tájékoztatja. A Népjóléti Minisztérium az érdekképviseleti szervek és a tulajdonosok véleményére is tekintettel a ténylegesen veszélybe került intézet feladatainak ellátására, átszervezési és szervezeti rendjére, a pénzügyi egyensúly helyreállításához szükséges intézkedési tervre vonatkozó szakmai véleményét az OEP-hez továbbítja, amely soron kívül - egyedi elbírálás alapján - az adott feladat ellátására szolgáló előirányzat terhére támogatást nyújthat a válsághelyzet megoldására.

(4) A települési önkormányzat a vele kötött szerződésben területi ellátási kötelezettséget vállaló magángyakorlatot folytató orvos, illetve egészségügyi vállalkozás részére térítésmentesen biztosítja az átvállalt feladat ellátásához szükséges rendelőt és annak alapfelszerelését."

24. § Az AT. 33. §-a és az azt megelőző cím helyére a következő rendelkezés lép:

"A finanszírozás szabályai

33. § (1) A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozásának térítési formáit és szabályait, valamint annak változásait a bevezetés előtt 60 nappal kormányrendeletben kell kihirdetni.

(2) A biztosítottak gyógyító-megelőző ellátásáért az OEP a finanszírozási szerződésben meghatározott módon a kormányrendeletben meghatározott térítést fizeti.

(3) A díjtételek forintértékét a jogszabályok keretein belül az Önkormányzat állapítja meg.

(4) Az 5. § (1) bekezdésében megjelölt feladatokon túlmenően az adott év költségvetésében a biztosítási érdekkörbe tartozó, kockázatcsökkentő és -kezelő programok finanszírozására az Önkormányzat a Népjóléti Minisztérium programjaival összehangoltan pályázatot írhat ki. A pályázatokat és a pályázatok nyerteseit a Népjóléti Közlönyben is közzé kell tenni."

25. §[14]

26. §[15]

27. §[16]

28. §[17]

29. §[18]

V.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § (1) Ez a törvény 1994. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11. § (4) bekezdése, 31. § (3)-(4) bekezdései, 36-40. §-ai hatályukat vesztik. Rendelkezéseiket azonban a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtása és a mérlegzárás során még alkalmazni kell.

(3) Az 1992-1993-ban bevezetett gyógyító-megelőző ellátási finanszírozási rendszer felülvizsgálatát el kell végezni, és a szükséges változtatásokról szóló kormányrendeletet 1994. április 1-jéig ki kell adni.

(4)[19] A vérellátás finanszírozási rendszerének, valamint a fegyveres erők, a Belügyminisztérium által fenntartott intézetek, és a vasútegészségügyi szolgálatok tekintetében 1994. I. félévében új finanszírozási rendszert kell bevezetni.

(5) Az 1992. december 31-én folyamaiban lévő és befogadási nyilatkozattal nem rendelkező beruházások működési költségigényét az Egészségbiztosítási Önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal közösen 1994. március 31-ig felül kell vizsgálni, és befogadásukról 1994. június 30-ig állást kell foglalni.

(6) A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bruttó elszámolási elvet 1995-től az 1992. évi LXXXIV. törvény 3, és 10. § rendelkezéseinek tekintetében teljes körűen érvényesíteni kell.

(7)[20]

(8) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 53. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés (3)-(4) bekezdésre változik:

"(2) A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásához köteles a külön jogszabályban előírt - a biztosítottak 1988. január 1-je és 1992. február 29-e közötti kereseti (jövedelmi) adatait tartalmazó - munkabér - jövedelemigazolást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság területileg illetékes igazgatási szervének a Vasutaknál a MÁV Nyugdíj Igazgatóságának átadni."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1994. évi költségvetési mérlege

(millió forintban)

2. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap tartalékainak alakulása

(millió forintban)

3. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap 1994. évi költségvetési mérlege

(millió forintban)

4. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

Kamat- és egyéb hozambevételek biztosítási ágak szerint és együttesen

(millió forintban)

5. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

A gyógyító-megelőző ellátás kiadásainak 1994. évi előirányzata

(millió forintban)

6. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

Gyógyító-megelőző ellátás költségvetési előirányzatának finanszírozási formák szerinti megoszlása

(millió forintban)

7. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap tartalékainak alakulása

(millió forintban)

8. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlege

(millió forintban)

9. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

Az 1992. és 1993. években átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásai

(millió forintban)

10. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

A társadalombiztosítás által folyósított, nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások kiadásai

(millió forintban)

11. számú melléklet[27]

A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetése (millió forintban)

A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetése (millió forintban)

12. számú melléklet[28]

Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetése

adatok millió Ft-ban

adatok millió Ft-ban