A Kúria PJE.5/2013. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (szerződés RÉSZLEGES érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. Bírók: Orosz Árpád, Osztovits András, Tamáné dr. Nagy Erzsébet, Udvary Katalin, Wellmann György

A KÚRIA

5/2013. PJE

A Kúria Polgári Kollégiumának Jogegységi Tanácsa a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese által a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 34. § (1) bekezdése és 32. § (1) bekezdésének a) pontja alapján előterjesztett jogegységi indítványa folytán indult jogegységi eljárásban meghozta a következő

j o g e g y s é g i h a t á r o z a t o t:

1. A Ptk. 239/A. §-a alapján a szerződés érvénytelenségének (részleges érvénytelenségének) megállapítása iránt indított perben nem kell vizsgálni a Pp. 123. §-ában megfogalmazott feltételek fennállását.

2.a. A Ptk. 239/A. §-a alapján indult megállapítási perben a per tárgyának értékét főszabályként a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értéke alapján kell meghatározni.

b. Ha a Ptk. 239/A. §-a alapján előterjesztett kereset a szerződés részleges érvénytelenségének a megállapítására irányul, a per tárgyának értékét meg nem határozhatónak kell tekinteni, kivéve ha a támadott szerződési kikötéshez kapcsolódó érték a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értékétől elkülönülten meghatározható.

3. A Ptk. 239/A. §-a alapján indult megállapítási perben az érvénytelenség jogkövetkezményének az alkalmazása iránt viszontkeresetet akkor lehet előterjeszteni, ha az alperes a szerződés érvénytelenségét nem vitatja, vagyis elismeri a keresetben foglaltakat.

I n d o k o l á s

I.

A Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese a kialakult eltérő joggyakorlat miatt jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta azokban a kérdésekben, hogy

1. a Ptk. 239/A. § (1) bekezdése alapján a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben vizsgálni kell-e a Pp. 123. §-ában megfogalmazott eljárási követelményeket.

2. Az ilyen megállapítási perben a pertárgy értékét és így a hatáskört, illetve a perköltséget a szerződésben meghatározott ellenszolgáltatás értéke alapján kell-e meghatározni, vagy a pertárgy értékét meg nem határozhatónak kell-e tekinteni.

3. Az ilyen megállapítási perben az érvénytelenség konkrét jogkövetkezményének levonását lehet-e kérni viszontkereset előterjesztésével.

Az indítványozó szerint a Ptk. 239/A. §-ának hatályba lépése óta eltelt rövid időszak alatt is eltérő döntések születtek a felsőbíróságok gyakorlatában. Az első jogértelmezési kérdésben ismert olyan álláspont, amely szerint a Ptk. 239/A. §-a alapján indított perekben sem hagyható figyelmen kívül a Pp. 123. §-ának azon rendelkezése, hogy a megállapításra a felperes jogainak az alperessel szemben történő megóvása érdekében szükség legyen (lásd Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.474/2012/5.). Ehhez képest a bírói gyakorlatban többségben lévőnek tűnik az az álláspont, amely szerint a Pp. 123. §-ában foglalt feltételek fennállását nem kell vizsgálni, a jogmegóvás szükségletét a peres félnek nem kell igazolnia, mert a jogi normában adott felhatalmazás a perindítást önmagában megalapozza (lásd Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.690/2012/5.).

A második kérdésben az indítványozó szerint az egyik értelmezési lehetőség az, hogy a Pp. 239/A. §-a szerinti megállapítási perben a pertárgy értékeként a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értékét kell figyelembe venni. Ezt az álláspontot látszik alátámasztani a Legfelsőbb Bíróság két korábban közzétett eseti döntése (BH2001.132/II., BH1997.411.), amelyek azonban még a Pp. 123. §-a alapján indított megállapítási perek tekintetében foglaltak állást. Így döntött az egyik ügyében a Szegedi Ítélőtábla is az új jogszabályi rendelkezés hatálybalépését követően is (lásd Pf.II.20.486/2012/3.). Ehhez képest a felsőbíróságok gyakorlatában megtalálható az a másik jogértelmezés is, amely szerint a Ptk. 239/A. §-a alapján indított perben a pertárgy értéke nem meghatározható (lásd Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.952/2012/7.).

Végül az indítványozó szerint jogértelmezést igényel a Ptk. 239/A. §-ának kapcsolata a Pp. 147. §-ának szabályozásával, vagyis el kell dönteni, hogy az érvénytelenség megállapítása iránti perben lehetséges-e viszontkereset előterjesztése az alperes részéről az érvénytelenség konkrétan megjelölt jogkövetkezményeinek levonása iránt, vagy ilyen kérelmet csak külön perben terjeszthet elő.

Az indítványozó szerint abban egységes a bírói gyakorlat, hogy aki a vitatott érvényességű szerződésben nem fél az csak a Pp. 123. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén indíthat pert a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt (lásd Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.328/2012/4.). Az indítványozó utalt arra is, hogy a pertárgyérték meghatározása kihat az első fokon eljáró bíróság hatáskörére is.

II.

A Legfőbb Ügyész írásban kifejtett és szóban is fenntartott álláspontja szerint:

1. A Ptk. 239/A. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perekben nem kell vizsgálni a Pp. 123. §-ában megfogalmazott eljárási követelmények fennállását.

2. Az ilyen perekben a pertárgy értékét - és így a hatáskört és a perköltséget is - a szerződésben foglalt érték alapján kell meghatározni.

3. Az ilyen perekben lehet viszontkeresettel kérni az érvénytelenség konkrét jogkövetkezményének alkalmazását.

III.

A 2012. évi LI. törvény 1. §-ával módosított és 2012. május 26-án hatályba lépett Ptk. 239/A. § (1) bekezdése értelmében a fél a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részbeni érvénytelenség) megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné. A (2) bekezdés értelmében ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni az ügyész, valamint az érvénytelenség megállapítására irányuló per megindítására külön jogszabályban feljogosított más személy által történő perindítás esetében is. A korábbi bírói gyakorlat az érvénytelenségi kereset előterjesztését megállapítási keresetként csak akkor fogadta el, ha a fél az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását az ügyben nem kérhette. Az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI.28.) PK vélemény 1.) pontja - még a Ptk. módosítását megelőzően - kifejezetten úgy rendelkezett, hogy megállapítási kereset előterjesztésének akkor van helye, ha annak a Pp. 123. §-ában meghatározott törvényi feltételei fennállnak.

1. A jogegységi tanács álláspontja az elsőként felvetett kérdéssel kapcsolatban az, hogy a Ptk. 239/A. §-a önálló jogszabályi felhatalmazást biztosít a perindító fél számára, amely mentesülést jelent a Pp. 123. §-ában foglalt feltételek fennállásának igazolása alól.

Ahogy arra a legfőbb ügyész észrevétele is rámutatott, a Ptk. 239/A. §-a meghatározott személyeknek ad csak jogosultságot a megállapítási kereset előterjesztésére, a Pp. 123. §-a ezzel szemben a Pp. 3. §-án alapuló perbeli legitimáció fennállása mellett más alanyi követelményt nem támaszt. Ugyanakkor a Pp. 123. §-a a megállapítási kereseti kérelem előterjesztését konjunktív feltételek fennállásához köti. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a Pp. 123. §-a alapján - ha törvény nem zárja ki - számos különböző pertípusban előterjeszthető megállapítási kereset, ugyanakkor a Ptk. 239/A. §-a csak meghatározott pertípusra engedi meg a megállapítási kereset előterjesztését. A Ptk. szabályozása tehát a Pp. rendelkezéséhez képest speciális szabály, amely kizárja az általános rendelkezés alkalmazását. Végül a két megállapítási keresettípus egymástól való függetlenségét támasztja alá az is, hogy a Ptk. 239/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személyi kör esetében a Pp. 123. §-ában meghatározott perindítási feltétel, a jogmegóvás szükségessége az ügyész vagy a külön jogszabállyal feljogosított személy esetében nem is merülhet fel, mivel nevezettek nem a saját ügyükben terjesztenek elő igényt.