A Kúria Mfv.10469/2013/4. számú precedensképes határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 13. §, 96. §, 103. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

Megalapozza az 1992. évi XXII. tv. 96. § (1) bekezdés b) pontjára alapított rendkívüli felmondást, ha a munkavállaló szabadidejében a Facebookon a munkáltatója helytelen megítélésére alkalmas nyilatkozatot jelentet meg. 1992. XXII. Tv. 96. § (1) b), 1992. XXII. Tv. 103. § (1) c), 1992. XXII. Tv. 13. §

***********

Mfv.I.10.469/2013/4.

A Kúria a dr. Horgosi Gabriella ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Varga Cecília jogtanácsos által képviselt alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 40.M.1476/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 59.Mf.637.072/2012/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 59.Mf.637.072/2012/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felperes a keresetében az alperes által közölt rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását, ennek jogkövetkezményei alkalmazását kérte.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 40.M.1476/2012/7. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, kötelezte a az alperes javára ügyvédi munkadíj áfával növelt összegű megfizetésére. Megállapította, hogy a le nem rótt illetéket az állam viseli.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesnek 2009. december 1-jétől kézbesítő-címközvetítő III. munkakörben fennálló munkaviszonyát az alperes 2012. február 14-én kelt rendkívüli felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a felperes az 1992. évi XXII. tv. (régi Mt.) 103. § (1) bekezdés c) pontját megsértette, mert a munkáltatóját rossz színben tüntette fel, ezáltal az alperes Etikai Kódexének V.3. pontjában megfogalmazottakat is megszegte.

A felperes az F. közösségi oldalon 2012. január 30-án a profilja üzenő falán bejegyzést jelentett meg:" ... Holnaptól a B. vezető beosztású személyeit legalább olyan kemény diktátori, terrorista hozzáállással fogjuk kordában tartani, megkövetelve a rendet, a tisztességet, a becsületünkért igen is ki fogunk állni, nem hagyjuk, hogy romba döntsék a hivatal jó hírnevét, az erkölcsi normákat és az igazi, belevaló, keményen dolgozó munkatársakat meggyalázzák. ELÉG VOLT!!! Olyan elemi erővel fogjuk kimondani az ítéletet, hogy a tisztelt vezetőknek nem lesz más választásuk, mint hogy felálljanak és azt mondhassák: "Viszontlátásra"! Drága kollégák, még ha féltek is, még ha féltitek az állásotokat is, a politikai helyzet és az ebből adódó pozitív energia, ami nagyon sok mindenre nagyfokú hatást gyakorol, óriási erőt adva nekünk, hogy végre normális, emberi környezetben dolgozhassunk és kifejezhessük akaratunkat, elmondhassuk véleményünket ebben a kegyetlen demoralizációs folyamatban, amit a vezetőink előidéztek. ELÉG VOLT!!! Jó munkát és kitartást mindenkinek, sziasztok! Ui.: Ha valakit sérelem ér, valakit gátlástalan módon megbántottak, nyugodtak jöjjön oda hozzám és meghallgatom a problémáit, majd intézkedek, intézkedünk!"

A bejegyzés miatti hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozó eljárás során a felperes elismerte, hogy a bejegyzés tartalma nem felelt meg az alperes Etikai Kódex V.3. pontjának, amely tiltotta a társaság tevékenységét, munkatársai jó hírnevét sértő, vagy azokat rossz színben feltüntető nyilvános megnyilvánulásokat, cselekedeteket.

A munkaügyi bíróság a megállapított tényállás alapján a rendkívüli felmondást az Mt. 96. § (1) bekezdés b) pontja, 96. § (2) bekezdése és 89. § (2) bekezdése alapján jogszerűnek ítélte.

Az F. üzenőfalon történt megjelentetése következtében a bejegyzés bárki számára elérhetővé vált, ezzel a nyilvános közzététel megvalósult. Az alkalmazott kijelentésekkel a felperes a munkáltatót, annak vezetőit megfenyegette, megsértette, szervezkedésre uszított. A felperes a foglalkozását az F. oldalon feltüntette, ismerősei azzal amúgy is tisztában voltak, ezért az érintett munkáltató személye konkrét és egyértelmű volt. A felperes magatartásával az Mt. 103. § (1) bekezdés c) pontját is megsértette, írásbeli megnyilvánulásával a munkáltató helytelen megítélését idézte elő, mely kötelezettségszegéssel arányos volt az alkalmazott munkáltatói intézkedés.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 59.Mf.637.072/2012/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a felperes elsőfokú perköltség fizetési kötelezettségéből az általános forgalmi adó megtérítési kötelezettséget mellőzte. Marasztalta a felperest az alperes javára másodfokú perköltségben, megállapította, hogy a fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdés alapján a 254. § (3) bekezdés alkalmazásával helyes indokainál fogva hagyta helyben.