A Debreceni Ítélőtábla Bf.536/2017/13. számú határozata emberölés bűntette (KÜLÖNÖS KEGYETLENSÉGGEL elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 78. §, (4) bek., 101. §, (2) bek., 258. §, (3) bek. f) pont, 338. §, (2) bek., 339. §, (2) bek., 345. §, 348. §, (1) bek., 351. §, (2) bek. a) pont, 352. §, (1) bek., (1) bek. a) pont, 353. §, (2) bek., 371. §, (1) bek., 381. §, (1) bek., 2012. évi C. törvény (Btk.) 79. §, 92. §, (2) bek.] Bírók: Diószegi Attila, Elek Margit, Szabó József

Debreceni Ítélőtábla

Bf.III.536/2017/13.

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2017. évi november hó 28. napján tartott tárgyaláson meghozta a következő

végzést:

A különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben az Egri Törvényszék 2017. évi június hó 23. napján kihirdetett 11.B.49/2016/8. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből a vádlottat 404 059 (négyszáznégyezer-ötvenkilenc) forint terheli, 76 128 (hetvenhatezer-százhuszonnyolc) forintot az állam visel.

A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába.

A másodfokú eljárásban 67 160 (hatvanhétezer-százhatvan) forint bűnügyi költség merült fel, melyből a vádlott 14 400 (tizennégyezer-négyszáz) forintot köteles megfizetni, míg 52 760 (ötvenkettőezer-hétszázhatvan) forint az állam terhén marad.

I n d o k o l á s

Az Egri Törvényszék ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, súlyosítás végett jelentett be fellebbezést.

A vádlott és a védője a kiszabott büntetés enyhítése érdekében éltek jogorvoslattal. A védő utóbb írásban is indokolta a fellebbezését és ekkor már az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt, amit a másodfokú eljárásban is fenntartott. Álláspontja szerint a törvényszék elmulasztotta vizsgálni A vádlott tudattartalmát, nevezetesen azt, hogy a vádlott mennyire volt képes átfogni azt, hogy az édesanyja halála bekövetkezhet. Ehhez a kórháztól, amikor a sértettet kiadták segítséget nem kapott. Így nem is tudhatta, mire vállalkozik akkor, amikor édesanyja ápolását elvállalta. Szakszerűen erre az ápolásra őt nem készítették fel, ezért tudata sem foghatta át a következményeket.

A fellebbviteli főügyészség az átiratában az ügyészi fellebbezést változatlanul fenntartotta, alaptalannak vélve a védelmi jogorvoslatokat. Ugyanakkor eljárási szabálysértésből fakadó részbeni megalapozatlanság miatt - ennek kiküszöbölése céljából - tárgyalás tartására és bizonyítás felvételére tett indítványt. Rámutatott arra, hogy a nyomozás során a halál okára dr. BK igazságügyi orvosszakértő egyedül adott szakvéleményt, míg a később beszerzett és dr. KSJ , valamint dr. TK igazságügyi orvosszakértői véleménye a halál okára nem tért ki. A törvényszék 2017. május 30-án mindhárom szakértőt egymás jelenlétében nyilatkoztatta ugyan, de ezzel nem küszöbölte ki a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 101. §-ának (2) bekezdésének megsértésében megnyilvánuló eljárási szabálysértést. Indítványt tett további orvosi adatoknak a beszerzésére, majd a szakértőpárostól a szakvélemény kiegészítésére a vonatkozásban, hogy a sértett halálának mi volt a közvetlen, illetve közvetett oka. Utalt arra, hogy dr. BK igazságügyi orvosszakértői véleménye, mint bizonyíték az elsőfokú ítéletből mellőzendő.

Az ítélőtábla a kétirányú jogorvoslatokra figyelemmel a Be. 348. §-ának (1) bekezdése értelmében bírálta felül a törvényszék ítéletét, az azt megelőző bírósági eljárással együtt. Egyetértve a fellebbviteli főügyészség jogi álláspontjával, az eljárási szabálysértés eredményezte, s a Be. 351. §-a (2) bekezdésének a/ pontjában írt megalapozatlansági ok kiküszöbölése végett a Be. 353. §-ának (2) bekezdése alapján - részbizonyítás céljából - tárgyalást tartott. Itt kell utalni a Be. 101. §-ának (2) bekezdésben írtakra, mely szerint a halál oka és körülményei, valamint az elmeállapot vizsgálatánál két szakértőt kell alkalmazni. Beszerezte a ...Kórházból a sértett 2015. június 10-én elvégzett laborvizsgálat, valamint a becsatolást követő kórszövettani vizsgálat eredményét, amely korábban nem állt az igazságügyi orvosszakértők rendelkezésére. Ennek ismeretében dr. KSJ és dr. TK igazságügyi orvosszakértők a nyomozás során adott véleményüket kiegészítették, amely 2017. november 21-én érkezett a másodfokú bírósághoz.

Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban foganatosított részbizonyítás eredménye alapján a törvényszék által megállapított tényállást a Be. 352. §-a (1) bekezdésének a/ pontjára figyelemmel a következők szerint helyesbíti és kiegészíti:

Az elsőfokú ítélet 2. oldal utolsó bekezdéséből mellőzendő a "gennyes vesegyulladás" /kiegészítő orvosszakértői vélemény/.

A rendelkezésre álló orvosi dokumentáció alapján, különös tekintettel a boncolási jegyzőkönyvre a sértett halálának közvetlen oka lebenyes tüdőgyulladás volt, amelynek kialakulásához általános vérmérgeződéses állapot vezetett, melynek hátterében a tartós mozgásképtelenség és ellátatlanság miatt kialakuló felfekvéses fekélyek álltak. A vérmérgeződéses állapot létrejöttében a nyomási fekélyek felülfertőződése is szerepet játszott. A sértett halála tehát erőszakos módon, az elszenvedett jobboldali combnyaktöréssel okozati összefüggésben kialakult gyulladásos szövődmény, tüdőgyulladás miatt állt be. A combnyaktörés és a halál beállta között közvetett ok-okozati összefüggés van.

A törvényszék által megállapított tényállás a másodfokon felvett részbizonyítás eredményével kiegészítve és helyesbítve megalapozott és a Be. 352. §-ának (1) bekezdése alapján a másodfokú eljárásban irányadó.

Az elsőfokú bíróság a feltárt bizonyítékokat megvizsgálta, értékelte. Indokolási kötelezettségének is eleget tett. A bizonyítékok köréből azonban mellőzni szükséges a 6. oldal 1-4. bekezdését, amely dr. BK igazságügyi orvosszakértői véleményére és tárgyaláson tett nyilatkozatára történő hivatkozást tartalmazza. E szakértői vélemény a Be. 101. §-ának (2) bekezdésében írt eljárási szabály megsértésével keletkezett, ezért bizonyítékként nem értékelhető, figyelemmel a Be. 78. §-ának (4) bekezdésére.

Az irányadó tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. Az általa elkövetett bűncselekmény jogi minősítése helyes és törvényes, miként az eshetőleges szándék megállapítása is. Az elsőfokú bíróság által kifejtetteket az ítélőtábla maradéktalanul osztja, s nem értett egyet a védői érveléssel. A vádlott tudattartalmát a törvényszék vizsgálta, ebben a kérdésben az elsőfokú bíróságnak kellett állást foglalnia és nem az igazságügyi szakértőnek. Erre figyelemmel a védő ezt kifogásoló felvetése és ezért az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványa nem foghatott helyt, az észlelt részbeni megalapozatlansági ok bizonyítás felvételével kiküszöbölhető volt.