A Győri Ítélőtábla Pf.20416/2010/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 86. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 13. §] Bírók: Lezsák József, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Szalay Róbert

Győri Ítélőtábla

Pf.V.20.416/2010/3.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Ítélőtábla a dr. Farkas Lilla ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítása iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2010. szeptember 30. napján kelt 3.P.20.950/2008/36. számú ítélete ellen az alperes részéről 37. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel kapcsolatos keresetet teljes egészében elutasítja.

Mellőzi az alperesnek a jogsértő helyzet megszüntetésére való kötelezését.

Ezt meghaladóan a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felek viselik a másodfokú eljárással kapcsolatosan felmerült költségeiket.

A feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A rendszerváltás óta az alperesi önkormányzat fenntartásában működő "A" Általános Iskola több mint 130 éves múltra tekint vissza. Az iskola speciális jellege, hogy sajátos nevelési igényű gyerekeket, tanulásban akadályozott körzetes, körzeten kívüli és vidékről bejáró gyermekeket is oktat. Az iskolához tartozó oktatási körzet etnikai összetétele az 1970-es évektől - különböző okokra visszavezethetően - jelentősen megváltozott, a cigány etnikumhoz tartozók aránya egyre nagyobb mértékűvé vált, 2004-ben a város roma lakosságának zöme az iskola működési területén élt.

Az iskola 2003/2004.évi tanévi beszámolója, a 2004.évi pedagógiai programja valamint az alperesi oktatási intézmények 2005. évi szakmai feladatainak teljesítéséről szóló alpolgármesteri beszámoló megállapította, hogy a perbeli oktatási intézményben a tanulók több mint 2/3-a cigány. A 2005.évi alpolgármesteri beszámoló a 2007.évi ... Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja helyzetelemzése és a "A" Általános Iskola 2008.évi Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve rögzítette, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya - azok városi arányához viszonyítottan - az iskolában ugyancsak rendkívül magas.

2009.januárjában az alperes módosította az iskolakörzet határát annak érdekében, hogy az megfeleljen a HHH-s gyermekek vonatkozásában az 1993.évi LXXIX. törvény (Közoktv.) 66.§.(2) bekezdésében írtaknak. A körzethatárok változásáról a lakosság megfelelő tájékoztatása megtörtént, ennek ellenére a szülők szabad iskolaválasztási jogának eredményeként az iskola tanulóinak köre, a tanulóközösség összetétele - amellett, hogy a körzethez tartozó "B" városrész rehabilitációja során több új ház, lakás épült, a lakosság összetétele folyamatosan módosult - nem változott.

2009. július 1-től az iskola alaptevékenységének része a sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelésén, oktatásán túl a nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása.

A 2010/2011-es oktatási évben nem indult első osztály a perbeli iskolában.

A felperes módosított kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes fenntartásában működő iskolában a többi alperesi fenntartású iskolához képest a cigány és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket a nem cigányoktól és a nem halmozottan hátrányos helyzetű gyermekektől 2004. február 1. napjától, a tanév második félévétől jogellenesen elkülönítik. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, valamint szüntesse meg a jogsértő helyzetet akként, hogy kötelezze az alperest az olyan osztályok indításának megtagadására, amelyben a cigány és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek többségben vannak.

A felperes hivatkozott arra, hogy keresetindítási joga a 2003.évi CXXV. törvény (Ebtv.) 20.§.(1) bekezdés c./ pontja alapján fennáll. Utalt arra, hogy az Ebtv.19.§. alapján elegendő valószínűsítenie, hogy a cigány származású, illetőleg halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a többiektől elkülönítetten tanulnak a perbeli iskolában. Ezzel szemben az alperesnek kellene bizonyítania, hogy a kialakult helyzet a szabad iskolaválasztási jogra is figyelemmel olyan tudatos szülői választás eredménye, amelyre valamennyi információ ismeretében került sor. Előadta, hogy álláspontja szerint az alperes nem igazolta a cigány etnikai oktatási tartalom arányára és beépültségére vonatkozó előadását sem, túl azon, hogy az etnikai tantárgyi tartalmak pedig nem teszik sem szükségszerűvé, sem hasznossá az elkülönült oktatást. E körben hivatkozott a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/E.§-ára.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperesnek nincs keresetindítási jogosultsága tekintettel arra, hogy a kereseti kérelemben hivatkozott jogsértéssel érintett személyek köre egyértelműen meghatározható, az az oktatási intézmény tanulóival azonosítható. Előadta, hogy a tanulók cigány származását, a tanulói közösség etnikai összetételét nem vizsgálta és nem is vizsgálhatta. Vitatta a fizikai elkülönítés tényét, egyúttal hivatkozott arra, hogy a cigány etnikai kisebbségi nevelés-oktatás nem minősíthető szegregációnak, az valós igényeket szolgál ki. Álláspontja szerint a kialakult helyzet a perben csatolt szülői nyilatkozatokra is figyelemmel tudatos szülői választás eredménye. Utalt arra, hogy a HHH-s gyermekeknél a szegregáció ténye nem állapítható meg, mert az időközben módosított körzethatárokra tekintettel azok körzeten belüli aránya jelentősen csökkent, így megfelel a Közokt. törvény 66.§.(2) bekezdésében írtaknak.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a 2003/2004-es tanév második félévétől, 2004. februártól a cigány etnikai kisebbséghez tartozó és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egy oktatási intézményben, a "A" Általános Iskolában való jogellenes elkülönítésének fenntartásával az alperes megsérti az egyenlő bánásmód követelményét.

Kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására és a jogsértő helyzet megszüntetésére. Ezt meghaladóan a kereseti kérelmet elutasította, egyúttal kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 60.000,- forint perköltséget azzal, hogy a feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

A megyei bíróság nem találta alaposnak az alperes védekezését a felperes kereshetőségi jogával kapcsolatban. Utalt arra, hogy a felperes az Ebktv.3.§.e./ pontjában meghatározott alapítvány fogalmának megfelel. A perbeli iskolában tanuló cigány gyermekek pontos száma, személyazonossága nem állapítható meg tekintettel arra, hogy az az 1992.évi LXIII. törvény (Avtv.) 2.§. 2/a. pontja szerinti szenzitív adatnak minősül. Kiemelte, hogy a felperes keresete az iskola tanulóinak közösségét, vagyis személyek pontosan meg nem határozható nagyobb csoportját érinti, ekként a felperes keresetindítási jogosultsága fennáll. Az alperesnek az Ebktv.18.§.(1) bekezdésére alapított védekezésével kapcsolatban kifejtette, hogy az a jelen eljárásban irreleváns, mert a felperes nem természetes személyek képviseletében járt el a perben, hanem saját jogán érvényesített közérdekű igényt.