A Veszprémi Törvényszék Bf.561/2015/7. számú határozata közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 352. §, 361. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 81. §, 234. §, 310. §, 311. §, 459. §] Bírók: Bogdánné dr. Gremsperger Andrea, Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna, Rohonyi Zsuzsanna

Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság

1.Bf.561/2015/7.

A Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság Veszprémben 2016. január 14. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

ítéletet:

A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Veszprémi Járásbíróság 2015. május 12. napján kelt 7.B.1345/2014/13. számú ítéletét annyiban megváltoztatja, hogy mellőzi az 1 rb közúti veszélyeztetés bűntette /Btk. 234. § (1) bek./ vonatkozásában a bűnösség megállapítását.

Mellőzi a halmazati büntetésre vonatkozó elsőbírói rendelkezést.

A szabadságvesztés büntetés tartamát 1 /egy/ év 2 /kettő hónapra enyhíti. A felfüggesztés próbaidejét 2 /kettő/ évre enyhíti.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság fenti ítéletében vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében /Btk. 311. §, Btk. 310. § (1) bek. a) pontja) valamint 1 rb közúti veszélyeztetés bűntettében /Btk. 234. § (1) bek./, ezért őt halmazati büntetésül 1 év 8 hónap, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés utólagos végrehajtása esetén a vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható, kötelezte továbbá a vádlottat 25.665 Ft bűnügyi költség megfizetésére a Magyar Állam javára.

Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője felmentés iránt fellebbezést jelentettek be.

A Veszprém Megyei Főügyészség Bf.1073/2015/1-I. sz. átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt azzal, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás annyiban pontosításra szorul, hogy sértett neve sértett a Btk. 459. § 12.) pontjának m) alpontja - és nem az elsőfokú bíróság által megállapított f) alpontja - alapján minősül közfeladatot ellátó személynek.

A vádlott védője a törvényszékre 2016. január 11-én érkezett beadványában a fellebbezését részletesen indokolta, kifejtette, hogy a KRESZ útfogalmának helyes értelmezése alapján a vádlott a magatartását nem közúton valósította meg, a közútnak nem minősülő füves területen KRESZ szabályszegést sem valósíthatott meg, ezért - törvényi tényállási elem hiányában - a közúti veszélyeztetés bűntettét nem követhette el. Álláspontja szerint a vádlotti magatartásból hiányzik a sértett életének, testi épségének közvetlen és reális veszélyeztetése is. A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette vonatkozásában arra hivatkozott, hogy e bűncselekmény csak a jogszerűen eljáró közfeladatot ellátó személy sérelmére követhető el, sértett neve sértett eljárása azonban nem volt jogszerű, mivel nem rendelkezett egyen-, illetőleg formaruhával az intézkedése során. Hivatkozása szerint a vádlott számára nem volt kétséget kizáróan felismerhető a sértett halőri minősége, nem nyert bizonyítást az sem, hogy a sértett az intézkedése során valóban viselte a szolgálati igazolványát és jelvényét. Álláspontja szerint a vádlott magatartása nem volt erőszakos, pusztán passzívan ellenállt az intézkedésnek, az legfeljebb engedetlenségnek tekinthető.

A másodfokú bíróság a bejelentett fellebbezésekre tekintettel a Be. 361. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást a

Be. 348. § (1) bekezdésére is figyelemmel.

A nyilvános ülésen a vádlott védője fenntartotta az írásban benyújtott, fellebbezése indokolását tartalmazó beadványában foglaltakat, elsődlegesen mindkét bűncselekmény alóli felmentésre, másodlagosan a közúti veszélyeztetés bűntette vonatkozásában - bűncselekmény hiányában - részfelmentésre tett indítványt azzal, hogy az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel a törvényszék részesítse a vádlottat előzetes mentesítésben. A vádlott az utolsó szó jogán az elsőfokú eljárásban előadott védekezését megismételte, büntetőjogi felelősségét nem ismerte el.

A felülbírálat során a törvényszék megállapította, hogy a járásbíróság az eljárási szabályokat túlnyomórészt betartva folytatta le a bírósági eljárást és a törvényesen feltárt bizonyítékok alapján nagyobb részt helyesen állapította meg a tényállást, amelyet azonban a törvényszék a Be. 352. § (1) bek. a) pontja alapján pontosít az alábbiakban:

- Az ítélet 2. oldal 5. bekezdését a törvényszék pontosítja annyiban, hogy sértett neve sértett a Btk. 459. § 12) pont m) alpontja alapján minősül közfeladatot ellátó személynek.