BH 1994.6.300 I. A bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetőeljárásban nem esik a "tényállítás" fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem alkalmas sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására [Alkotmány 60. § (1) bek., 61. § (1) bek., Btk. 179. §, 180. §].

II. A gyalázkodó jellegű és az emberi méltóság sérelmével járó nyilatkozatok még abban az esetben is bűncselekmény megvalósítására alkalmasak, ha azok - formálisan - kritikai megjegyzésként kerülnek a nyilvánosságra [Btk. 179. §, 180. §].

A külföldön élő M. Á. magyar állampolgár tollából 1991-ben az Interseas Editions nevű kiadó gondozásában megjelent az "Összesküvés: A Nietzschei Birodalom" című történelmi tanulmányként egy könyv.

A napilap 1992. június 27-i száma reggeli kiadásának egyik cikkében az első mondat így hangzik: "Június 24-én hírt adtunk arról, hogy az »Összesküvés: A Nietzschei Birodalom« című antiszemita könyv emigráns szerzője M. Á., egy párizsi bíróságon beperelte G. Gy.-t."

M. Á. a napilap főszerkesztője és a felelős szerkesztője ellen a kerületi bíróságon nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt tett feljelentést.

A kerületi bíróság végzésével a büntetőeljárást bűncselekmény hiányában megszüntette [Be. 170. § (1) bek. a) pont].

A másodfokú bíróság az 1992. október 21. napján kelt jogerős végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

M. Á. 1993. április 30. napján felülvizsgálati indítványt terjesztett első a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben az említett bíróságok végzésének a hatályon kívül helyezését és a büntetőeljárás folytatására utasítását kérte.

Az eljárás megszüntetését mindkét bíróság arra alapozta, amely szerint az inkriminált kijelentések egy műre vonatkozó kritika, bírálat során hangzottak el, amely megengedett még abban az esetben is, ha azok kifogásolhatók és esetileg a szerző érzékenységét sértik.

A felülvizsgálati kérelemben foglaltaktól eltérően a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokban kifejtetteket érdemben helyesnek találta, annak leszögezése mellett, hogy egy kijelentésnek a jelzők alapján történő szétbontása - vagyis annak boncolgatása, hogy azok közül melyik vonatkozik a műre és melyik a szerzőjére - nem helyes.