A Szegedi Ítélőtábla Bf.33/2012/7. számú határozata testi sértés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 90. §, 176. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 58. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 117. §, 338. §, 351. §, 352. §, 353. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Hegedűs István, Katona Tibor, Nikula Valéria

Szegedi Ítélőtábla

Bf.I.33/2012/7.

A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden, 2012. május 4. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2011. december 14. napján kihirdetett 11.B.463/2010/15. számú ítéletét

m e g v á l t o z t a t j a

akként, hogy a zaklatás bűntetteként értékelt cselekményét zaklatás vétségének [Btk. 176/A. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont 1. tétel] m i n ő s í t i .

A megítélt kártérítés után a vádlott által fizetendő eljárási illeték összege helyesen: 1.000.- (egyezer) forint.

Az első fokú eljárásban felmerült és a vádlottat terhelő bűnügyi költség összege helyesen: 121.906.- (egyszázhuszonegyezer-kilencszázhat) forint.

Egyebekben az első fokú ítéletet h e l y b e n h a g y j a .

Kötelezi a vádlottat a fellebbezési eljárás során felmerült 12.000.- (tizenkettőezer) forint bűnügyi költség megfizetésére külön felhívásra az állam javára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság (vádlott neve) vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete [Btk. 170. § (1) bekezdés, (6) bekezdés 1. fordulat], zaklatás bűntette [Btk. 176/A. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a) pont], folytatólagosan elkövetett magánlaksértés bűntette [Btk. 176. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, (4) bekezdés], testi sértés vétsége [Btk. 170. § (1) bekezdés], garázdaság vétsége [Btk. 271. § (1) bekezdés] és kifosztás bűntette [Btk. 322. § (1) bekezdés b) pont] miatt halmazati büntetésül 3 év 4 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által 2009. augusztus 19. napjától 2010. április 8. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. Elrendelte a Bajai Városi Bíróság 2008. május 27. napján jogerőre emelkedett 10.B.247/2006/15. számú ítéletével kiszabott 1 év 4 hónap börtönbüntetés végrehajtását is. Kötelezte a vádlottat az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül (magánfél neve) magánfél részére 35.000,- Ft tőke, az államnak pedig 15.000,- Ft le nem rótt eljárási illeték megfizetésére. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság bűnjelnyilvántartásában Bny.188/2011. szám alatt bevételezett és kezelt 1. sorszám alatti kaszát elkobozta, a 2. és 3. sorszám alatti bűnjelek lefoglalását megszüntette és megsemmisíteni rendelte. Kötelezte a vádlottat 118.906,- Ft bűnügyi költség megfizetésére az államnak.

Az első fokú ítélet ellen a vádlott jelentett be fellebbezést, a garázdaság vétsége és a könnyű testi sértés vétsége kivételével, a többi bűncselekmény alóli felmentésért, egyebekben enyhítésért.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.9/2012/2/II. számú átiratában a tényállásnak a vádlott részéről a polgári jogi elismerésével történő kiegészítése mellett azt indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg, állapítsa meg, hogy a vádlott zaklatás bűntetteként értékelt cselekménye a Btk. 176/A. § (1) bekezdésébe ütközik és a (3) bekezdés a) pont 1. tétele szerint minősül, hogy a vádlott a magánfél részére kártérítésként köteles megfizetni az első fokú ítéletben írt összeget, az illeték összegét szállítsa le 1.500,- Ft-ra, egyebekben az első fokú ítéletet hagyja helyben, és a bűnösségi körülményeket észrevételezte.

Az ügyész álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, a vádlottnak az a cselekménye, hogy a sértett lakásánál több esetben megjelent és volt élettársát erőszakos bűncselekmény elkövetésével fenyegette, a Btk. 176/A. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő zaklatás bűntettének a törvényi tényállásába illeszkedik, azonban a cselekmény minősítése során figyelmen kívül hagyta azt, hogy a zaklatás szubszidiárius bűncselekmény, megállapítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A tényállás 2/a-2/b. pontban írt magánlaksértés bűntette a zaklatás bűntettével alaki halmazatban áll, a magánlaksértés bűntettének büntetési tétele 5 évig terjedő, míg a zaklatás bűntettének 3 évig terjedő szabadságvesztés. Ily módon az ugyanazon magatartással megvalósított magánlaksértés bűntette, valamint a zaklatás bűntette valóságos halmazatban történő megállapítására nem nyílik törvényes lehetőség, a cselekményt egységesen a súlyosabban minősülő magánlaksértés bűntetteként kell értékelni.

A tényállás 2/a. pontjában megállapított azon vádlotti magatartás viszont, hogy 1. időpont napjáig bezárólag rendszeresen telefonált, illetőleg

Szegedi Ítélőtábla

Bf.I.33/2012/7.

megkísérelt telefonálni a sértettnek és 2. időpont és 3. időpont napja közötti időben összesen 346 alkalommal próbálta meg felhívni a sértettet, illetve több szöveges üzenetet küldött, megvalósítja a Btk. 176/A. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pontjának 1. tétele szerint minősülő zaklatás bűntettét, mely cselekmény már valóságos anyagi halmazatban állhat a magánlaksértés bűntettével, mivel attól térben és időben elkülönül.

A másodfokú eljárásban a védő a vádlott fellebbezését írásban indokolta. A vádlott védekezésére tekintettel, mely szerint (sértett neve) sértettet a kaszával nem sértette meg, az életveszélyt okozó testi sértés bűntette alól elsődlegesen bizonyítottság hiányában kérte a felmentését, másodsorban arra figyelemmel, hogy álláspontja szerint szándéka még eshetőlegesen sem terjedt ki életveszély okozására, azt indítványozta, hogy az ítélőtábla a bűnösségét súlyos testi sértés bűntettének kísérletében állapítsa meg. A kifosztás bűntette alól szintén bizonyítottság hiányában kérte a felmentését, a zaklatás bűntettét pedig a szubszidiárius jellege miatt nem találta a magánlaksértés büntette mellett megállapíthatónak. További enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni a vádlott kevert típusú személyiségzavarát és, hogy idős, beteg anyjáról is gondoskodnia kell. A fellebbezési nyilvános ülésen az enyhítés körében, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

Az ítélőtábla a fellebbezést nem tartotta alaposnak, az ügyészi indítványt részben osztotta.

A fellebbezési nyilvános ülésen a vádlott vallomást akart tenni és védőjével bizonyítási indítványt terjesztettek elő, melyben ismételten orvosszakértő kirendelését indítványozták arra vonatkozóan, hogy (sértett neve) fejsérülése kizárólag a kaszától keletkezhetett-e, vagy a vádlott által hozzádobott műanyag flakonból kialakított kacsaitató is okozhatta. Továbbá, a vádlott öccsét, 1. sz. személyt és a húgát, 2. sz. személyt indítványozták tanúként kihallgatni annak bizonyítására, hogy a vádlott nem zaklatási célból telefonált (magánfél neve) sértettnek, hanem azért, mert nála volt az eladott traktor ára, és ezt szerette volna elkérni, illetve a kérdéses napon is ezért ment a sértett házába.