A Székesfehérvári Járásbíróság P.23291/2011/39. számú határozata hagyatéki hitelezői igény tárgyában. Bíró: Tóth Andrea
Székesfehérvári Járásbíróság
1.P.23.291/2011/39. szám
A Székesfehérvári Járásbíróság a G. Iné hozzátartozó által képviselt: felperesnek,- a Dr. Kóté Csaba ügyvéd által képviselt: alperes ellen, hagyatéki hitelezői igény iránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 3.168.000,- /Hárommillió-százhatvannyolcezer/ Forint tőkét, valamint ennek 2009. június 11. napjától a kifizetés napjáig járó és a késedelemmel érintett utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, a felperes ezt meghaladó keresetét elutasítja.
Az alperes fenti marasztalási összeg megfizetésére a közjegyző 42019/Ü/365/2009/8. számú hagyatékátadó végzésében írt hagyaték tárgyával és annak hasznaival felel.
Amennyiben a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az alperes birtokában, úgy az alperes a hagyaték erejéig a fenti marasztalási összegért egyéb vagyonával is felel.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül bruttó 96.560,- /Kilencvenhatezer-ötszázhatvan/ Forint perköltséget.
Az eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Székesfehérvári Törvényszéknek címzett, de a Székesfehérvári Járásbíróságnál írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.
A Pp. 256/A §-a alapján a II. fokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az I. fokú bíróság ítéletét a 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; illetőleg a felek ezt kérték; vagy megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.
I n d o k o l á s :
A bíróság a felperes személyes előadása, az általa 1., 4., 9. és 10. sorszám alatt csatolt iratok, Ané K. Gy., F. J. és K. Iné tanúk vallomása, a Integrált Szociális Intézmény igazgatójának a tájékoztatása, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A felperes és házastársa, valamint néhai B. B. falubeliek voltak, mindketten R. községben éltek. A felperes és házastársa a R., J. A. u. 1. szám alatti lakásban éltek. B. B. korábban az édesanyjával lakott együtt a ri. 1595 helyrajzi számú, 1440 m² területű, a valóságban a R., D. R. u. 9. szám alatti lakóházban.
B. B. édesanyja 1994. július 24. napján elhunyt. A Dr. L. L. közjegyző előtt 4212/Kjő/435/1994/6. számú hagyatékátadó végzés tanúsága szerint B. B. édesanyja törvényes örököse B. B. Ennek megfelelően a közjegyző az 1999. november 16. napján kelt 4212/Kjő/435/1994/6. számú hagyatékátadó végzéssel az örökhagyó hagyatékát képező ri. 1595 helyrajzi számú, R., D. R. u. 9. szám alatti lakóház és udvar elnevezésű, 1440 m² területű ingatlant törvényes öröklés jogcímén B. B-nak adta át. A hagyatékátadó végzés szerint hagyatéki teherként 29.340,- Forint temetési költség, illetőleg 9.448,- Forint közjegyzői munkadíj merült fel, a közjegyzői munkadíjat a 4212/Kjő/435/1994/6. számú jegyzőkönyv tanúsága szerint felperes fizette meg a közjegyzőnek.
B. B. az édesanyja halálát követően nem dolgozott, aszociális életvitelt és hajléktalan életmódot folytatott, munkaviszonya, jövedelme nem volt. Ingatlan tulajdonnal ugyan rendelkezett, annak rendben tartására azonban nem volt képes, az ingatlan rezsiköltségét nem fizette rendszeresen, és az ingatlan állagmegóvásáról sem gondoskodott. A villany ki volt kapcsolva, és fűteni sem lehetett megfelelően.
B. B. önmagát ellátni nem tudta, az utcán kóborolt, alamizsnákból élt, és alkoholfüggő életvitelt is folytatott. Egy 1997. június 5. napján kelt pszichiátriai szakvizsgálat szerint állapota pszichiátriai osztályos felvételt nem igényelt, azonban nála dependencia alcoholica, encephalopathia alcoholica, illetőleg incipiens dementálódás jelei voltak észlelhetők.
A felperes és házastársa megsajnálták néhai B. Bt, ezért az 1997. év elejétől kezdődően őt gondozásuk alá vették. Kezdetben csak reggelit és napi 100,- Forint költőpénzt adtak neki, majd pedig a felperes és házastársa a felperes kizárólagos tulajdonát képező felperes lakásában kezdte el őt gondozni 1997 január - februárjától kezdődően, akként, hogy a házban egy önálló lakrészt alakítottak ki a számára, amelyhez fürdőszoba és WC helyiség is tartozott.
B. B. részére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 1997 nyarától kezdődően rokkantsági nyugdíjat kezdett folyósítani, amelynek beosztására képtelen volt, ezért a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése iránt indult eljárás, az eljárás azonban anélkül fejeződött be, hogy B. Bt cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezték volna. Önellátási képtelensége miatt őt a Nagyközség Polgármestere az 1997. július 8. napján kelt 495-3/1997. számú határozatával a Szociális Otthonba utalta be, néhai B. B. azonban nem kívánt szociális otthonban élni.
B. B. a nyugdíját a felperes és házastársa rendelkezésére bocsátotta, amely az 1997-es évben mindösszesen 99.140,- Forint (ez 7 havi ellátást tekintve 14.162,- Forint), 1998. évben 19.438,- Forint, 1999-ben 22.485,- Forint, a 2000. évben 25.004,- Forint, 2001-ben havi 28.922,- Forint, 2002-ben havi 35.014,- Forint, 2003-ban havi 37.805,- Forint, 2004-ben havi 41.414,- Forint, 2005-ben havi 45.353,- Forint, 2006-ban havi 48.809,- Forint, 2007-ben havi 52.576,- Forint, 2008-ban 56.030,- Forint, a 2009. évben pedig havi 58.658,- Forint volt.
A felperes és házastársa által nyújtott tartási tevékenység abban valósult meg, hogy biztosították néhai B. B. részére a napi háromszori (ebből egy meleg étel) étkezést, a napi 2 doboz cigarettáját, és a napi többszöri kávéadagját. A felperesek lakásának a rezsiköltségét, így az alperes használata folytán felmerült rezsiköltséget is a felperes és házastársa fizették. Az étkezésen kívül a felperes és házastársa végezték a néhai B. B. ruháinak a mosását, lakrészét kitakarították, és a hivatalos ügyeit is intézték, továbbá karbantartották az ingatlanát, ahol elvégezték a fűnyírást, és az állagmegóvás érdekében szükséges javítási munkákat.
B. B. belátási képességét tekintve nem volt olyan állapotban, hogy vele a felperes és házastársa tartási vagy öröklési szerződést kössenek. Néhai B. B. a saját személye körüli ellátásra képes volt, azaz járóképes volt, azonban a lakásban magára hagyni nem lehetett, ezért amennyiben a felperes és házastársa el kívántak utazni, úgy B. B. felügyeletét meg kellett oldaniuk.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!